Az is bolond, aki eredményt várt
Pénteken ültek össze a koalíciós pártok, hogy mentsék a menthetőt. A várva várt találkozás nem egész három órán át tartott. És az eredmény? A sokat látott Bôrik kormányhotel falai csak azért nem omlottak le, mert ennél sokkal csúnyább dolgokat is láttak már.
Ez a lapszámunk augusztus 17-én kerül olvasóink kezébe. Gondolom, már mindenki remegve várja augusztus végét, amikor „leketyeg” a Szabadság és Szolidaritás ultimátuma a koalíció elhagyásáról. A helyzetet mentendő, pénteken összeültek a négyek.
Az egyeztetés előtt az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek elnöksége tartott ülést, és határozatot hozott: Igor Matovič pártelnök pénzügyminiszter marad, ha törik, ha szakad. Ezt dobták be a közösbe.
A tárgyalást elsőként az SaS képviselői hagyták ott, hogy biztosítsák a szavazókat, esetükben szó sincs személyeskedésről. Richard Sulík, ugyanazzal a szájjal, amellyel a fenti mondatot kimondta, rögvest hozzátette: Igor Matovič személyesen felelős a kormány számos sikertelen lépéséért. A liberálisok a pénteki tanácskozáson úgy érezték, semmi nem mutatott a kompromisszum irányába. „Úgy tűnik, Igor Matovič nem mond le, így augusztus 31-én benyújtjuk a lemondásunkat” – foglalta össze a tárgyalás „eredményeit” Richard Sulík, akinek koalíciós potenciálját a jövőben biztosan nem fogja emelni az a szuperképessége, hogy immár a második kormányt dönti be.
Pártbeli főnökénél némileg visszafogottabb volt Eduard Heger kormányfő, akinek a múlt péntek álmos nyári délutánjába nyúló sajtótájékoztatóján az arcára volt írva, már megbánta, mikor ezt azt egészet elvállalta.... „Az SaS nélkül a kormányomnak nem lesz többsége a parlamentben. Ezért fontos, hogy megtaláljuk az egységet és az együttműködést, tudatosítva a nehéz időket, hogy a megfelelő támogatást tudjuk nyújtani Szlovákia állampolgárainak az eljövendő nehéz időszakban” – mondta a miniszterelnök. Némileg maliciózus módon hozzátehetnénk, az egységet valakik jól eldugták, mert csak nem sikerül megtalálni.
Az SaS távozásával a kormányoldal képviselőinek száma 67-re apadna, úgy lenne 70 képviselőjük, ha a Sme rodina padjaiba beülne az a 3 képviselő, akiknek jöttét Boris Kollár pártelnök korábban jelezte. A többséghez 76 fegyelmezett képviselőre van szükség.
Ez pedig ebben a parlamenti ciklusban hiánycikk. A kormányoldalon és ez ellenzékben egyaránt nagy (volt?) a jövés-menés. Szakadt a Smer, szakadt, és egyelőre frakciószempontból lenullázódott a Mi Szlovákiánk Néppárt, de a kormányoldal sem áll sokkal jobban, a pártszakadás, vagy inkább párterodálódás után a Za ľudí frakciója is megszűnt. A parlamentben formailag 39 független képviselő van, jóllehet, közülük hat csapat is pártnak képzeli magát, de megválasztva csak a Mi Szlovákiánk Néppárt és a Za ľudí képviselői voltak, a Republikáé és a Hlasé nem, ahogy a Spolu és a Progresszív Szlovákia sem jutott be a parlamentbe, most mégis „lett” egy-egy képviselője. Bármely belpolitikai cikk megírása előtt érdemes az aktuális, arra a napra, vagy legalább arra az órára érvényes állapotot ellenőrizni a parlament honlapján, nehogy valaki politikai identitása esetében a tegnapit mondjuk.
