2022. szeptember 24., 09:10

Előrehozott választás, vagy kisebbségi kormányzás? Grendel Gábor és Forró Krisztián vitája

Mi szolgálja jobban Szlovákia és a felvidéki magyarság érdekeit: ha a kisebbségi kormány folytatja a munkáját, vagy ha minél előbb előrehozott választásra kerül sor? Grendel Gábor, az OĽaNO képviselője, a szlovák parlament alelnöke és Forró Krisztián, a Szövetség elnöke vitájából az is kiderül, milyen átrendeződés segítheti a magyar érdekképviselet megerősödését.

forró grendel
Egyikünk sem szeretné, hogy a szlovák-magyar államközi viszony elmérgesedjen
Fotó: Katona Tamás

Az elmúlt napokban alaposan felgyorsult a szlovák politika, alig győztük követni. Mire lát nagyobb esélyt, az előrehozott választásokra, vagy arra, hogy sikeres lehet a kisebbségi kormányzás? 

Grendel Gábor:  A jövendőmondás nem az erősségem, de szilárd meggyőződésem, hogy az előrehozott választás a sok rossz megoldás közül a legrosszabb, mert a kormányprogramból még számos feladatot kell megvalósítanunk. Az SaS-t, bármennyire is ellenzéki pártnak nevezik magukat, továbbra is a partnerünknek tekintem.

Alelnök úr, önök a ciklust alkotmányozó többséggel kezdték, mostanra kisebbségbe szorultak. Miért gondolja, hogy amit szilárd többséggel a hátuk mögött nem tudtak megvalósítani, az most kisebbségben sikerülni fog?

Grendel Gábor: A koronavírus-járvány döntően befolyásolta a ciklus első évét, de hatással volt a kormányzás második évére is.

Félidőben vagyunk, ezért még látok elég időt arra, hogy a kormányprogram hiányzó részét is teljesítsük. Ne legyünk naivak, talán még nem volt olyan kormány Szlovákiában, amely az összes előzetes ígéretét teljesíteni tudta volna egyetlen ciklus alatt.

A Szövetség sajtótájékoztatóján elnök úr az előrehozott választások mielőbbi kiírását sürgette.

Forró Krisztián: A koalíciónak hiába volt alkotmányozó többsége, a kormányzás már akkor sem működött. Tény és való, a Covid váratlanul érte a kormányt, hiszen hasonló helyzet korábban nem volt. De az is tény, hogy rosszul kezelte. Ezt bizonyítja, hogy a járvány csúcsán az Európai Unióban népességarányosan Szlovákiában volt a legtöbb áldozat.

Most is azt látjuk, hogy amikor az energiaválság megoldásával kellene foglalkozni, a kormány továbbra is saját magával, a belső vitákkal van elfoglalva. Az emberek joggal érzik úgy, hogy a kormány nem törődik a problémáikkal.

Ma voltam egy virágboltban – elnézést, hogy személyes leszek, de ma van a házassági évfordulónk, s virágot vettem a feleségemnek…

Akkor megtiszteltetés, hogy itt van elnök úr. Ezt azért köszönjük meg!

Forró Krisztián: (nevet)… Van is mit! Az viszont cseppet sem megmosolyogtató, hogy az eladó a boltban nem tudja, mi vár rá. Negyvenegynéhány évesen németül tanul, mert attól fél, ki kell majd költöznie Németországba. Ez is azt mutatja, minél tovább húzódik a kormányválság, a helyzet csak rosszabbodik, az emberek egyre jobban tartanak a jövőtől. Láttuk, hogy Csehországban hetvenezren vonultak az utcára, de Szlovákiában is tiltakoznak a tanárok, az orvosok, az önkormányzatok.

Gyakran hangoztatjátok, hogy a kormány legfőbb célja a korrupció felszámolása, és az előző korrupt garnitúra elszámoltatása. Ez nagyon helyes, csak éppen az állandó koalíciós viszályokkal, a késlekedő válságkezeléssel éppen az ő malmukra hajtjátok a vizet.

