2021. augusztus 17., 15:02

Az antitestszint csökkenése nem feltétlenül jelzi a megbetegedés kockázatát

Egyre gyakrabban merül fel a harmadik dózis beadásának a kérdése, sokan azonban ódzkodnak tőle. Egy cseh elemzés eredményei szerint négy hónappal a koronavírus elleni oltás beadása után a nyugdíjasok 60 százalékának jelentősen csökken vagy egyáltalán nincs antitest a szervezetében. Többen ebből azt a következtetést vonták le, hogy az oltás nem hatékony, ám ez a következtetés téves.

koronavírus védőoltás
Fotó: unsplash.com
Az antitestszint csökkenésével az immunvédelem nagy valószínűséggel fokozatosan csökken, de semmi esetre sem lehet a védőoltás utáni antitestszintet a vakcina hatékonysága és időtartama egyetlen jeleként alkalmazni

– véli Miloš Jeseňák immunológus, a turócszentmártoni Egyetemi Kórház immunológiai és allergiológiai osztályának főorvosa, aki ezt a fajta megközelítést „pontatlannak és félrevezetőnek” tartja.

Hasonló szellemben nyilatkozott Matthew Snape vakcinológus is az Oxfordi Egyetemről, aki szerint „az antitestek szintjének csökkenése az immunizálás után várható folyamat, és nem feltétlenül jelzi a megbetegedés megnövekedett veszélyét”.

Az antitestszint nem meghatározott

Mivel az antitestszint nincs meghatározva, az antitestteszteket nem is ajánlják a szakemberek.

Teljesen feleslegesek, és félrevezető vagy helytelen következtetésekhez vezethetnek”

– mondja az immunológus hozzáfűzve, a 10 vagy 100 U/ml-es szint semmit sem mond a védettségünkről. Az antitestteszteket csak abban az esetben javasolja a szakember, ha a páciens veszélyeztetett, az első két dózist nehezen viselte, és súlyos mellékhatások léptek fel. Véleménye szerint, ha ilyen esetben a harmadik dózist fontolgatjuk, szóba jöhet az antitestteszt. Ha ugyanis az magas lenne, akkor nem kellene erőltetni a harmadik dózist.

A cseh elemzés szerint, amely esetében hangsúlyozni kell, hogy az eredményei csak előzetesek, az antitestszint az oltástól eltelt idő és a kor függvényében csökken.

Azoknak a nyugdíjasoknak, akik a múltban átestek a koronavírus-fertőzésen magasabb az antitestszintjük, mint azoknak, akik nem estek át azon.

A cseh elemzés szerint az AstraZenecával beoltottaknál a legalacsonyabbak az értékek. Hasonló elemzések másutt is készültek, Angliában 50 és 60 éveseken végeztek ilyen elemzést, az eredmények szerint a Pfizer-BioNTech vakcinájával oltott vizsgált személyeknél az antitestszint 3-6 héttel az oltás után 7500 U/ml-es szinten volt, 10 héttel az oltás után már csak a fele értéket mutatta.

Az AstraZenecával oltottak maximális antitestszintje 1200 U/ml-es szint körüli volt a vizsgált személyeknél, 10 hét elteltével körülbelül 190 U/ml-es szintre csökkent.

Több tanulmány is azt jelzi tehát, hogy az antitestek szintjének csökkenése egy idő után valós jelenség, és várható is volt. A szakemberek szerint ez normális jelenség – ha a szervezetünk nagy mennyiségű antitesttel reagálna minden kórokozóra, és a számuk nem csökkenne, a vérünk besűrűsödne.

Fontos a sejtimmunitás

A covid-vakcina egyébként nemcsak az antitestimmunitást indítja el a szervezetben, hanem a sejtimmunitást is. Így aztán az antitestszint csökkenése nem kell, hogy katasztrófát jelentsen, ha kialakulnak a memóriasejtek, amelyek a vírussal való esetleges találkozás során új antitesteket hoznak létre.

A sejtimmunitás sokkal fontosabb a vírusos fertőzések elleni védelem során, és nem mérhető az antitestszint alapján”

– jelentette ki nemrégiben Dejan Baskić szerb mikrobiológus, aki a covidellenes vakcinák hatékonyságát vizsgálja. A sejtimmunitást pedig sem a cseh, sem az angol elemzés nem vizsgálta, és elképzelhető, hogy a memória T-sejtek jól működnének egy esetleges fertőzés során.

A Szlovák Tudományos Akadémia immunológusa szerint azoknak az embereknek a szervezetében, akik 2002-ben átestek a SARS víruson, majd 20 év elteltével is voltak T-memóriasejtek a kórokozóval való küzdelemhez.

Felmerül a kérdés tehát, hogy van-e értelme a harmadik dózist fontolgatni a szlovákiai nyugdíjasok vagy a krónikus betegek esetében. Az egészségügyi tárca kommunikációs osztálya szerint

a covidellenes vakcina harmadik dózisával való oltás még tanulmányok és megbeszélések tárgyát képezi.”

A múlt héten az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a harmadik dózis elhalasztását kérte, nem azért, mert elvileg ellenezné azt, hanem mert a szervezet azoknak az országoknak az érdekeit is képviseli, ahol minimális még az átoltottság, és szerinte nem biztos, hogy etikus, hogy Izraelben már a harmadik dózist osztogatják, míg Afrikában például még csak a népesség 4 százaléka kapta meg a vakcina első dózisát.

Megosztás
Címkék