Gubík László: Helyben sikeres a magyar politika, meg kell találni a tartalékokat az országos sikerhez
Hogyan lehet bővíteni a magyar párt szavazótáborát, hogy elérhető legyen az öt százalékos küszöb? Szükség van-e a szlovák pártokkal kötött választási koalícióra? Gubík Lászlót, az Esterházy Akadémia igazgatóját kérdeztük.
A magyar érdekképviseletnek a szeptember 30-i választásokon sem sikerült visszajutnia a parlamentbe. Megfogalmazódtak olyan vélekedések is, hogy ez az eredmény az etnikai politizálás végét jelenti. Ön erről mit gondol?
Amíg a számok azt mutatják, hogy ehhez vannak szavazói tartalékok az országos politikában, mindenképpen folytatni kell az etnikai politizálást, legfeljebb annak korszerűsítésére van szükség.
Adódik a kérdés, hogyan lehet bővíteni a magyar párt szavazótáborát, hogy elérhető legyen az öt százalékos küszöb?
Mindenekelőtt érdemi vitákkal, hogy ne befelé forduljunk és magunkkal foglalkozzunk. Teremtsünk olyan fórumokat, ahol az értelmiségnek lehetősége van hozzászólni a közéleti kérdésekhez.
Ezen túlmenően, bár a választási eredmény arról tanúskodik, hogy a Szövetség a magyar választók rokonszenvéért zajló versenyfutást egyértelműen megnyerte a Most-Híddal és a Magyar Fórummal szemben, de ez eléggé keserédes öröm, hiszen a vegyespárt korábbi választóinak csak kisebb része adta szavazatát a magyar pártra. Vagyis arra kellene valamiféle modus vivendit kitalálni, hogyan lehetne nagyobb számban behozni a politikai közösségbe azokat, akik korábban a Most-Hídra szavaztak, de szeptember 30-án nem a Szövetségre voksoltak. Nem vagyok feltétlenül azon az állásponton, hogy erre a gyűjtőpártiság a legmegfelelőbb forma, lehet, hogy egy pártszövetség – legalábbis a kezdetekben – alkalmasabb keretet kínálna a közös fellépésre a közösségelvű és a polgári liberális gondolkodású magyarok között.
Látja most ennek érdemi esélyét? Ön is utalt rá, a Most-Híd és a Magyar Fórum gyakorlatilag megsemmisült a választásokon…
Így van. Ebből az következik, hogy a Most-Híd és a Magyar Fórum politikusai helyett új, kevésbé unalmas, kevésbé lejáratódott politikusokra lesz szükség, akik a polgári liberális választói réteghez szólni tudnak. A szavazótábor bővítéséhez ugyancsak nagy tartalékok vannak azok körében, akik otthon maradtak. Szeptember 30-án 150 ezer magyar választó maradt távol az urnáktól. Nyilván van egy olyan réteg, amelyet képtelenség elvinni az urnákhoz, de ebben a 150 ezres körben jócskán látok rezervát. Az idő persze nem nekünk dolgozik, hiszen a demográfia sajnos kérlelhetetlen.
Szeptember 30-a után olyan felvetések is megfogalmazódtak, hogy a magyar pártnak a parlamentbe jutás érdekében választási koalíciót kellene kötnie szlovák pártokkal. Ön erről hogyan vélekedik?
Nem mennék ilyen messzire, én a saját soraink rendezését tartom elsődleges feladatnak. Egyrészt fogalmazzuk meg azokat az irányelveket, amelyeket zászlóra tűzünk, üzeneteket, amelyek karaktert, identitást adnak a politikánknak. Másfelől – ahogy az előbb utaltam rá – szólítsuk meg azokat a magyarokat, akik otthon maradtak és akik korábban a Hídra szavaztak, most pedig nem jöttek vissza.
Saját nevemben tudok beszélni, Jaroslav Daniška, vagyis a Štandard körére gondolok. Ezt nevezném az etnikai politizálás korszerűsítésének.
Jövőre két újabb voksolást rendeznek Szlovákiában. Milyen stratégiát lát a magyar párt szempontjából a legszerencsésebbnek az államfőválasztás, illetve az európai parlamenti választások kapcsán?
Úgy látom, az európai parlamenti választásokon a stabil szavazótábor mozgósításával elérhető a parlamenti küszöb. A törzsválasztóink elvárásai egybeesnek azzal a narratívával, amelyet a magyar kormány képvisel az európai ügyekben. Vagyis ezekkel az üzenetekkel a Szövetség is eredményes lehet. Az államfőválasztás más taktikai hozzáállást követel meg a kampányban, ebben az esetben a törzsválasztókon túl szélesebb választói rétegeket kell megcélozni.