Alelnök úr említette, továbbra is az SaS-re tekint elsődleges partnerként a hiányzó parlamenti szavazatok biztosításához. Ön szerint mennyire egységes ebben az OĽaNO?

Grendel Gábor: Ami a frakciónkat illeti, teljes az egyetértés abban, hogy az SaS-t tartjuk elsődleges partnernek.

Nem úgy tűnt, hogy zavartalan lenne a kapcsolat önök és az SaS között. Nem véletlenül bomlott fel a koalíció.

Grendel Gábor: Nem ismerek olyan pártok közötti viszonyt, amelyben felhőtlenek lennének a kapcsolatok. Erről nyilván Forró Krisztián elnök úr is tudna egyet s mást mondani. Ez a politika része, mi nem jóbarátok vagyunk, és nem is házastársak, akik időnként hajba kapnak, leszámítva az elnök úr házasságát, ha időben hazaér az évfordulóra. Mi a választóktól arra kaptunk mandátumot, hogy teljesítsük a kormányprogramot – ezt az SaS is megszavazta. Hozzáteszem, nehezemre esik, hogy egy szlovákiai magyar politikussal vitázzak. Azt gondolom, az itteni magyaroknak igenis össze kell tartaniuk – legyenek a Szövetségben, vagy azon kívül. Úgy érzem, a Szövetség ugyanúgy a demokratikus pártok partnere lehetne, ha a parlamentben lenne.

grendel
Grendel Gábor: Azt gondolom, az itteni magyaroknak igenis össze kell tartaniuk – legyenek a Szövetségben, vagy azon kívül
Fotó:  Katona Tamás
Lehet, hogy éppen az előrehozott választások segítenének bekerülni a Szövetségnek a szlovák törvényhozásba, ezért megértem, hogy ezt szorgalmazzátok. Ha lesz előrehozott választás, ha nem lesz, én a Szövetségnek őszintén szorítok, hogy átlépje a parlamenti küszöböt.

Az itteni magyar pártok mindig a jó oldalon álltak, és a mečiari idők után segítettek kihúzni a kátyúból az országot. Nem fogunk egyetérteni abban, hogy előrehozott választásokra van szükség, de hiszek abban, hogy a Szövetséggel a jövőben partnerek leszünk.

Mielőtt Forró elnök úrnak adnánk a szót, még zárjuk le a témát, kikkel működnének együtt a parlamentben. Kizártnak tartja, hogy egyeztessenek a Kotleba-párt listáján bejutott képviselőkkel?

Grendel Gábor: Kizártnak tartom. Nem is volt, még csak elméleti szinten sem olyan terve az OĽaNO frakciójának, hogy bármiféle egyezséget kössünk azokkal a képviselőkkel, akik az ĽSNS listáján jutottak a parlamentbe. Azt persze nem tudjuk megakadályozni, hogy a Kotleba-párt listáján bejutott rimaszombati polgármester, Jozef Šimko beüljön a Sme rodina frakciójába. Ebbe nincs beleszólásunk, ha a Szövetség lenne a mi helyünkben, nekik se lenne.

Adódik a kérdés, pusztán pártérdekről van-e szó, vagy a magyar közösségnek is érdeke az előrehozott választás?

Forró Krisztián: Nem az a kérdés, hogy a Szövetségnek jó-e az előrehozott választás. A kérdés az, hogy az embereknek jó-e az előrehozott választás, vagy sem.

Az embereknek vissza kell adni a jogot, hogy eldönthessék, merre tovább, mert a kormány ezt láthatóan nem tudja megtenni nélkülük.

Egyébként köszönönöm szépen a jókívánságokat a Szövetség nevében. Ugyanakkor, azt se hallgassuk el, a kisebbségi kormányban helyet foglaló két új miniszter, Rastislav Káčer és Karel Hirman korábbi megnyilatkozásai, magyar szemmel nézve, komoly fenntartásra adnak okot. Ne legyen igazam, de ebben a tekintetben úgy vélem, sajnos nem lehetünk bizakodóak. Már csak emiatt is, az előrehozott választás több mint pártérdek, a polgárok, a közösség érdeke.

