Delta-kód, Szlovákia
Európa több országában újra gyors terjedésnek indult a koronavírus-járvány az Indiából elterjedt delta-variánsnak köszönhetően. Nagy kérdés, hogy Szlovákiában sikerül-e elejét venni egy újabb járványhullám berobbanásának.
A múlt hét legnagyobb érdeklődést kiváltó közéleti híre volt, hogy az Alkotmánybíróság felfüggesztette a Közegészségügyi Hivatal július 9-én érvénybe lépett rendeletét.
A határőrizeti szabályokat szigorító rendelet komoly társadalmi ellenállást váltott ki, így aligha meglepő, hogy a populista baloldali ellenzék normakontrollt kért a taláros testülettől arra hivatkozva, hogy a szabályozás alkotmányellenesen korlátozta a nem beoltottak utazási szabadságát.
Ficóék azonban aligha könyvelhetik el egyértelmű politikai sikerként a taláros testület döntését, hiszen az alkotmánybírák a kifogásaikat csak a vakcina első dózisával beoltottakra vonatkozó kivételek kapcsán fogalmazták meg.
A július 19-étől életbe lépett új rendelet, amely már tartalmazza az Alkotmánybíróság által előírt változtatásokat, nem enyhítette a határőrizeti intézkedéseket, sőt a csak az első vakcinával beoltottakra vonatkozó kivételek eltörlésével lényegében tovább szigorította azokat.
A hétfőtől hatályos szabályozás szerint teljesen beoltott személynek az minősül, aki egy éven belül, de legalább 14 napja megkapta a Covid-19 elleni oltás első dózisát, illetőleg egykomponensű vakcina esetében az oltástól három hétnek kell eltelnie. Ha valaki 180 napon belül esett át a fertőzésen és legalább 14 napja megkapta az első oltást, a következő egy évben ugyancsak teljesen beoltottnak minősül, és a Szlovákiába való visszatérést követően elkerülheti a karanténkötelezettséget.
Akik július 9-e előtt megkapták a vakcina első adagját, augusztus 2-ig a számukra elrendelt karantén első napján állami költségen végeztethetnek PCR-tesztet, a negatív teszteredmény egyidejűleg a karanténkötelezettség feloldását jelenti. Akik közvetlenül az első vakcina beadását követően az Alkotmánybíróság által felülbírált rendelet életbelépéséig (július 19-ig) utaztak külföldre, karanténkötelezettség nélkül térhetnek haza.
Ha valakit július 9-e után oltottak be, legkorábban a karanténkötelezettség ötödik napján végeztethet PCR-tesztet. A július 19-én életbe lépett új szabályozás nem változtatott a 12–18 év közötti kiskorúakra, illetve az ingázókra vonatkozó, korábban bevezetett átmeneti rendelkezéseken – vagyis augusztus 9-ig az ingázók mentesülnek a karanténkötelezettség alól.
A taláros testület döntése, noha az ellenzék nem nevezeti triumfnak, újabb pofon a kormánykoalíciónak.
A Heger-kabinetnek aligha jött jól, hogy a látványos koalíciós torzsalkodás mellett a járványkezelés kapcsán ismételten megkérdőjeleződik a kormányzat kompetenciája. A kormánykoalíció bizonyítványába egy újabb kapkodva meghozott intézkedés kerül, aminek köszönhetően sokak szemében az alig száznapos Heger-kormány ott folytatja, ahol az Igor Matovič vezette kabinet abbahagyta.
A Matovič-kormány tavaly nyáron, miután az ország a pandémia első hullámát kis veszteségekkel átvészelte, nem hozott semmilyen érdemi megelőző intézkedést, amivel megakadályozni, de legalábbis lassítani lehetett volna, hogy újra behurcolják az országba a fertőzést.
Ráadásul, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus újra terjedésnek indult, a gazdasági károktól tartva hetekig kivárt a szigorú járványügyi intézkedések bevezetésével.
Az eredmény ismert,
az őszi, téli hónapokban Szlovákia a pandémia által egyik legsúlyosabban érintett országgá vált.
A Heger-kormány a határőrizeti rendszer szigorításával éppen ennek a forgatókönyvnek a megismétlődését szeretné megakadályozni.
A járványügyi szakértők egyetértenek abban, hogy a jelenlegi átoltottsági szint mellett reális a veszély, hogy a számos európai országban már gyors ütemben terjedő delta-variáns Szlovákiában is súlyos járványhullámot indíthat el, ami a beoltatlanok magas száma miatt ismét megterhelheti az egészségügyi ellátórendszert.
