Az MKP jobban szerepelne, mint februárban a magyar választási szövetség. A kisebb kormánypártok Matovič kárára erősödnek
A Focus ügynökség májusi felmérése a legnagyobb kormánypárt gyengülését mutatja, az MKP azonban a Magyar Közösségi Összefogás februári eredményéhez képest is több voksra számíthatna.
Ahogy arról hírt adtunk, a Focus ügynökség vasárnap publikálta a májusi pártpreferenciáit. A felmérés eredményei azt mutatják, a legnagyobb kormánypárt esetében megállt a győzteshez húzás tendenciája, sőt az OĽaNO, ha most rendeznék a választásokat, még a februári eredményét sem tudná megismételni, 23 százalék alatt maradna a támogatottsága.
Az adatsorban még nincs benne a határnyitás kapcsán tapasztalt ellentmondásos kormányzati lépések hatása, de a járványhelyzet kezelése alatt végig jellemző kapkodó kommunikáció, úgy tűnik, inkább a kormányfő pártjának ártott meg, mint a konfliktusokba ugyancsak beleálló SaS-nek.
Richard Sulík számítását igazolja, hogy a kormányfővel vállalt pengeváltásoknak köszönhetően sikerült önálló arcélt felmutatnia - ez tükröződik pártja emelkedő számaiban.
A kormánypártok közül a Za ľudí, bár áprilishoz képest némileg erősösödött, továbbra is parlamenten kívül maradna. A Za ľudí súlyvesztése nem váratlan, inkább a párt megkapaszkodása lenne meglepő, miután legnagyobb formátumú politikusa, a mozgalmat életre hívó Andrej Kiska politikai nyugdíjba vonult.
Boris Kollár pártja gyakorlatilag megismételte az áprilisi preferenciáját, ezzel továbbra is jócskán a februári választási eredmény fölött mérik a pártot.
Kollár ugyan kevesebb konfliktust vállalt, mint Richard Sulík, de nem rest a költségvetési fegyelmet félredobva, a szépkorúak ingyenes vasúti utazásának és a tizenharmadik havi nyugdíj megmentőjének szerepében tetszeleve, populista oldalról kritizálni a kormányfőt.
Mindez, úgy tűnik, elég választótáborának megőrzéséhez.
Nemzetközi összehasonlításban is szokatlan, hogy a frissen átütő választási sikert arató kormánypártok, sikeresnek mondható válságkezeléssel a hátuk mögött, ne tudják érdemben bővíteni a támogatottságukat.
Szlovákiában ezzel szemben a parlamenti ellenzék pártjai tudták bővíteni szavazótáborukat a februári választásokhoz képest. Kotleba ĽSNS-ét a Focus májusban már 10 százalék közelében mérte, miközben a párt a választásokon nyolc százalék alatt teljesített.
A Smer-SD, ugyancsak tartósan a februári eredménye fölött teljesítve, áprilisban és májusban is 22 százalék közelében szerepelt a felmérésekben. A nagyobbik ellenzéki párt vélhetően még mindig Peter Pellegrini leköszönő kormányfő határozott válságkezeléséből profitál, amit sokak szemében még inkább kidomboríthat a jelenlegi koalíció kapkodó intézkedéseivel szembeni kontraszt.
A Robert Fico és Peter Pellegrini közötti ellentét, a párt belső viszályai, a májusi adatsoron még aligha tükröződnek, amennyiben azonban a konfliktus elmélyül, az akár pártszakadással is járhat.
Ha a párt őszi kongresszusát követően szakadásra kerül sor, Robert Fico az őt követőkkel nyilván a populista nemzeti pártok felé tájékozódhat, egyfajta jövőbeli integrációban gondolkodva, akár egy nem elhanyagolható tömb élén állva. A centrum felé tájékozódó Pellegrini pedig a koalícióban csalódott választók tömegein túl megszólíthatja a parlamenten kívül rekedt Drucker-párt híveit, mi több a februárban még a progresszívekre szavazók egy részét is. Drucker pártját a Focus májusban 2, a progresszíveket 6,5, míg a populista nemzeti pártok közül a szebb napokat látott SNS-t 1,4, Harabin pártját pedig 1,3 százalékra mérte.
A Magyar Közösség Pártja az áprilisi 2,8 százalék után májusban 4,2 százalékra számíthatna, ami meghaladja a magyar választási szövetség által februárban elért 3,9 százalékot. A Most-Híd azonban még a választási eredményeihez képest is veszített támogatottságából: áprilisban 1,8, májusban már mindössze 1,5 százaléknyi voksra számíthatna.
Az eredményeket magyarázhatja, hogy míg a Most-Híd gyakorlatilag láthatatlanná vált az elmúlt hetekben, az MKP a koronavírus-járvány ellenére is igyekezett láttatni magát.
A párt elindította a felvidéki közösségi konzultációt: első alkalommal nyolc kérdésre lehetett válaszolni, amelyek a február 29-i választások eredményeire, illetve a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetre vonatkoztak. Jelenleg is zajlik a konzultáció második fordulója, a választók ezúttal az április végén elfogadott kormányprogramot véleményezhetik.
Az MKP közbenjárásának is köszönhető, hogy bár a szlovák kormány egyoldalú döntést hozott, Magyarország lehetővé tette a felvidéki magyarok beutazását az anyaországba.
Az MKP vezetői múlt hétfőn Révkomáromban találkoztak Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel. A párt vezetői azt kérték, a magyar kormány segítse elő, hogy a határ két oldalán élő családok, baráti közösségek tagjai végre újra találkozhassanak egymással.
Az MKP Klaus Iohannis román államfő magyarellenes kirohanását sem hagyta szó nélkül, és a nemzeti összetartozás napjához közeledve tárgyalóasztalhoz hívta a felvidéki magyar pártokat, szervezeteket, hogy haladéktalanul kezdjenek neki a 2021-ben esedékes népszámlálási kampány előkészítésének.
Megjegyzést érdemel, hogy az MKP és a Most-Híd is tisztújítás előtt áll, amely döntően befolyásolhatja a két formáció esetleges jövőbeli közeledését.
A februári választás meggyőzően bizonyította, hogy a parlamentbe jutáshoz nem elégséges az MKP szövetsége a részben vagy egészben ugyanazon választói csoportokat megszólító mikropártokkal, mint ahogy a szlovák-magyar együttműködés Most-Híd által hangoztatott tartalékai is kimerültek. Ebben a helyzetben különösen sürgető a mit és a hogyan kérdésének egyidejű megválaszolása.
Mivel, egy a felvidéki pártokat integrálni képes zöldmezős alakulat létrejöttének sem a személyi, sem a működési feltételei nem látszódnak, az elengedhetetlen egység csakis a meglévő szereplők integrálásával érhető el.
Másfelől, a parlamentbe jutás reményében a Most-Híd korábbi magyar választóinak többségét is meg kell tudni szólítani, vagyis adott a lecke, hogyan lehet elegyíteni az etnikai érdekképviseletet az együttműködés igényével.
Ha régiókban gondolkodunk, rögtön láthatjuk, hogy a helyi igazgatás, az önkormányzatiság kibővítése nem nemzetiség kérdése.
A regionalizmus persze nem csodafegyver, de olyan közös pont, ahonnan újjászervezhető az atomizálódott magyar képviselet.