Azt hiszem, akik ennél az asztalnál ülünk, egy dologban biztosan egyetértünk, egyikünk sem szeretné, hogy a szlovák– magyar államközi viszony elmérgesedjen. Rastislav Káčer, a szlovák diplomácia új vezetője erre nem látszik garanciának. Alelnök úr hogyan vélekedik a kinevezéséről?

Grendel Gábor: A külügyminiszter úr tevékenységét a konkrét lépései alapján fogjuk tudni megítélni.

A saját és a kollégáim felelőssége, hogy a véleményem szerint jelenleg kiegyensúlyozott szlovák–magyar kapcsolatok ne romoljanak.

Remélem, hogy hamarosan Szlovákiában fogadhatjuk a nemrég beiktatott Novák Katalin elnök asszonyt, ezzel is erősítve a jószomszédi kapcsolatokat.

Karel Hirman, az új gazdasági miniszter még az orosz–ukrán háború kitörése előtt elég konkrét állításokat fogalmazott meg egy nagy visszhangot kiváltott írásában. Szerinte Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin Szlovákia felosztására kötött szövetséget.

Grendel Gábor: Természetesen nem osztom Hirman állításait. A miniszter úr akkor elemzőként szólalt meg, most viszont a pozíciójából adódóan már egészen más a felelőssége. Ezt neki is tudatosítania kell.

Grendel alelnök úr az imént úgy fogalmazott, a kormányprogram hiányzó pontjait még szeretnék megvalósítani. Elnök úr, lát esélyt arra, hogy a kisebbségi kormány betartja a magyar közösség számára még a ciklus elején megfogalmazott ígéreteit?

Forró Krisztián: Az elmúlt két és fél évben a kormány részéről a magyar közösség irányába inkább csak gesztusokra futotta, de máig beváltatlan ígéret maradt a kisebbségi kerettörvény, vagy a magyar nyelvhasználat bővítése Nyitra és Nagyszombat megyékben. Ami tényleges előrelépés történt, abban a Szövetségnek is fontos szerepe volt. A táblatörvény esetében a Szövetség jogászai dolgozták át a beterjesztést, ami ebben a formában már valóban bővíti a kisebbségi nyelvhasználati jogokat. Azt se felejtsük el, hogy a Csemadok-törvényt is a Szövetség politikusai kezdeményezték.

Az előzmények tükrében attól tartok, a kormányprogramban megfogalmazott ígéretek a ciklusból hátra lévő időben sem valósulnak meg. A tények azt mutatják, valódi előrelépést a kisebbségi jogok bővítésében csakis akkor tudunk elérni, ha a magyar közösségnek ismét lesz csoportos képviselete a pozsonyi törvényhozásban.

Azt is el kell mondanom, értetlenül álltam az előtt, hogy az állampolgárságról szóló törvényt te is megszavaztad. Ahogy azt sem értem, hogy Gyimesi György kollégáddal együtt megszavaztátok a médiatörvény módosítását, amely ellehetetleníti a szlovákiai magyar televíziózást. A kormány ráadásul továbbra is mostohagyermekként kezeli a déli és a keleti régiókat, legyen szó akár a vasút vagy az úthálózat bővítéséről, vagy éppen a csatornázásról.

Grendel Gábor: Ami a médiatörvény módosítását illeti, nagy kár, hogy nem a törvény elfogadása előtt beszéltünk, mert akkor meglett volna az esélye, hogy beterjesszünk egy módosító javaslatot. Ezt elnéztük, ha kell, akkor ezért bocsánatot is kérek, s dolgozunk azon, hogy ezt megoldjuk.

Az állampolgársági törvény a koalíciós egyeztetések eredménye volt. Én azt a nézetet vallom, hogy a módosítás, amelyet a törvényhozás végül elfogadott, enyhíti a Fico-kormány által eredetileg megalkotott jogszabályt.

