Így ne írd a diplomamunkád! Fény derült Gröhling miniszter úr furcsa módszereire
Ha kurtán-furcsán is, de csak véget ért Boris Kollár házelnök diplomabotránya, erre itt az újabb. Branislav Gröhling a Páneurópai Főiskolán szerzett végzettsége egyelőre nem kavart akkora botrányt, mint kollégája összeollózott munkája, de most, hogy a szlovák sajtó megszerezte az oktatási miniszter szakdolgozatát, ez valószínűleg már csak idő kérdése.
A kormány aprításában erősen érdekelt Denník N munkatársai ugyanis hozzájutottak Gröhling diplomamunkájához, majd fáradtságot nem kímélve tételesen átnézték, miként hivatkozza meg a miniszter saját korábbi munkáját, illetve mások tanulmányait. Nos, finoman fogalmazva is, hanyagul.
A kérdés már csak az, szándékos-e ez a hanyagság?!
Nem árulunk el nagy titkot, minden jel szerint igen. Nem megsértve a miniszter tudásvágyát, azért szögezzük le, minimum furcsa, nem mindennapi dolog, hogy egy cipőfelsőrész-készítői végzettséggel rendelkező szakember hirtelen jogi pályára adja a fejét, és a nemzetközi terrorizmus szakértőjévé képzi magát. Gröhling ugyanis mind az alap-, mind a mesterképzését lezáró munkáját ezekben a témákban írta, ráadásul már-már a komikusság határait súroló címválasztással.
Gröhling az ügy kirobbanásakor azzal érvelt, a kimutatott egyezés tulajdonképpen a saját korábbi munkájából származik, a diplomamunkájában az akkori szabályoknak megfelelően használta fel saját korábbi szellemi termékét. A Denník N által elvégzett elemzésből azonban kitűnik, finoman fogalmazva is csúsztatott a miniszter, a diplomamunka ugyanis hosszú, nem hivatkozott bekezdéseket tartalmaz számos korábban megjelent szakcikkből és tanulmányból.
A tárcavezető technikája a maga nemében egészen zseniális. Négy-öt hosszú-hosszú bekezdésen át másolja más tanulmányok szövegét, itt-ott egy-egy kötőszót vagy határozót kihúzva, majd a legutolsónál lábjegyzetezi a hivatkozást, nem jelezve, hogy a korábbi négy-öt bekezdés is ugyanonnan származik. A Denník N tucatnyi ilyen bekezdést talált a szövegben, amelyeket Gröhling nem idézőjelezett, nem fogalmazott át, nem írta eléjük, hogy "Gipsz Jakab szerint", hanem egyszerűen átmásolt. Egyetlen helyen, nyilván figyelmetlenségből, még az angolos idézőjel-használatot is átvette (az alsó-felső helyett, dupla felső zárójelezéssel). Nincs az a komolyan vehető szakdolgozat vagy diplomamunka, amelyben ez elfogadható lenne.
A lap által megkérdezett professzor, Dušan Katuščák szerint Gröhling munkája egy "összeállítás, amely néhol a plágium határát súrolja".
A Zsolnai egyetem dékánhelyettese szerint a miniszter tulajdonképpen egy beszámolót, összefoglalót készített az eddigi kutatásokból, de, hogy ezekről mi a véleménye, illetve, milyen hozzáadott értéket jelent a saját munkája, az "nem világos". Plágiumnak ugyanakkor túlzás lenne minősíteni az egész dolgozatot, hiszen, bár számos helyen elmarad a források tisztességes, szabályoknak megfelelő hivatkozása, a tárcavezető nem "adja el" sajátjaként a dolgozat eredményeit.
A gond az, hogy a főiskola akkori szabályzata, ahogy minden magára valamit is adó felsőoktatási intézménye, azt kívánja meg a diploma előtt álló hallgatótól, hogy egy tudományos publikáció szintjén írja meg saját kutatási területéhez hozzájáruló eredményeit.
A kérdés az, ez megtörtént-e.
Gröhling ezzel kapcsolatban még kedden úgy nyilatkozott,
A főiskola igazgatója, Michal Mutňanský közleményben utasította vissza, hogy az intézménynek nem kellett volna tudományos fokozatot adnia a miniszternek. Szerinte a hivatkozások hiányos elhelyezése pusztán technikai, szövegszerkesztési problémának tudható be. Azt Mutňanský is elismeri, hogy idézőjelezni és egyenként hivatkozni kellett volna az átvett bekezdéseket, de erre a témavezetőnek kellett volna felhívni a hallgató figyelmét. Ennek ellenére a diplomamunkát el lehetett fogadni, legfeljebb rosszabb jegyet is adhattak volna rá, állítja az igazgató.
Mindezt tetézi, hogy Gröhling saját alapképzési záródolgozatából is komplett oldalakat másolt át, ami még rendben is lenne, ha akár egyszer is megemlíteni a diplomamunkájában, hogy korábban foglalkozott a témával, például egy záródolgozat formájában.
A Za ľudí párt parlamenti képviselői nem fogják felszólítani Branislav Gröhling (SaS) oktatási minisztert, hogy mondjon le a tisztségéről a diplomamunkájával kapcsolatban felmerült kétségek miatt.
Ezt Jana Žitňanská frakcióelnök jelentette ki csütörtökön, miután a miniszter válaszolt a Za ľudí képviselőinek a kérdéseire.
A forrásokat nem úgy tüntette fel, ahogy kellett volna, de véleményünk szerint ez még nem ok a leváltására” – jelentette ki újságírók előtt Žitňanská, aki hozzátette: nem minden médiában megjelent információ nyert bizonyítást.
A frakcióelnök szerint óriási különbség van Gröhling szakdolgozata, valamint Andrej Danko korábbi és Boris Kollár jelenlegi házelnök munkái között, a miniszter ugyanis nem lopta el tudatosan mások gondolatait. Elismerte viszont, hogy helytelenül tüntette fel a forrásokat.
Miroslav Kollár (Za ľudí) képviselő sem vonta kétségbe, hogy Gröhling önállóan írta a munkáját. Hozzátette: nem kizárt, hogy az oktatási tárca által tervezett jogszabály értelmében a miniszternek is vissza kell majd adnia a titulusát, de Gröhling ezzel tisztában van, és kész megtenni.
A miniszterrel már találkoztak az SaS képviselői is.
Anna Zemanová frakcióelnök szerdán (július 15.) a TASR hírügynökségnek kijelentette: kiállnak Gröhling mellett. Ondrej Dostál (SaS) képviselő hozzáfűzte: a Bc-munkából való átemelést nem tartja súlyos hibának.
Az OĽaNO mozgalom nevében Michal Šipoš frakcióelnök kilátásba helyezte, hogy a közeljövőben találkozóra hívja Gröhlinget. A Sme rodina szerint a diplomamunka-ügy a miniszter magánügye, ezért nem hívják meg őt a frakció ülésére.
