Berényi: Nem támasztja alá szakmai vélemény a galántai kórház leminősítését – VIDEÓKKAL
Az egészségügy aktuális helyzetéről, a kórházak kategorizálásáról és a szülészetek megszüntetéséről tartott sajtótájékoztatót a Szövetség párt június 1-jén a párt székházában Berényi József Nagyszombat megyei elöljáróhelyettes, Gyimesi György korábbi parlamenti képviselő, Zachar Pál ipolysági polgármester és Chomča Ervin Nagyszombat megyei képviselő, sebészorvos részvételével.
Berényi József elmondta, Dél-Szlovákiában az egészségügyi minisztérium kórházkategorizálása két kórházat érint, az ipolyságit és a galántatit. „Galántával kapcsolatban január 15-én már tartottunk egy sajtótájékoztatót Galántán, amelyen jelen voltak a régió polgármesterei is, az összes megyei képviselő, a megyei vezetés és a kórház vezetése, ahol elmondtuk, hogy nem elfogadható számunkra, hogy a galántai kórház a legkevesebb szolgáltatást nyújtó első kategóriába kerüljön – fogalmazott Berényi József a sajtótájékoztatón, hozzátéve, azért nem, mert a kórház teljesíti az összes feltételt ahhoz, hogy kettes kategóriájú legyen.
„Ismerek Szlovákiában olyan kórházakat, amelyek jóval szűkebb tevékenységet tudnak felmutatni, mégis a kettes kategóriába kerültek” – mondta.
Berényi szerint a kórház teljesítette a tárca felhívását, és a május 31-ei határidővel elküldte az összes szükséges információt és dokumentumot azzal kapcsolatban, hogy a kórház a kettes kategóriába kerülhessen.
– mondta el Berényi.
Chomča Ervin, aki a galántai kórház sebésze, a továbbiakban elmondta, nem érti, miért kell most a galántai kórházat leminősíteni, ha évtizedekig a második kategóriába tartozott és jól működött. Mint mondta nem képviseli ez a döntés a galántai régió és a vágsellyei régió lakóinak az érdekeit sem. Ráadásul úgy, hogy a sellyei kórházat már tizenöt éve megszüntették, így onnan is ide járnak a betegek.
Sőt az is a galántai kórház második kategóriában való megtartása mellett szól, hogy a Covid-járvány idején a galántai Covid-kórház volt,
valamennyi szobában oxigénnel, ami nagyon jelentős volt.
Zachar Pál egy határmenti kisváros szemszögéből igyekezett a problémára rávilágítani.
„A határ menti helyzetemből kifolyólag világosan látom, mekkora tartalékok vannak még ebben a rendszerben, elég lenne az egészségügyünket elkezdeni európai színvonalon kezelni” – mondta, hozzátéve a határon túli kórházak ugyanúgy küszködnek azzal, hogy beruházásokat hajtsanak végre, hogy megfelelő színvonalon tudják a leszerződött szolgáltatásaikat nyújtani.
– mondta, hozzátéve, a jelenlegi törvényi háttér bizonyos esetekben már lehetővé teszi azt, hogy az egyes országok az unión belül tudjanak más országok lakosainak is egészségügyi segítséget nyújtani, ám ez a gyakorlatban a hétköznapokban nagyon nehezen alkalmazható.
„Az lehetne a megoldás ebben a helyzetben mindamellett, hogy látjuk azt, hogy nagyon sok ember számára szinte elérhetetlenné válik több egészségügyi szolgáltatás, mert nagyon sokat kell érte utazni, ha megnyitnánk a határmenti kórházakat a lakosok számára, onnantól kezdve emelni lehetne az egészségügyi szolgáltatások színvonalát” – mondta hozzáfűzve,
ehhez két dolog szükséges, egyrészt, hogy a szomszédos országok közt kormányközi megállapodás szülessen ennek a garantálására, amit követően az egyes országok ennek alapján módosíthatnák a saját vonatkozó törvényeiket.
Gyimesi György volt parlamenti képviselő szerint Eduard Hegerd kormánya sok abszurd döntést hozott, de a legabszurdabb talán az öt szőlészet bezárása, köztük a királyhelmeci kórház szülészetéé is.
Én interpelláltam ez ügyben Heger miniszterelnök urat, akkori megbízott egészségügyi minisztert, hogy mondja el, mi a lényege ennek a döntésnek, és a válaszából kiderült, hogy a döntésnek nincs se gazdasági, se politikai, se semmilyen más oka, csak adminisztratív, azaz az, hogy ezek a szülészetek nem érik el a 400 szülést évente, ami a kérdést teljesen abszurddá teszi” – fogalmazott Gyimesi. Hozzátette, ezeket a szüléseket átviszik más helyre úgy, hogy az állam ezen nem spórol egyetlen centet sem, sőt többe kerül, mert sok esetben a gyorsmentőt is biztosítani kell.
kivéve Heger úr Demokrati pártját, de ez édeskevés ahhoz, hogy egy ilyen adminisztratív döntés értelmében szembemenjenek a lakosok érdekeivel” – szögezte le Gyimesi. Amint azt elmondta, nem lehet az anyukákat arra kényszeríteni, hogy Királyhelmec esetében például 80 km-es utat tegyenek meg a homonnai szülészetig, vagyis 1-1,5 órát utazzak a szerpentineken keresztül, télen esetleg a hóban, főleg akkor, ha esetleg belgyógyászra is szükség van a szülés során.
A királyhelmeci kórházban átlagban 350 szülést bonyolítanak le évente, és nagyon sok az olyan eset, amikor nincs idő ilyen sokat utazni.
„Ezért nem értjük, mi ennek a döntésnek az érdeke. Eduard Heger azzal indokolta ezt a lépést, hogy az Európai Unión belül 1200 ez az esetszám. Véleményünk szerint azonban nincs semmilyen értelme, ezért felszólítjuk az egészségügyi minisztert, akin nincs semmiféle politikai teher, hogy vonja vissza ezt a lépést, és nem zárassa be a szóban forgó öt szülészetet” – zárta Gyimesi.
