Forró Krisztián a MÁÉRT-ülés után: minden irányból érezzük az igényt, hogy egy pártba szerveződjünk
Minden irányból érezzük az igényt, hogy egy pártba szerveződjünk, de ez teljesen érthető is, hiszen a felvidéki magyar politika csak így, egységesen lehet erős - jelentette ki Forró Krisztián, az MKP elnöke, akit a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) mai plenáris ülése után kérdeztünk. Villáminterjú.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a MÁÉRT plenáris ülésén tartott bevezetőjében a magyar kormány nemzetpolitikájának négy alapvető pilléréről beszélt. Ezek között említette a hagyományos értelemben vett identitásvédelmet, valamint a gazdaságfejlesztést. Az MKP elnökeként miként látja, az elmúlt egy évtized mekkora fordulatot hozott a magyar nemzetpolitikában?
Vitathatatlan, hogy komoly változások történtek. Elég, ha csak azt említjük meg, hogy az elmúlt években mintegy 200 óvoda került felújításra, több ezer kis- és közepes vállalkozó kapott jelentős támogatást Magyarországról. Ezek a fajta támogatások természetesen az identitástudatot is erősítik.
Beszédében Semjén Zsolt nagyon határozottan szólt arról is, hogy a magyar kormány „elkötelezett híve az autonómiának”, amelynek formáját nem Budapestről akarják megszabni, de minden segítséget megadnak ennek eléréséhez. Egyetért a miniszterelnök-helyettessel?
Az önkormányzatiságnak a különböző formái mindenképpen segítik egy közösség megmaradását. Az MKP műhelyében készült is ezzel összefüggésben egy tervezet, amely ugyan az elmúlt időszakban talán kevesebb figyelmet kapott, ez azonban nem jelenti azt, hogy ez egy olyan kérdés lenne, amivel ne kellene foglalkoznunk. Ellenkezőleg: meg kell találnunk annak a módját, hogy mindez közösségünket segítse.
A MÁÉRT mai ülésén az is elhangzott, hogy az egyik legnagyobb nemzetpolitikai eredmény a magyar állampolgársági törvény módosítása volt, amely lehetővé tette az egyszerűsített honosítást. Ismerjük az erre adott szlovák „választörvényt”, amelynek módosítása az utóbbi hetekben többször is felmerült. Lát-e esélyt arra, hogy ez az ügy még ebben a kormányzati ciklusban a felvidéki magyarok számára megnyugtatóan rendeződjön?
Létezik ezzel kapcsolatban egy törvényjavaslat, amely összhangban van a kormányporgrammal – az MKP ezt tudatosítja. Tudjuk azonban azt is, hogy ez a felvidéki magyarok helyzetére nem kínál megfelelő megoldást. Éppen ezért mi továbbra is mindent meg fogunk tenni azért, hogy ez a téma napirendjen legyen, az összes lehetséges fórumon fel fogjuk hozni. Személy szerint azonban úgy látom, hogy érdemi változás csak akkor érhető el, ha lesz egy erős, közös képviselete a közösségünknek, amelyik kiáll az ügy mellett.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint a mintegy 8 százalékos felvidéki magyarságnak mindenképpen el kell tudnia érni azt az 5 százalékos küszöböt, amely biztosítja a parlamenti szintű képviseletet. Az államtitkár beszélt arról is, hogy támogatja az egységes, közös párt irányába tett lépéseket.
Teljesen egyetértek Potápi Árpád Jánossal:
Éppen ezért felelősséggel kell hozzáállnia minden egyes szereplőnek azokhoz a most zajló folyamatokhoz, melyek az egységes magyar párt létrehozása érdekében indultak el.
Érez-e a magyar kormány irányából valamiféle nyomást, hogy a felvidéki magyarság politikai képviselete egy pártba, egy tömbbe szerveződjön?
Ez az igény minden oldalról érezhető, és ez teljesen érthető is, hiszen a felvidéki magyar politika csak így, egységesen lehet erős. Látni kell azonban azt is, hogy ahol ez létrejött, például a Vajdaságban, ott ez egy hosszú folyamatnak és komoly munkának volt az eredménye. Hiszek abban, hogy ha mi is elvégezzük ezt a munkát, annak meglesz a gyümölcse. Példák tehát vannak előttünk, melyekből lehet tanulni és okulni.
A tanácskozáson elhangzott az is, hogy a magyar kormány továbbra is az etnikai alapon szerveződő pártokat tekinti nemzetpolitikai partnereinek. Ez azt is jelenti, hogy a most szerveződő közös párt etnikai pártként fogja meghatározni magát?
Ezt rögtön a tárgyalások elején kikötöttük. Ahogyan azt is, hogy a párt tárgyalási nyelve a magyar kell, hogy legyen. Az újonnan alakuló pártnak tehát egy magyar pártnak kell lennie, amelynek a felvidéki magyarok által lakott régiók képviseletét kell a zászlajára tűznie.
Az ülésen a MÁÉRT tagszervezeteinek képviselői 5-5 percben kaptak lehetőséget a felszólalásra. Ön mit tartott fontosnak elmondani?
Egyrészt természetesen azt, hogy március 1-től megszűnt a felvidéki magyarok parlamenti szintű csoportos képviselete, és hogy ezen csak úgy tudunk változtatni, ha az egységesülés útját választjuk. Az egyesülés ugyanakkor nem cél, csupán eszköz. A cél, hogy a felvidéki magyarság megmaradjon és gyarapodjon. Másrészt természetesen megköszöntem a magyar kormány támogatását, és beszámoltam arról is, hogy augusztus 20-án a felvidéki magyar pártok elnökei egy szándéknyilatkozatot írtak alá, amelyben kifejeztük, hogy egy magyar pártban képzeljük el a jövőt. Kifejeztem reményemet azzal kapcsolatban is, hogy már csak karnyújtásnyira van a három párt megegyezése.
2021 a nemzeti újrakezdés éve lesz. Mit jelenthet ez a felvidéki magyarok számára?
Több szempontból is szimbolikus üzenete lehet ennek: egyrészt a járvány, másrészt a felvidéki magyar politika sorsa szempontjából. Kulcsfontosságú évnek nézünk elébe.