A történések további alakulásához Boris Kollárnak is lesz egy-két szava. A fejükbe nem látunk, a pártelnök pedig nyilatkozat nélkül hagyta ott a találkozót, de – a korábban elmondottak függvényében – az sem zárható ki, hogy Sulíkék távozása után ők is veszik a kalapjukat. A Sme rodina már korábban jelezte, nem támogatna egy kisebbségi kormányt, ha nincs meg a parlamenti többség, nincs értelme a kormányzásnak, ők a négyes koalíció fenntartásában érdekeltek. És tegyük hozzá, a jelenlegi kormánypártok közül ez az egyedüli, amely a jelenlegi ellenzék erősebb pártjai számára is elfogadható lenne a jövőben.
Ja, és van olyan megoldás is, hogy Eduard Heger kormányfő kitárgyalja a négyes koalíció további fennmaradását. E sorok írása idején azonban ez leginkább a sci-fi kategóriájába tartozik.
Richard Sulík gazdasági miniszterként nem lesz képes a ránk váró energetikai krízisen úrrá lenni, inkább – pártja érdekében – előremenekül. Lehet, hogy ugyanezt fogja tenni Boris Kollár is? Ráadásul nekik nem feltétlenül kell szeretni egymást azt követően, hogy a közösségi hálóra felkerült Sulík és Matovič korábbi üzenetváltása, amelyben az előbbi arra biztatja az utóbbit, hogy hagyják ki Kollárt a kormánykoalícióból, úgyis meglesz a többséghez szükséges szám. Ugyanakkor az ellenzék soraiból olyan hírek érkeztek, Sulík hívogatja őket, hogy éljenek bizalmatlansági indítvánnyal Matovič ellen. A liberálisok ezt tagadják, de annyira életszerűnek tűnik, hogy akár igaz is lehetne.
Nem csoda hát, hogy ebből az eresztékeiben recsegő rendszerből többen próbálnak valamilyen módon kimenekülni, vagy legalább kifelé kommunikálni.
Jaroslav Naď védelmi miniszter a politikában szokatlan őszinteséggel szólt arról, mennyire elege van már az egészből. A tárcavezető erről az Atmosféra fesztiválon beszélt. „Ha távozom a politikából, akkor végleg. Ez már holnap is lehetséges, az ember már torkig van ezzel. Komolyan mondom, őszintén, hogy mérlegelem, hogyan tovább” – fogalmazott a miniszter, aki leginkább azt fájlalja, hogy egyes koalíciós vezetők a pártérdekeket és személyes érdekeiket az ország érdekei elé helyezik. Az a baj ezzel a nyilatkozattal, hogy ez több koalíciós pártvezetőről is elmondható...
Lucia Ďuriš Nicholsonová, az SaS farvizén elhajózott európai parlamenti képviselő pedig új politikai alakulatot „gründolna”, melynek élén Ivan Korčokot látná szívesen, de akadna benne hely Mikuláš Dzurindának és Ivan Miklošnak is. Pártokról a megalakulásukat követően érdemes beszélni, Ďuriš Nicholsonová egyelőre vágyának tárgyát osztotta meg a nagyérdeművel. De valahogy ebben is inkább a személyes túlélésre való törekvést érezzük, mint a honleányi horizontot.
S míg a koalíció rövidlátó kígyóként harap a saját farkába, felsorakoznak a „gyűjtögetők”, akiket e sorok írója nem szívesen látna a kormányhivatalban, de a kormányoldal tényleg mindent megtesz, hogy oda kerüljenek.
Robert Fico, a Smer elnöke bejelentette, összegyűjtötték a 350 ezer aláírást az előrehozott választásokról szóló népszavazáshoz. A legutóbbi parlamenti választáson 2 916 840 állampolgár vett részt.
A 350 ezer ennek 12 százaléka. Ők már papírra vetették, hogy nem értenek egyet a jelenlegi kormánnyal.
Zuzana Čaputová köztársasági elnök jelezte, a népszavazással kapcsolatban az Alkotmánybírósághoz fordul. Ha ez megtörténik, a szervezet munkatempóját ismerve bizonyosra vehető, hogy a népszavazás lekési az őszi önkormányzati választást, csökkentve a népszavazás érvényességének esélyét. Bár, elnézve a koalíciós pártokat, lehet, hogy a kormány megbízatási időszakának lerövidítéséhez nem is lesz szükség népszavazásra.
Megjelent a Magyar7 2022/33. számában.
