Gubík: Közösségi ügyeinkben a rendszerváltás vesztesei vagyunk
Magyar magyarnak partnere címmel szervezett konferenciát a Magyar Szövetség Vágsellyén, a Centrál szállóban. Ugyanebben a teremben került sor a Tóth Lajos születésnapja alkalmából összehívott tudományos konferenciára, mely a rendszerváltás első, egyben legjelentősebb "csehszlovákiai magyar eseménye." Innen indult az első csehszlovákiai magyar párt megalapítása... Mindez ma már történelem.
A rendezvény bevezető előadását Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke tartotta. Ő maga is a jeles elődeesményre emlékezve kezdte beszédét. "A csehszlovákiai értelmiségi lét címre keresztelt születésnapi party itt ebben a teremben, egy nap híján 36 évvel ezelőtt elindította a felvidéki magyar rendszerváltást. A ‘68-as tavaszi szellemi erjedés, a klubmozgalmak és ifjúsági művelődési táborok pezsgése, a Csemadok rendszerellenes sejtjeinek aktivitása, a jogvédő bizottság nemzetközi visszhangot kiváltó ellenállása, a magyar iskolák létéért történő kiállás, a romániai falurombolás vagy a bős-nagymarosi vízlépcső környezetrombolása elleni Kárpát-medencei méretű tiltakozó összefogás, Esterházy János és vele együtt az egész felvidéki magyarság rehabilitálásának jogos követelése Tóth Lajos 50. születésnapján érett eggyé. Felelős felvidéki magyar értelmiségi ott és akkor nem is kívánhatott volna magának ennél szebb ajándékot, és felelős felvidéki magyar értelmiségi nem is lehetne csalódottabb, hogy ugyanezek a kérdések itt és most még mindig napirenden vannak" – mondta Gubík László.
Gubík úgy fogalmazott:
Ahogy mondta: "egy diktatúra árnyékában is optimistább jövőt reméltek annál, mint hogy mára 150 ezer magyarral legyünk kevesebben, jogállásunkra nincs alkotmányos garancia, nyelvünk a jog szerint nem egyenrangú, iskoláink hálózatának sajátosságait nem szabályozza törvény, egyetlen megyehatárt sem sikerült úgy meghúzni, hogy az megfeleljen a természetes adottságoknak vagy abban netán többségben legyünk, a ‘45-48-as rémtettekért nem mondatott ki megfelelő szintű és módú bocsánatkérés, ennélfogva késik egy megnyugtató szlovák-magyar történelmi kiegyezés, egyes régiókban a szülőföldnek nincs akkora megtartó ereje, hogy egy pályakezdő fiatal ne csábuljon el más égtájak irányába, és mindezek politikai betetőzéseként egymást marva a parlamenti képviseletünket is elveszítsük. Bársonyos álmok, érdes valóság."
Maga Esterházy János mondta, hogy a felvidéki magyar ügy az szociális ügy is. Nemzetrészünk döntő többségét pedig ma is az árak mértéke, a munkahelyek léte, az utak minősége, a kórházak állapota és a magyar ajkú cigányság sorsa foglalkoztatja. Ha tehát jogállásunk tekintetében megegyeztünk abban, hogy mindenben megegyezünk, akkor a döntő kihívás a Magyar Szövetség és a felvidéki magyar intézményrendszer előtt, hogy ezekben a húsbavágó kérdésekben is megfelelő kínálatot nyújtsunk honfitársainknak" – mondta Gubík László.
A beveztő előadást követően Öllös László politológus, valamint Szarka László és Molnár Imre történészek idézték fel 1989 novemberének történéseit. Ők maguk 1989-ben is itt voltak a Centrál-beli konferencián.
A második panelben Kovács Balázs történész Bukovszky Lászlóval, a Galántai Népművelési Központ igazgatójával, történésszel, Kiss Beátával, a Csemadok elnökével, és Bugár Viktor jogásszal beszélgetett a (cseh)szlovákiai magyar kisebbség jogállásának kérdéseiről, és a megoldás lehetőségeiről.
A harmadik panelben Csápai Ádám egyetemi oktató Őry Péterre, a Magyar Szövetség alelnökével, Ambrovics Ferenccel, a Minit tulajdonosával és Csáky Csongorral, a Rákóczi Szövetség elnökével a Felvidék gazdasági fejlesztésének lehetőségeit veszi górcső alá.
A tudósítást videókkal frissítjük.
