Galánta és Fertőd gyászolja II. Esterházy Antal herceget, a közvetlen és emberséges arisztokratát

89 éves korában elhunyt II. Esterházy Antal herceg. A hosszan tartó, méltósággal viselt betegség után eltávozott főúr egész életét annak szentelte, hogy a galántai Esterházy-család hagyatékát és a fertődi kastélyegyüttes örökségét megőrizze, gazdagítsa és továbbadja a következő generációknak.

Fotó: eszterhaza.hu

II. Antal herceg nemcsak címét viselte, hanem hozzá illő erkölcsi tartást és nemes lelket is. A hercegi rang számára soha nem puszta örökséget vagy külsőséget jelentett, hanem mindig magasztos kötelességet. Szenvedéllyel és alázattal ápolta a galántai Esterházy-család szellemi és kulturális hagyatékát, és azon dolgozott, hogy a történelem során annyiszor megtépázott magyar arisztokrácia újra hiteles hangot kapjon a 21. században – írja a halálhír kapcsán a család hivatalos weboldala, az eszterhaza.hu.

II. Esterházy Antal herceg többször járt a mátyusföldi Galántán is, családja ősi fészkében. 2023. augusztusában a város díszpolgárává avatták. Jókedvűen integetett a tömegnek, felesége, Svetlana hercegné kísérte el a galántai útra. A herceg a ceremóniát követő díszvacsorán kifejtette, számára fontos a galántai származás és büszke arra, hogy a nemesi család megkaphatta ezt a rangos elismerést. Akkor elmondták portálunknak, szívesen rúgják fel a protokoláris rendet, csendes, visszahúzódó életet élnek Fertődön.

„Teljesen hétköznapi életet élünk, néha meg kell felelnünk azonban a protokollnak, ami elég megterhelő tud lenni. Igazából élvezzük, hogy úgy élhetünk Fertődön, mint az „átlagos” emberek. Van ott egy kis kertünk is. Az emberek pedig gyakran megismernek, mert hát látják a képeinket a múzeumban, aztán meglepődnek, ha épp kertészkedés közben kertészruhában látnak minket. A herceg amúgy gyakran felrúgja a protokollt – mondta két éve a hercegné.

A hercegnek a közelmúltban már volt szélütése, azóta gyakran betegeskedett, nagyon gyenge volt az utóbbi időben. Halálhírét méltósággal fogadják az Esterházy örökség ápolói Galántán is, a herceg hagyatékát továbbra is gondozni fogjuk. Szeretettel és tisztelettel búcsúzunk tőle“

– üzen Takáč Zsolt, a Galántai Neogótikus Kastélyért polgári társulás elnöke, az Esterházy örökség ismerője.

II.Antal herceg a fertődi kastély falai között töltött boldog gyermekévek alatt tanúja volt a rendszeres vadászatoknak, amelyek élménye egész életében végig kísérte. Édesapját, a kalandos életű Esterházy Antal herceget 8 évesen vesztette el 1944-ben. A háború végén édesanyjával, Apponyi Gabriellával együtt menekülnie kellett az országból. A piaristáknál töltött magyarországi évek után Antal herceg Ausztriában, a jezsuitáknál folytatta tanulmányait. 1951-ben Belgiumba ment, és 1955-ben érettségizett francia nyelven a jezsuitáknál. Magyar anyanyelve mellett kiválóan beszélt németül, angolul és franciául. Az 1956-os forradalom idején még egyetemistaként dolgozott a Máltai Szeretetszolgálatban, ahol a magyar menekülteknek segített otthont találni. Egyetemi éveit követően egy belga bankban kezdett dolgozni, majd később egy amerikai multicég alkalmazásában állt. Munkája során sokat utazott, megfordult Ausztráliában, az USA-ban és néhány évig Szingapúrban is élt. Budapestre a rendszerváltás körüli években látogatott, hogy felvegye a kapcsolatot Magyarországon élő családtagjaival. Az élete jó részét emigrációban töltő herceg végül az 1990-es években költözött haza véglegesen.

Élete egyik legmeghatározóbb szakaszát Fertődön töltötte, az Esterházy-kastély falai között, ahol a magyar állam meghívásából lakosztályt kapott. Antal herceg nem csupán lakója, hanem lelke volt a kastélynak: jelenléte újra életet lehelt a dísztermekbe, ahol koncertek, történelmi előadások, közösségi események zajlottak az ő részvételével. Több évtizedes társadalmi munkássága során fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy a fertődi kastély ne csupán emlékezzen a múltra, hanem újra éltető forrása legyen a magyar kultúrának és közéletnek. Számos magas rangú európai kitüntetésben részesült élete során, azonban kivételesen büszke volt az első magyar állami elismerésére, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjére, amellyel a magyar kultúra megismertetését és népszerűsítését célzó fáradhatatlan tevékenységét ismerték el. Antal herceg a Közép-európai Club Pannonia tiszteletbeli elnökeként külföldi útjai során, többek között Párizsban és Brüsszelben igyekezett felhívni a figyelmet a fertődi műemlékegyüttes páratlan értékeire.

Sokoldalú közéleti szereplőként önkéntesen, ellenszolgáltatás nélkül munkálkodott számos civil szervezetben, mindig szem előtt tartva a nemzeti értékeket, a magyar kultúra támogatását és a karitatív célokat egyaránt.

Antal herceg személyisége megtestesítette a higgadt eleganciát, a szolgáló vezető alázatát, és azt a fajta mély, belső rendet, amely ritka adomány. Nemes egyszerűséggel volt jelen ott, ahol szükség volt rá: egyházi eseményeken, jótékonysági rendezvényeken, történelmi megemlékezéseken, vagy éppen a helyi közösségi életben – mindig emberként, sosem csak címviselőként.

II. Antal herceg távozásával nemcsak egy család veszítette el szeretett tagját, hanem egy közösség is egy olyan embert, akire mindig számítani lehetett. Halála űrt hagy maga után, de öröksége élni fog tovább azokban az emlékekben, épületekben, rendezvényekben és eszmékben, amelyeket élete során táplált és megőrzött.