Berényi: Az MKP és a Most-Híd szavazóinak meg kell szokniuk egymást
A tavaly októberben megalakult egységes Szövetség pártnak egyelőre még nem nagyon sikerült tartósan megtelepednie a választási küszöb fölött. A népszerűsége öt százalék körül mozog, vagy még ennél is alacsonyabb. Václav Hřích szociológus szerint ez azzal is magyarázható, hogy a magyar pártok egyesülése még csak nemrégiben történt, vagyis még „túl fiatal” – írja a webnoviny.sk portál, amely Berényi Józsefet, a Szövetség MKP-platformjának elnökét is megkérdezte a kérdésről.
Berényi a SITA hírügynökségnek azt nyilatkozta „időre van szükség”, az MKP és a Most-Híd szavazóinak meg kell szokniuk egymást annak ellenére, hogy „a tizenkét éves ellenségeskedés nagyon erős volt közöttünk, megosztotta a családokat és a barátokat is”.
Berényi számos okot felsorolt, amelyek indokolják a Szövetség támogatását. Felhívta a figyelmet arra, hogy valójában két politikai brand is megszűnt, mégpedig az MKP, amely a választók négy százalékát szólította meg, és a Most-Híd, amely legutóbb a választópolgárok két százalékát. További indokként említette, hogy elhúzódott a Szövetség helyi szervezetei megalakításának egyeztetési folyamata.
– magyarázta Berényi hozzátéve, egy kisebbségi párt számára rendkívül fontosak a helyi és járási szervezetek. „Mi nemcsak a parlamenti választások marketingpártja vagyunk, hanem regionális, helyi befolyással bíró párt is. Ha ez nem így lenne, akkor az MKP már rég nem létezne, hiszen a helyi, regionális és európai szintű képviseletünk tartott meg bennünket" – hangsúlyozta.
Berényi fontos kérdésnek tartja, hogy a Szövetség parlamenten kívüli pártként konstruktív ellenzék legyen. „Nem tudunk hangosabbak lenni a Smernél vagy a Hlasnál, mert nem vagyunk a parlamentben. A jövőnk abban van, hogy megtaláljuk azokat a kérdéseket, amelyekkel a kormány nem foglalkozik vagy elhanyagol, és ezeken keresztül láttassuk a Szövetséget. Eddig, főleg decemberig nem ezt tettük” – mondta Berényi hozzátéve, és mindez nem csak a kisebbségi ügyekre vonatozik.
Azt is megjegyezte, hogy figyelmen kívül hagyták az MKP és a Most-Híd tizenkét éve tartó vitáját, amelyet nem lehetett egyik napról a másikra rendezni. Hozzátette: 1998-ban egyszer már megtapasztalta a magyar pártok egyesülését, szerinte, akkor személyiségek tekintetében és tematikailag is közel álltak egymáshoz.
A Markíza televízió számára készült felmérésében a Focus ügynökség tavaly szeptember elején 5,5 százalékos támogatottságot mért a Szövetségnek. Novemberben 4,4 százalék volt a preferenciájuk. Az Ako ügynökség tavaly decemberben a Joj TV felkérésére készült felmérésében 3,7 százalékos támogatottsága mért a pártnak. A legutóbbi, januári közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 4 százaléka szavazna a Szövetségre.
A többé-kevésbé konkurencia nélküli párt számára nem kellene, hogy gondot okozzon a parlamentbe jutás.
A magyar pártok már több éve fontolgatják a közös fellépést. „A támogatottság hiányának egyik oka, hogy a választók régóta várnak az összefogásra. A legutóbbi parlamenti választáson az OĽaNO nagyon nagy szavazatszámokat ért el Dél-Szlovákiában. Úgy tűnik, a magyar pártok szavazói belekóstolnak abba a lehetőségbe, hogy egy másik pártra szavazzanak, és ilyen esetben sokkal nehezebb és tovább tart a bizalom visszaszerzése” – mondta a szociológus Hřích.
Véleménye szerint a nézetegyezség a pártban nem az elvárásoknak megfelelő.
– mondta a szociológus. Úgy véli, hogy a Szövetség számára fontos lesz, hogyan alakulnak majd az önkormányzati választások. „Azok egy kicsit javíthatnának a párt helyzetén. A választók azt mondhatnák, hogy a párt releváns, működőképes és sikereket ért el” – zárta a szociológus.