Tény, hogy a kisebbségi kerettörvény elfogadását a kormányban az SaS miniszterei fékezték, úgyhogy lehet, a most bekövetkezett politikai helyzet segítheti az előrelépést ebben az ügyben.

Egy nézőnk kérdezi Grendel Gábortól, elégedett-e az OĽaNO eddigi kormányzati teljesítményével?

Grendel Gábor: A korrupcióellenes harcnak igenis látjuk már az első eredményeit. Nemrég volt az országos rendőrfőkapitánynak egy összegző sajtótájékoztatója, ahol elhangzott, immár 17 esetben jogerős döntés született.

Alelnök úr, ezt a választóik is így látják?

Grendel Gábor: Az tény, hogy az OĽaNO a korrupcióellenes fellépésnek köszönhette a választási győzelmet 2020-ban. Akkor az érintette az embereket a legsúlyosabban, majd jött a Covid, most pedig az energiaválság, amely sokkal húsbavágóbb kérdéssé vált. Elfogadtunk egy sor reformot, legyen szó a környezetvédelemről, a felsőoktatásról, a kórházakról. Igenis vannak eredmények, amiket fel tudunk sorakoztatni.

Forró Krisztián: Nagyon fogunk örülni, ha a médiatörvény módosítása miatt előállt problémát valóban sikerül megoldanotok. Megjegyzem, a törvény módosítása előtt a Szövetség egyeztetett a kulturális államtitkárral, ígéretet kaptunk arra, hogy a szakértőink által megfogalmazott pontok kerülnek beterjesztésre, aztán a módosítás mégis rosszabb helyzetet teremtett, mint ami előtte volt. Szomorúan vettem tudomásul, hogy Gyimesi György kollégád is aláírta a módosító javaslatot.

Ami az állampolgársági törvényt illeti, az általad is támogatott módosítás továbbra sem rendezi a magyar közösséget érintő problémákat. Csak az kaphat kettős állampolgárságot, aki tartósan távol él a szülőföldjétől. Holott tudjuk jól, ez a felvidéki magyarok szempontjából egy szimbolikus ügy.

Ráadásul alkotmányellenesnek tartjuk a törvényt, hiszen megfosztja az embereket az állampolgárságuktól, akaratukon kívül.

Térjünk át beszélgetésünk másik témájára, a felvidéki magyarság helyzetére. Lassan egy éve alakult meg a magyar egységpárt, a Szövetség. Elnök úr, mennyire érzi sikeresnek ezt az időszakot?

Forró Krisztián: Mindenképpen sikernek tartom, mert az emberek véleménye számít. A magyarok többsége a 2020-as választási kudarc után azt mondta, legyen egységes magyar párt. Szükséges, hogy ennek a közösségnek legyen csoportos képviselete a parlamentben, mert ahogy az imént mondtam, egy-egy képviselő nem tudja a problémáinkat megoldani. Nemcsak a közösségünk számára fontos ez, hanem a régiók szempontjából is, ahol élünk.

forró
Forró Krisztián: A Szövetség megfelelő módon tudja képviselni a régiókat, mert helyi szinten hagyományosan erősek vagyunk
Fotó:  Katona Tamás
Azért állítom, hogy a Szövetség megfelelő módon tudja képviselni a régiókat, mert helyi szinten hagyományosan erősek vagyunk.

Már az október 29-ei választásokat megelőzően biztosra vehető, hogy nyolcvan település élén a Szövetség által jelölt polgármester áll majd, hiszen nem indul velük szemben ellenjelölt. Ezt az erőt kell tovább növelni.

Alelnök úr, ha még emlékszik a Legyen ön is milliomosra, talán értékeli, hogy a Ring az a műsor, ahol a tízmillió forintos kérdést is megkaphatja. Az egyik kedves nézőnk kérdezi, Grendel Gábor sosem ambicionálta magát magyar érdekeket is megfogalmazó politikusként. Miért nem?

