Hrabko: '89 novemberének vívmányait máig élvezzük
Nem helyes a mai szemmel tekinteni az 1989. novemberi eseményekre, és a forradalmi folyamatok akkori szereplőinek hibáit keresni. A mai napig élvezzük azokat a szabadságjogokat, amelyeket társadalmunk akkor megszerezett, és még mindig azokból a törvényekből élünk, amelyeket a Szlovák Nemzeti Tanács és a szövetségi parlament fogadott el 1990 és 1992 között – mondta a TASR TV-ben Juraj Hrabko publicista.
Ezzel a Focus ügynökség közvélemény-kutatási eredményeire reagált, amelyek szerint a megkérdezettek csaknem 60 százaléka véli úgy, hogy Szlovákia nem akarta/nem használta ki a rendszerváltozás utáni lehetőségeket. „Mindent kiaknáztunk, amit ki lehetett aknázni. Visszaéltünk mindennel, amivel vissza lehetett élni, és használunk mindent, amit használni lehet” – állapította meg Hrabko.
Hozzátette, hogy az 1989-es terek ezrei között minden egyes embernek megvolt a maga álma a jövőről, ám 1989 őszétől a polgárok a saját kezükben tartották ezt a jövőt. „Szabad társadalomban élünk. Nem éltünk benne mindig. Már önmagában ez is vívmány. Demokratikus választásaink vannak. Mi választjuk meg a politikusokat, nem a politikusok választanak minket. Még mindig van demokráciánk, még akkor is, ha – ismétlem – az autokrácia elemei már szembetűnőek. És most nem erről a parlamentről vagy erről a kormányról beszélek; ez 1992 óta húzódik. De a választások mindig szabadok voltak” – hangsúlyozta Hrabko.
Kifejtette: időbeli távlatból elemezni lehetne, vajon hiba volt-e például az, hogy az első szabad választások utáni mandátumidőszak csupán kétéves volt. Hrabko szerint azonban a bársonyos forradalom utáni első hónapokban az emberek másképp gondolkodtak: szabad választásokat akartak rendezni, és az azokat követő első két évben törvénybe kívánták foglalni az alapvető demokratikus szabályokat. „Euforikus idők voltak. Úgy döntöttek, hogy ez egy kétéves időszak lesz, amely során rendbe teszik azokat a fundamentális ügyeket, amelyeket meg kellett oldani ahhoz, hogy a forradalom ne forradalmi, hanem evolúciós úton folytatódjon. Aztán az újonnan felálló politikai garnitúra pedig ültesse át a gyakorlatba ezeket az alapvető demokratikus szabályokat, és már csak csiszolja azokat” – fogalmazott.
Megjegyezte, hogy amit ma hibaként értékelhetünk, azt akkor senki sem látta így.
Kívülről hibának tűnhet, de belülről egyáltalán nem biztos, hogy az volt, mert a korabeli forgatagban senki sem vette észre. A mai nézőpontból értékelve ezt meg lehet tenni, de valóban vissza kellene képzelnünk magunkat azokba a napokba, amelyek akkor a bűnöző rezsim bukásáról döntöttek”
– emelte ki Hrabko.
Emlékeztetett arra, hogy Szlovákia aktívan bekapcsolódott a novemberi események utáni történésekbe, és nem csupán a cseh oldal aktivitásainak passzív kísérője volt. Például a Csehszlovák Kommunista Párt vezető szerepének az alkotmányból való törlésére irányuló követelményt véleménye szerint először a szlovákiai Nyilvánosság Erőszak Nélkül (VPN) mozgalom környezetében fogalmazták meg. „Úgy vélem, hogy már az első Štúdio Dialógban, ahol a VPN képviselői is jelen voltak, elhangzott ez a követelés a kommunista párt vezető szerepének eltörléséről” – mutatott rá az akkori televíziós viták margóján.
Rámutatott, hogy ma már bárki bekapcsolódhat a civil társadalomba, vagy megpróbálhat a választások révén közvetlenül a politikában érvényesülni. Akkoriban azonban a Štúdio Dialóg jelentette az első lehetőséget arra, hogy a különböző politikai nézetek összecsapását szabad vitában kísérjék figyelemmel. „Az emberek akkoriban úgy várták, mint ma a népszerű sorozatokat” – emlékezett vissza Hrabko.
Hozzátette, hogy ő maga a Szlovák Nemzeti Tanácsban a VPN által kooptált képviselők egyikeként tevékenykedett. Amikor azonban a mozgalom később párttá kezdett átalakulni, úgy döntött, hogy nem folytatja a politikát. „A parlamentbe egy polgári mozgalom, nem pedig egy politikai párt által lettem kooptálva. Nincs semmi kifogásom a politikai pártok ellen, a demokrácia szerves részét képezik. De én akkor nem akartam egyetlen párt tagja sem lenni” – zárta szavait Hrabko.