Az EU illetékesei 1,3 milliárd oltóanyagot kötöttek le, de vakcinazsákutcába manőverezték magukat
Több európai vezetővel együtt, nagy pompával jelentette be Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke, hogy az oltási kampány december 27-n elkezdődhet Európában. Az oltás a tagállamok nagy részében el is indult, de a folytatás bizonytalan. Hivatalosan az EU, szerződéses alapon 1,3 milliárd oltóanyagot kötött le, a valóság azonban sokkal rosszabb. A Der Spiegel hetilap számolt be arról, milyen kicsinyes, kulisszák mögötti döntések alapján egyezkedett Brüsszel a gyógyszeripari vállalatokkal.
Jelen állás szerint két fajta oltóanyag érhető el Európában, az amerikai-német Pfizer/BioNTech és az amerikai Moderna terméke.
Európába a legközelebbi napokban a Pfizertől 200 millió oltóanyag érkezik, amit még fel lehet emelni 300 millióra, és 80 millió a Modernától, amit további 80 millióval lehet kipótolni.
Mivel minden embert kétszer oltanak, könnyen kiszámolhatjuk, hogy
ennyi nem lesz elég egész Európa átoltására, sőt a populáció 60-70 százalékának átoltására sem, ami a szakértők szerint már a járvány megfékezését jelenthetné.
A kilátásokat rontja, hogy a többi oltást fejlesztő cégek közül a kísérleteknél egyedül a Johnson & Johnsonnak nem bukkantak fel nagyobb problémái. Így nemsokára várhatóan az európai bürokrácia elkezdhet magyarázkodni, rákenni a felelősséget a fejlesztővállalatokra, miközben ezt a helyzetet kikerülhette volna, ha a gyors és hatásos megoldás helyett nem a francia érdekek kiszolgálását választotta volna.
A novemberi tárgyalásokon Pfizer és a Moderna jóval több (500 és 300 millió) vakcina szállítását ajánlotta fel, de Brüsszel nem élt vele.
Hivatalosan azért, mert előszerződésük volt az amerikai Johnson & Johnsonnal, az angol- svéd-olasz AstraZenecával és a francia Sanofival.
Nem hivatalosan viszont arról beszéltek, hogy komoly nyomás érkezett Párizsból a francia vakcina érdekében.
A francia protekcionista hozzáállás decemberben bukkant felszínre, amikor a Sanofi bejelentette, hogy alacsony az oltóanyagának hatékonysága az idősebb korosztálynál, ezért a további klinikai teszteket februárra halasztják. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy
a 300 millió francia vakcinát 2021 végén tudnák csak szállítani.
A német hetilap meg is jegyzi, hogy a német terv, ami egyszerű, hatékony és főleg szolidáris volt, Brüsszelben komplikálttá, lassúvá és protekcionistává vált.
A gyors európai oltási folyamatot még megmentheti az AstraZeneca vakcinája, ennek viszont hatékonyságáról érkeztek ellentmondásos hírek, ugyanis a hatékonyságát a különböző mérések 60 és 90 százalék közé teszik.
A közös beszerzés elsősorban a kis államok tárgyalási pozícióit javította volna.
Míg az USA és Nagy Britannia a Pfizer és a Moderna vakcináira alapozta az oltást, és az elkövetkező hetekben milliókat fognak beoltani, addig Európában a TV-ben nézhetjük, miként oltják be a politikusokat és a híres embereket.
A német terv szerint a szabad piacon vásárolták volna a rendelkezésre álló oltóanyagot. E helyett több hónapot fogunk várni a francia vakcinára, ami még nincs is. Persze nagy üzlet az oltóanyag, de a kormányok inkább a gyors oltást részesítenék előnyben, minél inkább túl legyünk ezen a járványon. És láthatóan a beszerzésben a nagy és gazdag államok előnyben vannak. A németek ezt érzékelték, és ezért már tavasszal a közös beszerzést preferálták.
A jelenlegi állapot szerint viszont a tagországok az igényelt oltóanyag egy részéhez jutnának csak hozzá.
Így nem lesz csoda, ha az egyes tagországok külön utakat fognak keresni az oltóanyag beszerzéséhez.