Grendel Gábor: (nevet) El is vihetem a nyereményt?

Ha megválaszolja…

Grendel Gábor: Annak idején újságíróként kezdtem a pályafutásomat, s a politikába úgy kerültem, hogy a belügyminisztérium szóvivője lettem 2010-ben, harmincévesen. Ezzel úgy gondoltam, az újságírói pályafutásomnak vége, hiszen aki átáll a képzelt barikád túloldalára, onnan nincs visszaút. Amikor a Radičová-kormány két év után megbukott, a leköszönő belügyminiszter felkínálta nekem, építsünk együtt pártot. Leginkább akkor és azóta is a belügy, az igazságügy és a titkosszolgálatok kérdésköre foglalkoztatott.

Azon magyar választóknak, akik számára a magyar közösséget érintő kérdések voltak az elsődlegesek, megvolt a politikai ajánlat a parlamentben. Nem éreztem, hogy bele kellene kontárkodnom a magyar pártok szférájába, ahol ez az igény teljesül.

2020-ban a helyzet megváltozott, de megjegyzem, mindig is azt vallottam, hogy bent kell lennie egy magyar pártnak a parlamentben.

Az OĽaNO másik magyar képviselője, Gyimesi György viszont hangsúlyosan a magyar témákkal szerepel a nyilvánosságban. Adódik a kérdés, partnerként vagy riválisként tekintenek ebből a szempontból az OĽaNO-ra?

Forró Krisztián: Többször hangsúlyoztuk, hogy mindenkire partnerként tekintünk, aki a felvidéki magyarságot és a velünk élő nemzetiségeket akarja segíteni.

Az egy másik kérdés, hogy sok magyar, aki két éve az OĽaNO-ra szavazott, mára csalódott a kormány politikájában. A Szövetség az ő bizalmukra is számít a következő választásokon.

A beszélgetés során többször utaltak arra, hogy nem hívei a közösségünket megosztó vitának. Mivel magyarázzák, hogy mégis vitatkozó, veszekedő közösségként írhatjuk le a felvidéki magyarságot?

Grendel Gábor: Azt hiszem, rólam és Forró elnök úrról is elmondható, hogy a választók nem a vitákat élező politikusként gondolnak ránk. Azt azonban nem tagadhatjuk, hogy az elmúlt évtized ellentétei máig rányomják bélyegüket a felvidéki magyar politikára. Ahogy már korábban is mondtam, szívből kívánom, hogy a Szövetség sikeres legyen az őszi választásokon, és azt követően is.

Megfigyelhető jelenség Szlovákiában, hogy a regionálisan beágyazott pártokban csalódtak a választók, ez magyarázta a nem hagyományos pártok sikerét. Lehet, hogy ez a folyamat hamarosan a visszájára fordul, és számomra úgy tűnik, a magyar közösség ebben egy lépéssel a szlovák politika előtt jár.

Elnök úr, gyógyíthatók-e azok a sebek, amelyeket közösségünk elszenvedett az elmúlt bő tíz évben?

Forró Krisztián: Ha nem hinnék benne, akkor nem ülnék itt, és nem vezetném a Szövetséget.

Abban, hogy a közösségünkön belüli viták máig élesek, szerintem nagy szerepe van a marketingpolitikának. Annak a versenyfutásnak, hogy ki mond nagyobbat, egyáltalán ki mondja hangosabban. A tényleges munkát kellene előtérbe helyezni.
Grendel Gábor (1980) korábban újságíró, aztán belügyi szóvivő,
majd politikus. 2016 óta parlamenti képviselő, 2020 óta a szlovák törvényhozás alelnöke.
Forró Krisztián (1976) vállalkozó, politikus. 2020-ban a Magyar Közösség Pártja elnökévé választották, 2021 óta a magyar egységpárt, a Szövetség elnöke.

Megjelent a Magyar7 2022/38. számában. 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.