Az apa férfi, az anya nő: ténymegállapítás vagy vitaalap?
A Metszet őszi évadának első vitaestjén a Robert Fico által kezdeményezett alkotmánymódosítást járta körül Deme Dániel szerkesztő, újságíró, Farkas Zsolt katolikus plébános, Hunčík Péter író, pszichiáter és Lajos P. János újságíró.
Vendégeink kitárgyalták, helye van-e a nemi identitáspolitikának az alkotmányban. Arra is keresték a válaszokat, hogy a világban zajló tendenciák hatására hova vezethet a hagyományos értékek megkérdőjelezése, milyen politikai következményekkel jár az alkotmánymódosítás, és megvitatták, az éles megosztottság árnyékában marad-e átjárás a politikai oldalak között.
Első körben vendégeink arra a felvetésre válaszoltak, az apa férfi, az anya nő számukra ténymegállapítás-e vagy vitaalap. Farkas Zsolt úgy fogalmazott, egyértelműen ténymegállapításról van szó, amelyet mégis vitatnak. Deme Dániel a felvetést abszurdnak tartja, olyan kafkai helyzetnek, amely az empirikus tudásunkkal, a társadalmi tradícióinkkal és a mindennapi tapasztalatainkkal áll szemben. A téma ma már olyan súllyal merül fel, hogy alkotmányos változtatásokat kell hozni – tette hozzá Deme.
Lajos P. János szerint ilyen alapon beleírhatnánk az alkotmányba azt is, hogy az ég kék, a fű zöld – tehát semmi értelme ezt az alaptörvényben rögzíteni. Ha viszont arról vitatkozunk, hány nem van, az orvostudomány már nem állítja egyértelműen, hogy csak kettő, ebből a szempontból viszont kontraproduktív volt az alkotmányba foglalni – fűzte hozzá az újságíró. Hunčík Péter hangsúlyozta, úgy nevelték, úriember evidenciákról nem vitatkozik. Evidenciákat alkotmányba tenni abszurd dolog – húzta alá Hunčík, aki döbbenetesnek nevezte, hogy az alkotmányozás leköveti a „szerpentin felé tartó” közgondolkodást.
Hunčík Péter szerint nyilvánvalóan politikai érdek vezette a kezdeményezőt. Aláhúzta, az alkotmánymódosítás újabb szembefordulás az 1989-es rendszerváltoztatás céljaival, az Európához való tartozással. Deme Dániel szerint „szükséges rossz” volt az alkotmánymódosítás Szlovákiában és Magyarországon is, amelyre a helyzet kényszerítette rá a kezdeményezőt. Felvetette, milyen Európa az, amelyhez csak úgy lehet közeledni, ha elfogadjuk a szélsőbaloldali direktívákat, amelyek oda vezetnek, hogy a „gyermekeinket sebészileg megcsonkítják, sterilizálják”. Megjegyezte, a brüsszeli direktíva az oktatási rendszerbe beszivárogtatja az LMBTQ-ideológiát, előkészítve a talajt a nemváltó műtétekhez.
Hunčík Péter közbevetette, ennek nincs semmiféle statisztikai alátámasztása. Felidézte, hogy a görög-római történelemben, ugyan nem meghatározó szexuális orientációként, de folyamatosan jelen volt a homoszexualitás. Hunčík aláhúzta, a nemváltó műtétekről a szülő beleegyezése nélkül kiskorú nem dönthet. Farkas Zsolt hollandiai és kanadai példákat idézett fel, előbbi esetben egy 12 éves gyermek eutanáziát kért, és a hatóságok jóváhagyták. Hozzátette, a Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban széles körben alkalmazott hormonális kezelés beavatkozás a biológiai érésbe, önmagunk testének megismerésébe. Ezeket a tényeket a szülők a saját megélt tapasztalataik alapján tárják a nyilvánosság elé – húzta alá Farkas. Az alkotmánymódosítás kapcsán emlékeztetett, a katolikus egyház is dogmaként fogadja el az alapvető tanításokat, ehhez hasonlóan a megkérdőjeleződő alapértékeket védi meg az alkotmány. Ezeket ugyan a családról szóló törvény is rögzíti, de az alkotmány jóval erősebb jogi védelmet jelent – szögezte le Farkas Zsolt.