A határőrizeti rendszer szigorítása ebből adódóan észszerű lépés, az intézkedéseket fogadó heves tiltakozás azonban jól mutatja, hogy
a pandémiával lassacskán másfél éve farkasszemet néző szlovákiai társadalom a türelme végére ért.
Az emberek frusztrációja persze érthető, ebben is visszaköszönnek a kapkodó járványkezelés következményei és az oltási stratégia következetlenségei.
A kormány a határőrizeti rendszer szigorításával a megelőzés mellett új lendületet adna az oltási kampánynak is, hiszen a beoltottak utazási szabadsága kézzel fogható előny a beoltatlanokra vonatkozó korlátozásokkal szemben.
Múlt hét végéig mintegy 2,2 millió szlovákiai polgár kapta meg a koronavírus elleni vakcina legalább első dózisát, 1,88 milliónyian már az emlékeztető oltást is megkapták.
A kormány várakozásait részben igazolja, hogy az elmúlt napokban némileg megemelkedett az oltakozási hajlandóság.
A járványügyi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az újabb járványhullám valószínűleg elkerülhetetlen, de
a 12 év feletti népesség 70-80 százalékának átoltottsága mellett jó eséllyel megelőzhető lenne, hogy a fertőzés újra nagyszámú halálos áldozatot követeljen.
Ezt igazolja Nagy-Britannia példája, ahol a napokban a dominánssá váló delta-variáns újra berobbantotta a járványt – a napi esetszámok a legsúlyosabb téli hónapokat idézik –, ez azonban nem járt együtt a kórházi kezelésre szoruló koronavírusos betegek számának ugrásszerű növekedésével.
Amíg azonban Nagy-Britanniában a teljes népesség kétharmadát már beoltották, addig
a szlovákiai lakosság mindössze harmincnégy százaléka minősül teljesen beoltottnak.
A vakcina első dózisát is csupán az ország népességének a negyven százaléka kapta. A 12 év felettiek nem egészen 42 százaléka minősül teljesen beoltottnak, ami messze elmarad a kívánatos 70-80 százaléktól.
Ez a körülmény még inkább aláhúzza a határok szigorúbb őrizetének a szükségességét, hiszen a beoltatlanokra vonatkozó utazási korlátozások elejét vehetik a fertőzés gyors terjedésének azok körében, akik fokozottabb egészségügyi kockázattal néznek szembe, lévén még nem alakult ki a szervezetükben immunitás. Ugyanakkor az is nyilvánvalónak látszik, hogy nagyobb társadalmi felelősségvállalás nélkül Szlovákia az újra kritikusnak ígérkező őszi, téli hónapokig sem fogja elérni a koronavírussal szembeni nyájimmunitást.
A kapkodó járványkezelés, az egymást követő átpolitizált döntések ugyanakkor a kormány felelősségét húzzák alá. A kormánnyal szembeni elégedetlenség ezen felül is nehezíti az eredményes járványkezelést, hiszen a kormánypártokat elutasítók egy része élből elutasít bármilyen egyébként elkerülhetetlen intézkedést.
Bár Eduard Heger jóval kevésbé megosztó politikus, mint Igor Matovič, a koalíción belüli csatározások tovább apasztják a kormányzati intézkedések iránti bizalmat.
Az elmúlt hetekben már látványos jeleit láttuk, hogy az ellenzéki térfélen a kezdeményezés Peter Pellegrinitől átkerült Robert Ficóhoz. Fico láthatóan jóval ügyesebben és gátlástalanabbul él a populizmus eszköztárával, mint Pellegrini. A Smer-SD elnöke habozás nélkül élére áll a társadalmi tiltakozásnak, ha a kormány járványkezelése elégséges támadási felületet ad ehhez.
Mindebből az következik, hogy a forró ősz csakis akkor kerülhető el, ha a kormány, s leginkább a kormányfő több határozottságot mutat.
A konszenzusra való törekvés nem elég, az emberek következetességet várnak – a járványkezelésben is. Ennek elengedhetetlen előfeltétele, hogy ripacskodás helyett végre valamit a kormányzóképességből is felmutasson a koalíció.
Az eredményes járványkezelés a következő évek gazdasági kilátásait is meghatározza. Ha az őszi hónapokban a kormány szigorú karanténintézkedésekre kényszerül, az könnyen beláthatóan társadalmi robbanáshoz vezethet. Eduard Hegerre és kormányára nehéz hónapok várnak, de Fico gátlástalan hataloméhsége is könnyen visszaüthet, újra összezárva a jelenlegi koalíció botladozása miatt kiábrándult tömegeket.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/29. számában.
