Élet a covid után
A COVID-19 víruson átesett személyek nagy része tünetmentes, vagy csupán enyhe tüneteket produkál. Legtöbbjük még kórházba sem kerül, ami nagy szerencse! Kisebb arányban, de mégis előfordulnak olyanok is, akik tartósabb tünetekkel rendelkeznek. A fertőzés után jelentkező összetett tünetegyüttest nevezi a gyógyászat poszt-COVID szindrómának, amely többféleképpen jelentkezhet a betegeknél.
A szakterminológia háromféle post-COVID szindrómát különböztet meg: a Long COVID-hoz beletartoznak a fertőzést követő ötödik héttől vagy akár későbbtől megjelenő tünetek. Poszt-akkut COVID/szimptomatikusan lezajlott COVID-nak nevezzük azokat a tüneteket, amelyek a fertőzéstől számító 4-12 héten alakultak ki, valamint a Post-COVID szindróma, amely a fertőzéstől számított 12. hét után, vagy akár később kialakult tüneteket öleli fel.
Olyan emberek véleményét és tapasztalatait gyűjtöttük csokorba, akik átestek, vagy még mindig a poszt-COVID szindróma alatt állnak és különféle panaszokkal küszködnek.
Csilla édesanyja még január elején vészelte át a koronavírust, amely nagyon enyhe lefolyású volt, de utána hónapokig nem érezte jól magát. "Nagyon fáradékony, később pedig depressziós volt, idegileg pedig szintén megviselte őt a dolog. Jó ideig az orvosokat járta”
– mesélte Csilla.
Fiatal, magát nem megnevezendő egyetemi hallgató is elmondta tapasztalatait, akinek a családja is átesett a víruson.
Nemcsak az idősebbekre volt rossz hatással a vírus, de a fiatalokat is éppúgy megviselte – ha nem jobban – a betegség. Emese fiatal szervezete (gyenge immunrendszerrel) átvészelte ugyan még februárban a covidot, de azóta is küszködik a poszt-COVID tünetekkel.
– mondta el elkeseredetten a lány.
Eunikát és családját is megviselte a vírus, ráadásul két kislánya is átesett a betegségen, akiknek huzamosabb ideig volt 40°C-os testhőmérsékletük.
"Nekem kétszer is antibiotikumos kezelést írtak elő – a tüdőm volt gyulladásban –, a férjem pedig még mindig nem bír mély levegőt venni. Ízületi fájdalmakkal is küzdünk, és számomra vannak ízek, amelyeket csak enyhén érzek. Még februárban voltunk betegek, de mondhatni még nem lábaltunk ki belőle teljesen. Eszter, az idősebbik lányunk alig eszik, úgy kell belediktálni az ételt. Dušan, a férjem, volt először beteg, először negatív, majd később pozitív teszttel jött haza, és addigra már mindannyian elkaptuk a covidot. Négy héten keresztül egyáltalán nem éreztem az ízeket és a szagokat, és most is enyhébben érzek (mindent elsózok mert alig érzékelem, hogy sós az étel). Nagyon féltettem a lányainkat, látni, hogy magas lázban szenvednek. Ráadásul négy napig még hasmenésük is volt, utána szerencsére jobban lettek. Nagyjából két és fél hét kellett, hogy jobban legyünk, de még mindig hordozzuk a poszt-COVID tüneteket” – mondta el Eunika.
Sokan panaszkodnak vérnyomás gondokra is. Az egyik anyuka elmesélte, hogy mellkasi nyomást érzett, majd rövidesen elmúlt, aztán két hónappal a betegség után még mindig gyengeségre hivatkozott. Emellett a lába fájt és a karok elnehezedését is tapasztalta.
"Mindenhol büdöst érzek, az étel nagy része is az. Égett fa, medvehagyma, gyógyszer és hasonló ,,illatok”, mikor melyiket tapasztalom. Kolléganőmnek is ez van, plusz csomókban hullik a haja” – tette hozzá a nevét eltitkolni kívánt illető.
Zoltán pedig még mindig nem nyerte vissza teljes mértékben a szaglását. Ráadásul furcsa illatokat és szagokat is érez a már megszokott szagok és illatok mellett. Példának okáért a frissen főtt kávé klasszikus illata mellett egy kis szúrós furcsa beütést, amit nem tud azonosítani.
Szakértők szerint az oltás segíthet a poszt-COVID tünetek elkerülésében, illetve a gyógyulásban. Mindenképp érdemes orvossal konzultálni és kivizsgáltatni magunkat. A szakértők továbbá figyelmeztetnek arra is, hogy az emberek újra tudnak fertőződni a COVID-19 vírussal, és sajnálatos módon az oltás sem ad 100%-os védelmet, viszont védekezni és betartani a szabályokat továbbra is célszerű és ajánlott. Továbbá, ha oltás után esetleg alacsony marad az antitest szint, az sem feltétlen probléma: egyrészt oltásfüggő, másrészt a sejtes immunválaszt nem mérik, csak egy apró szeletét a védekezésnek – ha kivizsgáláson esik át az illető.
Természetesen az oltás sem biztosít 100%-os védelmet, de nem azért, mert rossz az oltóanyag, hanem mert az emberek immunrendszere eltérően reagál a vakcinákra és nem tudni, milyen és mennyi az a vírus adag, ami megtámadja a szervezetet. Viselkedjünk felelősségteljesen, s tegyünk meg mindent az egészségünk és mások egészsége érdekében.