Lajos P. János közbevetette, a vita során keverednek a fogalmak. Megjegyezte, az is család, ahol két férfi vagy két nő él együtt. Farkas Zsolt hozzátette, a homoszexuális párok esetében élettársi kapcsolatról, és nem családról beszélhetünk. Hunčík Péter hangsúlyozta, a gyerek számára az az érzelmi kapcsolat, amelyet az apától és az anyától vagy éppen két azonos nemű szülőtől kap, sokkal többet jelent a fejlődésében, mintha életének első tizennyolc évét egy otthonban töltené.
Deme Dániel szerint az alkotmánymódosítás kapcsán nem a homoszexualitásról kell beszélni, hanem arról, hogyan határozzuk meg, ki a férfi és a ki a nő. Felidézte, a texasi egyetem 107 ezer nemváltó műtéten áttesett pácienst vizsgált. A nemváltó műtét előtt 19 százalékuk küzdött depresszióval, a sebészeti beavatkozás után ez a szám 25 százalékra emelkedett. A National Library of Medicine vizsgálata szerint a nemváltó műtétek után 12-szer lett nagyobb az öngyilkosságok aránya a páciensek körében. Deme hozzátette, maximálisan egyetért azzal, hogy a homoszexuálisoknak teljes értékű polgárként kell élni a társadalomban. Felidézte, egy 2024-es uniós direktíva arról rendelkezik, a transznemű menedékkérőket soron kívül kell elbírálni, a magyarországi és a szlovákiai alkotmánymódosítás például ezzel szemben védi az államok szuverenitását. Hozzátette, a transzneműség a nem fogalmának teljes kiüresítése, amely a közösség, a családok nukleáris alapjait támadja meg, ezért volt szükség az alkotmánymódosításra.
Lajos P. János megjegyezte, nem hiszi, hogy azok, akik nemváltó műtétre szánják rá magukat, ideológiák által befolyásolva tennék azt. A társadalmat megosztó árkok esetleg akkor válhatnak átjárhatóvá, ha konkrét emberi sorsokról beszélünk, és nem elméletekről meg statisztikákról. Farkas Zsolt felidézte, szent gyónások, lelki beszélgetések során tapasztalja, a gyerekek nem érzik természetesnek, ha két apukával kell sétálniuk.
Hunčík Péter hangsúlyozta, az alkotmánymódosítással egy kisebbséget, a transzneműeket hoztak diszkriminatív helyzetbe. Felvetette, egy olyan országban, ahol a nemi kisebbségek mellett nagy számban vannak jelen nemzeti kisebbségek, mint a magyarok, hol van arra a garancia, hogy a most elfogadott meghatározást idővel nem szélesítik ki. Főleg úgy, hogy a „mássággal szemben mindig toleránsabb” Európával szembefordulva tesszük ezt – tette hozzá az író, pszichiáter.
Deme Dániel közbevetette, az LMBTQ-ideológiák követőinek nincs szándékuk arra, hogy valódi problémákat oldjanak meg. Példaként hozta fel, hogy a budapesti Pride-on résztvevők a homoszexuálisok jogaival visszaélve támadták a konzervatív kormányt. Deme emlékeztetett, a migrációs hátterű iszlám közösségek térhódítása miatt Nyugat-Európában már több helyen nem érezhetik magukat biztonságban a homoszexuálisok, ha nyíltan felvállalják a szexuális orientációjukat.
Lajos P. János hangsúlyozta, a legszörnyűbb az alkotmánymódosításban, bezárta a kaput azelőtt, hogy idővel kiterjesszék a homoszexuálisok jogait. Hunčík Péter emlékeztetett, az Egyesült Államokban bő kétszáz év alatt mindössze tizennyolc alkalommal módosították az alkotmányt. Emlékeztetett, Kelet-Európában 1989 után nagyon nehéz helyzetben voltunk, egy kommunista alkotmányt kellett megváltoztatni, és erre nem voltunk felkészülve. Az újonnan meghozott alkotmányt azután folyamatosan módosították. A szlovákiai alkotmánymódosítás is arra példa, hogy egyre mélyebbek az ideológiai szakadékok a kelet-európai társadalmakban. Hiányzik az a közép, amely képes volna nyitottan viszonyulni egyik vagy másik oldalhoz. A konfliktusok eredményes kezeléséhez a zéró összegű játékok, a másik legyőzése helyett, nyerő-nyerő stratégiákra lenne szükség – húzta alá Hunčík.
