Berényi: Az EU-nak a nemzeti kisebbségekre is oda kell figyelnie

Berényi a Rádio Expres választási műsorának vendége volt, ahová június 8-án esedékes európai parlamenti választás 8 legesélyesebb pártjának listavezetője kap egyenként meghívást. A magyar párt listavezetőjét Branislav Závodský faggatta.

Berényi elmondta, a Robert Fico ellen – május 15-én, a nyitrabányai kihelyezett kormányülés után – elkövetett merénylet értelemszerűen befolyásolta a választási kampányt is.

– mondta Berényi, azzal, hogy a társadalomnak nyugalomra van szüksége, nem hiányzik egy újabb konfliktus. A parlamenti pártok merényletet elítélő közös határozatát a magyar politikus jó kezdeményezésnek tartja. Mint mondta, ha a Magyar Szövetség parlamenti párt lenne, megszavazta volna a határozatot. Véleménye szerint a köznyugalomnak az is jót tenne, ha a politizálás az utcáról visszakerülne a törvényhozásba.

– mondta, hozzátéve, hogy ha nem is feltétlenül ért egyet a Speciális Ügyészség megszüntetésével, vagy az RTVS-ről szóló törvény módosításával, mindennek nem az utcán kell hangot adni, mert az csak fokozza a társadalmi feszültséget. "Ma egy miniszterelnökre lőnek rá, holnap ki tudja, kire."

Ami a meghiúsult politikai kerekasztalt illeti az elnöki palotában, azt szintén jó kezdeményezésnek tartja, a Magyar Szövetség részt vett volna rajta, ha parlamenti párt.

Závodský a kampányfinanszírozás kérdésében nem tudta kihagyni azt a sztereotip kérdést, melyet minden felvidéki magyar politikus megkap, jelesül, hogy támogatja-e a Magyar Szövetséget a magyar kormány? Berényi ezt elutasította, mondván, hogy a magyar kormány csak oktatási, kulturális és közösségi programokat támogat Szlovákiában, politikai pártokat nem. A párt eddig mintegy 360 ezer eurót fordított a választási kampányra, melyből 300 ezer a párt költségvetéséből érkezett, 60 ezer pedig a jelöltek befizetéseiből és adódott össze.

Ami az Európai Unió tagállamok feletti jogköreit illeti, Berényi szerint az uniós testületeknek joga van véleményt alkotni és bírálni a tagállamokat, ha az uniós alapokmányokkal szemben cselekszenek. Azt nem tartja jó lépésnek, ha az európai uniós alapok kifizetését korlátozzák, hiszen azt az adott ország állampolgárai is fizetik. Elmondta, hogy a jogállamiság terén kettős mérce van, mert míg Magyarország és Lengyelország ellen eljárás indult, Spanyolország ellen nem, holott Pedro Sanchez kormánya alatt egyértelmű jogsértések történtek.

Az EU bővítése kapcsán Berényi elsődlegesen a balkáni országokkal való bővítést sürgeti. Mint elmondta, a Nyugat-Balkán készen áll a csatlakozási tárgyalásokra. Ami Ukrajna csatlakozását illeti, véleménye szerint ez csupán egy gesztus a háborúban álló ország felé, a belépés lehetősége nem valós, főként addig nem, amíg az országban háború dúl.

Az Európai Unió migrációs paktumáról Berényi elmondta,  "az illegális migráció nem új keletű folyamat, 9-10 éve tart, embercsempészek gazdagodtak meg mások nyomorúságán. Ugyanakkor az EU népességfogyását nem a migrációval lehet megállítani, hanem azzal, ha a hagyományos, fiatal családok számára vonzóvá teszik a gyermekvállalást." Azt is az EU terhére rótta, hogy az ukrajnai menekülteket nem számítja bele a migránskvótákba, pedig ők is itt vannak, és ellátásuk terheli az államkasszát.

Az ukrajnai helyzet rendezésére összehívott genfi békekonferenciát Berényi nem tarja a helyzet kezelésére alkalmasnak, mivel arra Oroszországot nem hívták meg. Ugyanakkor a mihamarabbi békés rendezést sürgette, mivel látható, hogy a hadszíntéren az ukránok nem tudják megvédeni magukat.

A Magyar Szövetség listavezetője ennek kapcsán kifejtette, a magyar kormányfő megállapítása a XX. századi történelemnek egy lehetséges értelmezése. Ugyanakkor óvott attól, hogy ezt bárki úgy interpretálja, hogy Dél-Szlovákia el akarna szakadni.

Berényi megemlítette a Szlovákiában mérsékelt publicitást kapott Minority SafePack kezdeményezést is. Mint elmondta, az EU-nak komplex kisebbségi keretrendszer kellene elfogadnia.

– mondta.