Bizonytalan kormány, berobbanó járvány
A múlt héten Szlovákiában is súlyosbodott a járványhelyzet, napról napra negatív rekordokkal kellett szembesülnünk. A tavaszi hullám határozott kezelésével szemben ezúttal szembeötlő a kormányzat elbizonytalanodása, miközben egyre több jel mutat arra, hogy a járványügyi hatóságok a kapacitásaik határára jutottak.
Már hetek óta nyilvánvaló, hogy a koronavírus-járvány súlyosabban érinti Szlovákiát és Európa több más országát, mint tavasszal, ezúttal mégis jóval enyhébb intézkedésekkel próbálják feltartóztatni az epidémia terjedését a hatóságok.
A közép-európai kormányok, s kiemelten a szlovák kabinet, amikor a koronavírus-járvány első hullámának elültével gyorsmérleget vontak, nem győzték hangsúlyozni, mennyire sikeres volt országuk a védekezésben.
Emlékezhetünk, miután március elején Szlovákiában is azonosították az első fertőzötteket, az akkor még Peter Pellegrini vezette kabinet Európában elsők között rendelte el az országos karantént. Pellegrini utódaként Igor Matovič is beleállt a járványhelyzet kezelésének, vagy inkább kommunikációjának első vonalába. Talán még sokan emlékeznek, az új kormányfő áprilisban a jelenleginél jóval alacsonyabb esetszámok mellett az ország teljes leállítását, a „blackout“ lehetőségét is felvetette. Mi változott áprilishoz képest?
A valódi magyarázat az, hogy tavaszhoz képest megváltozott a társadalmi közhangulat. Nem a vírus lett veszélytelenebb, ebben csak legfeljebb nagyon halványan bizakodhatunk, hanem a járvánnyal szembeni félelem múlt el.
Vagyis, amíg tavasszal az új koronavírussal való szembesülés első sokkjában a társadalom támogatta a szigorú járványügyi korlátozásokat, addig mára az emberek java része belefáradt a mindennapi életét gúzsba kötő intézkedésekbe, a fenyegető anyagi ellehetetlenülésbe.
A politika pedig ezúttal is követi a választók akaratát.
A döntéshozók tavasszal is tisztában voltak azzal, hogy az országos karantén súlyos gazdasági visszaesést fog okozni, milliók anyagi helyzetét rendíti meg. Ahogy tavasszal az előre megjósolható gazdasági károk, úgy most az egészségügyi kockázatok tudatában hoznak intézkedéseket a döntéshozók.
Mivel nem áll rendelkezésre megbízható modell, amellyel előre lehetne jelezni a járvány alakulását, a kormányok és a járványügyi szakemberek is legfeljebb a társadalom fegyelmezettségében bízhatnak. Szlovákiában egészen az elmúlt napokig a környező országokkal összevetve kedvezőnek látszott a járványügyi helyzet.
Amiben bizakodhatunk, az már eleve negatív feltevésből következik: a társadalom lanyhuló járványügyi fegyelme a közösségi terjedés első jeleire gyorsan megváltozhat.
Régiós összevetésben a járvány enyhébb lefolyása, ahogy tavasszal, most is elsősorban attól várható, hogy a szlovákiai társadalom kevésbé elöregedett, illetve lényegében hiányzik a gyors terjedésnek kedvező nagyvárosi környezet.
Abban, minden jel szerint, biztosak lehetünk, hogy a második hullám nemcsak szélesebb tömegeket fog érinteni, de elhúzódóbb is lesz, ami könnyen próbára teheti az egészségügyi ellátórendszert. Az őszi hullám jelenlegi szakaszában még elsősorban a kevésbé veszélyeztetett csoportok körében terjed a járvány, de a nemzetközi példák azt mutatják, hogy ez csupán néhány hetes haladékot jelent.
Az utóbbi napok tükrében általánosságban elmondható, hogy országszerte romlik a járványhelyzet, ami a szomszédos államok magas esetszámai miatt nem meglepő.
A járványügyi hatóságok az elmúlt hetekben sikeresen lokalizálták a járványgócokat, de a jelek szerint egyre inkább a kapacitásaik határára érnek.
A pozitívan értékelt minták aránya az elmúlt napokban vészesen emelkedett, egyre inkább megközelítve a 10 százalékot. Bár Ján Mikas országos tisztifőorvos múlt pénteken arról beszélt, hogy Szlovákiában kellő számú koronavírus-tesztet végeznek, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának ez az állítás jócskán ellentmond. A WHO már az öt százalék feletti pozitivitási arányt is komoly figyelmeztetésnek tartja, hogy kevés tesztet végeznek, s ezáltal lehetetlenné válik a fertőzési láncok felkutatása.
Miközben a napi statisztikák tükrében Szlovákiában a járvány egyre inkább berobban, a tavasszal még határozottan reagáló kormányzat láthatóan egyre inkább elbizonytalanodik.
Mindezt jól bizonyítja a kormányfő és az országos tisztifőorvos részvételével tartott múlt pénteki sajtótájékoztató.
A korábban belengetett szigorító intézkedések bejelentése elmaradt, ami leginkább a döntéshozók tanácstalanságát, de legalábbis bizonytalanságát érzékelteti. A katasztrofális kommunikációs hatást érzékelve Igor Matovič múlt szombaton bejelentette, személyesen áll a járványügyi védekezés élére. A kormányfő ezzel nem kis politikai kockázatot vállalt, a gesztust akár kétségbeesett lépésnek is érzékelhetjük.
Ugyancsak a bizonytalanság jele, hogy bár a járványügyi válságstáb, bizonyos kivételekkel, hétfőn a tömegrendezvények betiltását javasolta, a kormány végül kevésbé szigorú döntést hozott.
A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a járványhelyzet a következő napokban, hetekben tovább fog romlani úgy Szlovákiában, mint a régióban. Csak remélhetjük, hogy a közép-európai kormányok nem kényszerülnek az országos karantén újbóli bevezetésére, ahogy az Izraelben történt, ahol a tavaszi sikeres védekezést követően nyár végére a járvány elszabadult.
Mivel a kormányok jelenleg az országok működőképességének rendelik alá a járványkezelést, a tavaszi drasztikus intézkedések megismétlődése ennek a stratégiának a bukását jelentené.
Jobb nem belegondolni, ennek addigra milyen ára lenne emberéletekben, nem is beszélve a tavaszinál is pusztítóbb utólagos gazdasági következményekről.
A cikk a Magyar7 2020/40. számában megjelent írás szerkesztett változata.
