Holnap dönthetnek a magasabb bírságokról
Második olvasatban tárgyalta ma a törvényhozás a szabálysértési törvény módosítását. Ez a belügyminisztérium eddigi legmeghatározóbb kísérlete arra, hogy alapjaiban rendezze át a mindennapi együttélést szabályozó jogi környezetet.
A minisztérium több tényállás esetében emeli a bírságok felső határát, másrészt új, alternatív szankcióként bevezeti a települési közmunka intézményét. A kormányzati indokolás szerint a jelenleg érvényes bírságoknak nincs visszatartó, nevelő és megelőző funkciójuk, mivel azok alacsonyak. A szaktárca szerint a mostani összegek sok esetben már nem elégségesek, részben az infláció és a végrehajthatósági problémák miatt. A parlament előtt levő anyag hangsúlyozza azt is, hogy a felső bírságsávok átlagosan nagyjából háromszorosukra emelkednek.
Ennek megfelelően a közrend elleni kihágások – például a csendháborítás vagy a köztisztasági szabályok megsértése – maximális büntetési tétele az eddigi jelképes 100 euróról 500 euróra ugrik, és az ilyen esetekben kiszabható helyszíni bírság is elérheti a 150 eurót. Hasonló arányú, egységesen 1000 euróig terjedő szigorítás várható a polgári együttélés elleni szabálysértések, így a becsületsértések, szóbeli vagy fizikai zaklatások, valamint a kisértékű lopások és rongálások esetében is. Ezzel párhuzamosan a hivatalos személy intézkedésével való szembeszegülés vagy a felszólítás megtagadása a jövőben akár 500 eurós szankciót is maga után vonhat.
A módosítás a pénzügyi terheket a fiatalkorúaknál részben enyhítené: a szabálysértési eljárás költségeinek átalányösszegét számukra a javaslat a felére csökkentené.
Aki pedig nem tudja "kicsengetni" a pénzbírságot, nem mehet el zsebre tett kézzel, mint eddig: a büntetését le is dolgozhatja. A módosítás e célból vezetné be a települési közmunka intézmények. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a legális jövedelemmel vagy vagyonnal nem rendelkező szabálysértőkkel szemben a hatóságok tehetetlenek voltak, mivel a kiszabott bírságokat nem lehetett végrehajtani. Az új mechanizmus értelmében, ha az elkövető önkéntesen nem egyenlíti ki a pénzbírságot, a közigazgatási hatóság jogosulttá válik azt fizikai munkára átszámítani.
Mindez azonban újabb terhet ró az önkormányzatokra, amelyeknek biztosítaniuk kell a munkafeltételeket és a folyamatos ellenőrzést. Amennyiben az illető a jogerősen kiszabott közmunkát nem teljesíti, az ügy átkerül az igazságszolgáltatási szervekhez, ez esetben akár már szabadságvesztéssel is végződhet.