Farkas Zsolt hangsúlyozta, a párbeszéd a másik féllel fontos, de el kell fogadni a demokratikusan megválasztott parlament döntését, hiszen jobb rendszert, mint a demokrácia nem találtak ki. Furcsa dolog, hogy a többségnek kell magyarázkodnia, miért ezt a döntést hozta – jegyezte meg a katolikus plébános.
Lajos P. János emlékeztetett, az alkotmánymódosítás a nemzeti identitás kérdésében a nemzetközi törvényeket alárendeli a szlovák jogszabályoknak. Probléma, hogy jogilag nincs definiálva, mit jelent a nemzeti identitás – ebbe azt magyaráz bele a kormány, amit akar. Deme Dániel hangsúlyozta, más országokban is alkotmányba foglalták a nemzeti identitás védelmét. Az egy másik kérdés, hogy mire mentek vele, hiszen Nyugat-Európában a keresztény alapértékek folyamatos támadás alatt állnak – tette hozzá Deme. A szerkesztő emlékeztetett, ezek az alkotmányos kitételek a külső beavatkozásokkal szemben fogalmazódtak meg, napjainkban azonban a támadások sokszor külső háttérrel, de belülről indulnak. Az alkotmánymódosítást olyan bátor, az európai fősodorral szemben meghozott lépésnek nevezte, amelyre büszkék lehetünk.
Arra legyünk büszkék, hogy kisebbségiként ne szólhassunk bele az identitásunk alakításába – vetette közbe Hunčík Péter. Mostanában hajlamosak vagyunk elvetni a liberális demokráciát, amely éppen azt mondja, hogy a többségnek nincs kizárólagos joga – tette hozzá Hunčík. Farkas Zsolt arra emlékeztetett, a nemzeti kisebbségek jogai fölött átnéz az Európai Unió, példaként hozta fel a magyarok kollektív bűnösségét rögzítő, máig hatályos Beneš-dekrétumokat.
Az ellenzék most egymásra mutogat, ki működik együtt Ficóval. Farkas emlékeztetett, az ellenzéki pártok nemcsak az alkotmánymódosítás kapcsán voltak megosztottak, a konszolidációs csomagba foglalt változtatás, az ünnepnapok eltörlése kapcsán a PS együtt szavazott Ficóval. Az ellenzék a belső vitái miatt nem tudta kihasználta a konszolidációs csomag miatti társadalmi elégedetlenséget sem. Lajos P. János hangsúlyozta, előre lehetett látni, hogy Ficónak sikerül megosztania az ellenzéket. Az újságíró szerint a fő kérdés az, hogyan tudnak ebből a helyzetből továbblépni az ellenzéki pártok. Aláhúzta, ha a kormányt le akarják váltani, mindenképpen össze kell fogniuk.
Deme Dániel szerint Robert Fico az alkotmánymódosítással szembesítésre kényszerítette a KDH-t. A jövőt tekintve – a küszöb alá süllyedő SNS helyett – akár koalíciós partnerként is számíthat a kereszténydemokratákra – mondta Deme. Hunčík Péter megjegyezte, kisebbségi léthelyzetben élve nem tud odaállni egy olyan módosítás mellé, amely egy kisebbség jogait szűkíti. A történelemből tudjuk, hogy a többség a kisebbségnek saját jószántából jogokat nem ad meg – húzta alá Hunčík. Farkas Zsolt hangsúlyozta, a családjogi törvényben foglaltak beemelése az alkotmányba nem valakik ellen irányult, hanem az alapértékek megőrzését szolgálja. Nagy kérdés, hogy a jövőben hogyan fogunk tudni ezzel élni – tette hozzá a katolikus plébános.
A különböző világnézetű felvidéki személyiségeket egy asztalhoz ültető műsorunk, a Metszet novemberben folytatódik. Egy év telt a Magyar Szövetség tisztújítása óta, vendégeinkkel a párt helyzetét, lehetőségeit járjuk majd körül.
Megjelent a Magyar7 2025/41. számában.
