Egyre mélyebbre gyűrűzik a brüsszeli korrupciós spirál
Egyre több érintettje van a brüsszeli korrupciós botránynak, amit a szakértők már most az uniós intézmények elmúlt 70 éves történetének legnagyobb válságaként jellemeznek. Az akár 60 európai parlamenti képviselőt és több NGO-vezetőt is érintő ügy kapcsán szinte minden nap kerülnek elő újabb bizonyítékok, az ügy pedig alapjaiban rengetheti meg az emberek unióba vetett bizalmát.
December közepén tartóztatták le a belga hatóságok Eva Kaili görög szociáldemokrata EP-képviselőt, és három társát (Francesco Giorgi, Pier Antonio Panzeri, Andrea Cozzolino), egy Katarral kapcsolatos korrupciós ügyben zajló nyomozás részeként.
Egy darabig úgy tűnt, hogy itt véget is ér a nyomozás, a gyanúsítottak kihallgatása során azonban Francesco Giorgi (Kaili élettársa) további részleteket osztott meg a belga hatóságokkal. A vallomás szerint, az érintettek a katari érdekeltség mellett, marokkói titkosszolgálattól is rendszeresen fogadtak el pénzt, amiért cserébe folyamatosan lobbitevékenységgel segítették az említett országokat. Az egyes feltételezések szerint akár alvilági szálakhoz is kapcsolható kenőpénz egy részének tisztára mosására Giorgi vallomása alapján több civil szervezetet is felhasználtak, annak nagy része azonban vélhetően egy panamai bankszámlán landolt.
A Kaili szüleinek tulajdonában álló számlán egyes dokumentumok szerint több mint 20 millió eurót tartott a volt EP-alelnök, amivel kapcsolatban szinte azonnal megkezdték a nyomozást a görög és belga hatóságok.
Mint később kiderült, a számlán található összegek nagy valószínűséggel valóban katari és marokkói utalásokból származnak, amiért cserébe az érintett politikusok jelentősen hozzájárulhattak a pozitív döntések megszületéséhez az említett országokkal kapcsolatban.
Az EP közlekedésügyi bizottsága által megtárgyalt egyezmény kapcsán végül a konkrét beavatkozási kísérlet gyanúja is felmerült, mert az több ponton is túlságosan kedvező előnyöket biztosított volna az arab országoknak.
Az ügy kapcsán Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke is kifejtette a véleményét. Mint mondta, az Európai Parlament mindent megtesz a korrupció elleni küzdelem érdekében, és gondoskodni fognak arról, hogy az ügyben érintett személyek ne maradjanak büntetlenül. Ezen felül Metsola egy, az intézmények átláthatósági szabályairól szóló reformjavaslatot is benyújt majd a következő hetekben, aminek célja a jelenlegi szabályok felülvizsgálata és a belső rendszerek javítása lesz majd.
Kérdés persze, hogy az ehhez hasonló intézkedések mennyire hatnak majd az Európai Parlament tagjainak erkölcsére, akik közül úgy tűnik, hogy többen is érintettek lehetnek a már eddig is nagy visszhangot kiváltó ügyben.
Mint az ugyanis pár napja kiderült, a belga igazságügyi hatóságok kérelmére két további EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését is kezdeményezték az Európai Parlamentben. A gyanú szerint a belga Andrea Cozzolino, és az olasz Marc Tarabella az elmúlt években szintén kenőpénzt fogadtak el a marokkói és katari érdekérvényesítésért cserébe. A baloldali EP képviselők mentelmi jogának felfüggesztési kérelmét ugyanakkor várhatóan csak a január 15-i plenáris ülésen tárgyalja majd meg az Európai Parlament, annak hatályba lépésére pedig leghamarabb csak február közepén kerülhet sor a brüsszeli bürokráciának köszönhetően.
Ezzel együtt úgy tűnik, hogy a jelenlegi letartóztatások csupán a jéghegy csúcsát képezik, és az eddig meggyanúsított politikusok mellett pedig mások is érintettek lehetnek az Európai Unió elmúlt 70 évének legnagyobb korrupciós ügyében. Sokak szerint ugyanis a panamai bankszámlán talált összegek jóval több ember meggazdagodását segítették, és hamarosan újabb EP képviselők kerülhetnek előzetes letartóztatásra.
Mindez azért is érdekes, mert így épp azok a frakciók kerülhetnek a korrupciós botrányok középpontjába, akiknek a tagjai az elmúlt években a leghangosabban illették hasonló vádakkal Magyarországot és Lengyelországot, és követelték a két ország megbüntetését. A nyilvánvaló képmutatás és abszurditás mellett pedig ennek pedig akár komoly politikai következményei is lehetnek.
A jelenlegi helyzet tükrében ugyanis nem kérdés, hogy egy esetleges letartóztatási hullám komolyan lecsökkentené az említett frakciók tagjainak hitelességét, ami a két párt esélyeit is negatívan befolyásolná a közelgő EP-választásokon.
Egy ilyen mértékű botrány ráadásul egyáltalán nem hiányzik az Európai Uniónak sem, aminek tekintélyét eddig is komolyan megtépázták az elmúlt évek eseményei. Az egyre jobban mélyülő korrupciós mocsár pedig még inkább maga alá temetheti az uniós intézmények hitelességét, amiknek érdekérvényesítő ereje már enélkül is régóta történelmi mélyponton van.
