Ferenc pápa nem hajlandó együtt sírni a magyarokkal Trianon miatt?
A Pravda főszerkesztő-helyettese, Miroslav Čaplovič egészen sajátos módon vezeti le, miért töltött szeptemberi magyarországi villámlátogatása után Ferenc pápa több napot Szlovákiában. Nem kell hozzá különösebben éles szem, hogy kiszúrjuk, az íráson átsüt a két háború közötti kisantant-gondolkodás magyarellenessége, miközben Romániát és Szlovákiát a területén élő nemzetiségekkel szemben toleráns országként írja le.
A szerző az őszi pápalátogatás kapcsán tudni véli, hogy az egyházfő Orbán Viktor kormányzati stílusát kifogásolta, amivel negatív reakciókat vált ki Magyarország szomszédai körében – s ezzel a Vatikán nemtetszését is kiváltja. A Pravda főszerkesztő-helyettese azonban hozzáteszi, a magyarországi villámvizithez egy néhány évvel korábbi eset is hozzájárulhatott.
Bukarest 2018-ban erősen szorgalmazta – fejtegeti Čaplovič, hogy „a román történelem fontos mérföldkövének századik évfordulóján“ a pápa ellátogasson Romániába.
A baloldali lap cikkírója Erdély Romániához csatolására gondol – mint írja, a multietnikus Erdélyben Trianon előtt a magyar kisebbség elnyomta a többségi románokat. Čaplovič megjegyzi, a románok ezért Trianonra felszabadulásként, a magyarok ellenben történelmi tragédiaként gondolnak. Hasonlóan ahhoz, ahogy a szlovákok éreznek – teszi hozzá a szerző, miután Trianont követően „kiszabadultak a magyar járomból“.
Klaus Werner Iohannis román elnök 2017-ben hivatalosan is meghívta a katolikus egyházfőt Romániába, a pápa látogatása azonban nem Bukarest és a Vatikán előzetes elképzelései szerint alakult.
Holott a románok számára kitüntetten fontos lett volna, hogy a pápa a „nagy egyesülés“ kerek évfordulóján látogasson az országba, a tervezett utat az erdélyi magyar püspökök megakadályozták.
A Pravda cikkírója egy meg nem nevezett, magas beosztású vatikáni forrásra hivatkozva azt állítja, a magyar egyházi vezetők arra hivatkoztak, hogy 2018 nem megfelelő alkalom a pápa romániai látogatására. Mivel a Vatikán nem szeretett volna feszültséget kelteni a katolikus egyházon belül „a többnemzetiségű, de toleráns Romániában“, meghátrált.
Megjegyzést érdemel, amit a szerző nem említ, a romániai római katolikus hívek többsége magyarajkú, vagyis egyházi vezetőik véleményét a Vatikán aligha hagyhatta figyelmen kívül.
Čaplovič szerint a Romániában uralkodó nemzetiségi és vallási tolerancia legfőbb bizonyítéka maga a román államfő személye.
A többségében ortodox ország köztársasági elnöke ugyanis már második ciklusban „egy etnikai német, aki liberális és protestáns“. A Pravda cikkírója felidézi, hogy Iohannis „október elején vehette át a Nemzetközi Nagy Károly-díjat az egységes Európáért és a népek közötti megbékélésért tett erőfeszítéseiért“. Čaplovič megjegyzi, hasonló megtiszteltetésre Orbánnak nincs esélye.
A Pravda cikkírója szerint az sem véletlen, hogy az aacheni ceremónián Zuzana Čaputová szlovák államfő is felszólalhatott – „egy olyan ország elnökeként, amely Romániához hasonlóan toleráns a területén élő etnikumokkal és vallási közösségekkel szemben”.
Čaplovič, miközben Iohannist magasztalja, nem tesz említést arról, hogy az evangélikus szász államfő maga is kapható a magyarellenességre, ha politikai érdekei úgy kívánják. Vagyis, románabb a románnál.
Ferenc pápa végül csak 2019-ben látogathatott el Romániába, három napra. A másik oldalon Budapest is hosszú idő óta szorgalmazta, hogy a pápa Magyarországra látogasson Trianon századik évfordulóján, 2020-ban. A magyar vezetők – írja Čaplovič, „abbéli meggyőződésükben, hogy ők védik a legelkötelezettebben a keresztény értékekeket“, azt remélték, hogy „a pápa együtt sír majd velük“ Trianon centenáriumán. A Pravda cikkírója szerint „a magyar vezetés abban reménykedett, hogy pápai áldást kapnak arra a keresztes hadjáratukra, amelyet azon értékek ellen folytatnak, melyekre a második világháború utáni Európa alapjait építették”.
Vagyis Čaplovič szerint amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek: Erdély elcsatolását ünnepelni a pápával európai és toleráns, Trianonra emlékezni az egyházfővel az európai értékek elleni keresztes hadjárat.
A szerző úgy folytatja, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak is abból a célból adott otthont Budapest, hogy Magyarországra irányítsák a világ figyelmét. Csakhogy a pandémia keresztülhúzta a nagyszabású magyar elképzeléseket – vélekedik Čaplovič.
Ferenc pápa végül idén szeptemberben ahelyett, hogy hivatalos állami látogatásra érkezett volna Budapestre, csak az eucharisztikus kongresszus zárómiséjét pontifikálta. Orbánnak és Áder János államfőnek csak kevés időt szentelt, azt is zárt ajtók mögött – hangsúlyozza a Pravda cikkírója.
Čaplovič úgy véli, Ferenc pápa, aki nem csak a katolikus hívekhez akar szólni, jól tudta, hogy Magyarországon olyan ökumenikus szellemiségű programot, amilyet a toleráns Szlovákiában és korábban Romániában lebonyolított, nem lehet megvalósítani.
A Pravda cikkírója állítására bizonyítékul meglóbálja a magyarországi sajtóból is ismert antiszemitizmusbunkót, hogy míg Ferenc pápa szlovákiai látogatásán együtt imádkozott a zsidó közösség képviselőivel, addig Budapesten az antiszemitizmus veszélyére hívta fel a figyelmet.
Čaplovič szerint a pápa emlékezetébe kitörölhetetlenül bevésődött az argentínai katonai junta időszaka. Ezért áll ki a mai zaklatott időkben egyértelműen és határozottan "az olyan toleráns országok mellett, mint Szlovákia és Románia, amit nem lehet elmondani az olyan autoriter rendszerekről, mint amilyen az Orbán-rezsim" – vélekedik a Pravda főszerkesztő-helyettese.
A Pravda cikkírója láthatóan arról feledkezik meg leginkább, hogy a gondolkodását érzékelhetően átható, régről ismert magyarellenesség, nem a toleranciából, hanem éppen az általa Magyarország szemére vetett kisállami nacionalizmusból ered.
Miközben a Čaplovič által autoriter rezsimként megbélyegzett Orbán-kormány aligha vitathatóan a közép-európai együttműködés legelkötelezettebb híve. Vajon mennyi víznek kell még lefolyni a Dunán és az Olton ahhoz, hogy a kisantant szellemiségét máig életben tartók is megértsék, Közép-Európa népeit rendre a nagyhatalmak fordítják egymással szembe, mert nem érdekük a régió egységes fellépése. Hamis tolerancia emlegetése helyett tanulhatnánk végre a történelemből!
