Engedett a kormány az ingázóknak

Április 17-étől a központi válságstáb rendelete szerint az ingázóknak a munkáltatói igazolás mellett negatív koronavírustesztet is fel kellett volna mutatniuk, ha Szlovákia területére lépnek. A teszteredmény nem lehetett 30 napnál régebbi, ellenkező esetben nem léphettek volna be az ország területére. A rendelet május 1-jén lépett volna hatályba. A hír az ingázók körében nagy felháborodást keltett. Ez ugyanis 30 naponkénti tesztelést jelentett volna, miközben egy teszt ára a magánlaboratóriumokban 60-70 euró között mozog. Egy négytagú család esetében ez havi csaknem 300 eurót jelentett volna.

Becslések szerint mintegy 30 ezer szlovákiai állampolgár folytat ingázó életmódot. Ingázóknak azokat a személyeket tekintik, akiknek a munkahelye, illetve a lakóhelye legfeljebb 30 kilométerre van az átjárható határátkelőtől.

A Pozsonytól pár kilométernyire fekvő magyarországi vagy ausztriai határ menti falvakban sok szlovákiai polgár vett házat vagy lakást az elmúlt években (a legelterjedtebb Rajka és Kittsse volt).

Többségüknek Pozsonyban van a munkahelye, a gyerekeik ide járnak iskolába, így napi szinten ingáznak. De ingázónak számítanak azok is, akik Szlovákia határ menti településeiről utaznak Magyarország vagy Ausztria területére dolgozni.

Amikor április közepén elkezdődött az ingázók ellenőrzése a határokon, különféle történeteket lehetett olvasni az interneten arról, hogy a tervezett szigorítások miként nehezítették meg az ingázók életét. Többen felhívták a figyelmet a kormányrendelet abszurditására.

Több esetben megtörtént, hogy szülés előtt álló kismamákat fordítottak vissza a rendőrök, hogy keressenek maguknak magyarországi orvost. Visszaküldték azokat az édesanyákat is, akik gyermeket vagy újszülöttet vittek volna kötelező oltásra vagy orvosi vizsgálatra.

Az időskorúakat sem engedték át, miközben sokan szintén orvosi vizsgálatra mentek volna, vagy gyógyszerért, amit Ausztriában vagy Magyarországon nem tudtak kiváltani. Ugyancsak visszafordították az onkológiai betegeket is, akik terápiára jártak volna Szlovákiába. Kizárólag azok léphették át a határokat, akik munkáltatói igazolással rendelkeztek.

Az ingázók kirekesztőnek minősítették a rendeletet, mivel az érintettektől megtagadta az orvosi ellátást, ami alapvető emberi jognak számít. Az ingázók elmondták, ugyanolyan szlovákiai állampolgárok, mint más, mégis másodrendű polgárokként kezelik őket. Az állam megvonja tőlük az alapvető jogaikat, és kötelezi őket, hogy a koronavírus-járvány idején, amikor sok család bevétele lecsökkent, a saját költségükre végeztessenek havonta koronavírustesztet.

Az ingázók által indított kezdeményezést több mint 11 ezren írták alá.

A magyarországi Rajkán lakik Daniel Adamík, az ottani ingázók szóvivője, aki a TA3 hírtelevízió műsorában elmondta, ingázóknak nemcsak a Rajka és Kittsse területén élők számítanak, de ez a probléma Szlovákia déli és délnyugati régióit is érinti. Komárom környékéről például mintegy 5 ezer ember ingázik munka végett a győri ipari parkokba.

Adamík is számos történetet említett, amikor anyukákat gyermekeikkel vagy időseket fordítottak vissza a határon. Ugyanakkor védte a rendőröket és a határőröket, akik csak parancsot teljesítenek. Nem ők tehetnek arról, hogy egyes rendeletek nincsenek világosan megfogalmazva és pontosításra szorulnának.

Éppen a rendőrök azok, akik sürgetik az illetékeseket, nyilatkozta Adamík, hogy pontosítsák a rendeletet az ő számukra is. Adamík kifejtette, hogy a szlovák kormánnyal ellentétben a magyar kormány nem nehezíti a pozsonyi ingázók helyzetét azzal, hogy hasonló intézkedéseket fogadna el. Eközben éppen Pozsonyban van a koronavírus epicentruma, a szlovákiai ingázók naponta utaznak Pozsonyból Magyarországra vagy Ausztriába, és ezek az államok mégsem követelnek koronavírustesztet tőlük.

Az ingázók szóvivője kiemelte, a szlovák kormány rizikós személyekként állította be az ingázókat, akik vírushordozók lehetnek. Nem világos, minek alapján vélekedik így a kormány, mondta, mivel konkrétan Rajkán egyetlen igazolt koronavírus-fertőzött sincs.

A havi tesztelést Adamík teljesen logikátlannak tartja, hiszen semmi sem nyújt garanciát arra, hogy harminc nap alatt valaki nem fertőződhet meg. Ugyanakkor etikátlannak minősítette, hogy sok ingázó szlovákiai állampolgárt afféle fenyegetésként állítanak be Szlovákiában, mindez pedig táptalajt teremt a gyűlöletkeltéshez.

Hasonlóan vélekedik Bibiana Kudzia-nová, a szlovákiai ápolónők képviselője, aki a Pozsonyligetfalu–Berg határátkelőnél szervezett tüntetést a társaival. Az Ausztriában dolgozó szlovákiai ápolónőket ugyanis a rendelet alapján nem engedték házi karanténba, még akkor sem, ha Ausztriában készített teszttel tudják bizonyítani, hogy nem fertőzöttek. Állami karanténba kellett vonulniuk, amire sok ápolónő nem volt hajlandó, így hetekig kénytelenek voltak külföldön maradni.

A tüntetésen azt kérték a kormánytól, hogy a kötelező állami karantént szüntessék meg az ápolónők és az ingázók számára.

Felszólították a szlovák kormányt, ne kreáljon ellenségképet az említett csoport tagjaiból. Jelenleg ugyanis többször hallani, hogy az a jó polgár, aki otthon tartózkodik, míg akik külföldről érkeznek Szlovákiába, azok a fertőzöttek, és rizikós csoportnak számítanak.

Az ingázók és egészségügyi dolgozók tömeges felháborodása után a kormány végül április végén elfogadta, hogy május elsejétől enyhüljenek a körülmények a határon. A határátkelőtől 30 kilométeres övezetben így nem lesz szükségük negatív koronavírustesztre az ingázóknak. Az egészségügyi dolgozók mellett az ápolónők is kivételt kaptak.

Ján Mikas országos tiszti főorvos szerint a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos helyzet a szomszédos országokban jelenleg optimális, ezért is hozták meg a kedvező döntést.

Az új rendelet alapján mentességet kapnak a kötelező hatósági karantén alól az Ausztriában vagy Csehországban ápolóként dolgozó szlovák állampolgárok is. Kizárólag munkáltatói igazolást kell felmutatniuk, és egy negatív koronavírustesztet, amely 96 órásnál nem lehet régebbi.

Ugyancsak kivételt kapnak azok a szlovákiai diákok, akik felvételire, illetve vizsgára mennek külföldi középiskolára vagy egyetemre.

Megjelent a Magyar7 hetilap  2020/19. számában.