Az Ivermectin-sztori: A szlovákiai kórházak már alkalmazzák, a "COVID-csodaszer" hatékonysága azonban kérdéses
Hetek óta terjed a médiában és a közösségi oldalakon az új COVID-ellenes csodaszer, az Ivermectin híre. Erről az általában állatok féregtelenítésére, kutyák szívférgességére való gyógyszerről néhány hónappal ezelőtt derült ki, sok más "csodaszerrel" ellentétben, tényleg alkalmas lehet(!) a koronavírus szövődményeinek kezelésére.
A téma olyannyira foglalkoztatja a közvéleményt, hogy Marek Krajčí kedd esti sajtótájékoztatóján is szóba került a kérdés, hogy áll most a gyógyszer engedélyeztetése.
A miniszter közölte, a 100 adagos kiszerelést néhány nappal ezelőtt engedélyezték, az már több kórházban elérhető. Hamarosan sor kerülhet a "lakossági", négy tablettás kiszerelés engedélyezésére is.
Az Ivermectin alkalmazása egyébként nem újdonság a humán gyógyászatban, használták korábban is, különféle, főleg trópusi paraziták által okozott betegségek kezelésére. Apró érdekesség, hogy míg a vakcinák kapcsán szinte állandóan különböző mellékhatásokat emlegetnek a szkeptikusok, az Ivermectinnel kapcsolatban ez a téma fel sem merül. Pedig számos mellékhatása van ennek a hetvenes években felfedezett hatóanyagnak. Láz, viszketés, bőrkiütés, bőrpír, kötőhártyagyullás és még néhány egyébként ártalmatlan mellékhatással járhat a szedése.
A hatóanyagot kifejlesztő gyógyszergyár, a Merck, alig egy hete adott ki hivatalos közleményt, melyben azt írják,
Ismerve a gyógyszergyárak üzletpolitikáját, ez nem azt jelenti, hogy teljességgel ki van zárva az Ivermectin hatékonysága, pusztán azt, hogy a vállalat szeretné magát jogilag bebiztosítani, ha valaki rosszul járna a hatóanyag alkalmazása miatt. Az Ivermectint először Latin-Amerikában kezdték el alkalmazni koronavírusos-pácienseken, tavaly nyáron. Ott, a számtalan parazita által okozott megbetegedés miatt, jól ismerték a szert. Európában csak az elmúlt néhány hónapban lett népszerű. Átolvasva a hatóanyaggal kapcsolatos kutatásokat (a sok közül például ezt) valószínűsíthető, hogy a szlovák egészségügyi minisztérium is inkább "társadalmi nyomásra", semmint tudományos meggyőződésből engedte a regisztrációt.
Fontos kiemelni, a szer hatékonyságára nincs egyértelmű bizonyíték, de arra semmilyen bizonyíték nincs, hogy ártana a pácienseknek. A tudományos eredmények által nem igazolt hatékonyságú szer klinikai, gyakorlati alkalmazása egy ilyen járványhelyzetben abszolút érthető, azonban nem árt, ha tisztában vagyunk vele, az Ivermectin, jelenlegi tudásunk alapján, nem mindent megoldó csodaszer.
Fontoljuk ezt meg, mielőtt hetven euróért hozatunk Ausztriában dolgozó ismerősünkkel.
Mifelénk január végén kezdték el alkalmazni a kórházakban a szert, miközben számos dél-amerikai országban éppen az elmúlt hetekben vezették ki azt, mondván, nincs rá bizonyíték, hogy használna. A DenníkN információi szerint a kassai és eperjesi kórház már kapott a tablettákból, alkalmazni is fogják, de az eredményekre még várni kell. A százas kiszerelés elvileg 25 páciensnek elég, az Ivermectin szokásos adagja négy tabletta. A következő napokban bizonyára befutnak az első információk a szer gyakorlati alkalmazásáról, de a kutatási eredmények alapján nagy áttörésre nem kell számítani.
Viszont, ha csak egy embert is megment azáltal, hogy a beteg elhiszi, új esélyt kapott a vírus elleni harcban, már megérte!
A pozsonyi egyetemi kórház más utat választott. Ott, a fenti kutatási eredményekre hivatkozva, úgy határoztak, bizonyíték híján nem adnak a betegeknek Ivermectint. A szer engedélyezéséért komoly energiákat megmozgató szakember, Jozef Firment is úgy fogalmazott:
A Firment által kidolgozott minisztériumi anyagokban az áll, C- és D-vitaminokkal, valamint szelénnel és cinkkel kombinálva jó eredményekkel alkalmazható az Ivermectin, de azt azért szögezzük le, ezek a hatóanyagok önmagukban is ajánlottak bármilyen vírusfertőzés esetén.
Az Ivermectin-sztori tehát nem ért véget. A Latin-Amerikát elöntő "divathullám" csillapodóban van, most Európában, illetve Ázsiában kell helytállnia a szernek. Őszintén reméljük, sikerül neki!
