Anomáliák az európai halálozási statisztikákban: számos országban szinte nyoma sincs az emelkedésnek
Tavasszal is foglalkoztunk már a témával, mennyire nehéz egyértelmű megállapításokat tenni azzal kapcsolatban, hogyan hat a ránknehezedő járvány a halálozási statisztikákra. A témával foglalkozó európai monitorozási rendszer, az Euromomo (European Mortality Monitoring program) frissen megjelent felmérései csak még tovább bonyolítják a dolgot.
Számos európai országban ugyanis egyértelmű jele és bizonyítéka van a Covid-19 miatt megugró halálozásnak, jónéhányban ugyanakkor nincs. Szinte statisztikai hibahatáron belül vannak a halálozási mutatók az egy-két évvel korábbiakhoz képest. Mielőtt megpróbálnánk megfejteni miért, tegyünk egy (nem is annyira) rövid módszertani kitérőt!
Első pillantásra egészen érthetetlennek tűnik, miért nem egyértelmű az összefüggés a koronavírus és a halálozási mutatók emelkedése között, hiszen a statisztikák alapján pontosan tudnunk kéne, hány ember halálát okozta a Covid-19. Ezzel csak az a probléma, hogy nem tudjuk! A pandémia kitörése óta sokan bírálták azt az uniós gyakorlatot, amely gyakorlatilag minden szabályozás nélkül, tagállami hatáskörbe utalta a halálozási statisztikák vezetését (épp emiatt annyira fontosak az Euromomo vizsgálatai, de erről majd később!). A legtöbb európai állam (Magyarország például ilyen) elvileg az összes olyan elhunytat a Covid áldozatai közé sorolja, akinek megtalálják szervezetében a vírust, beleértve ebbe a kórházak intenzív osztályain egészen más okokból fekvő súlyos betegeket, az előrehaladott állapotban lévő krónikus betegeket és hasonlókat. A gyakorlat többé-kevésbé érthető, hiszen amikor ezrével hunynak el a betegek, nem lehet mindenkit felboncolni, hogy a Covid-19-re jellemző tüdőelváltozások nyomait keressék. Másrészről ugyanakkor egyértelmű zavart szül az eljárás, úgy a járványügyi statisztikák kezelése, mint a védekezési stratégiák kidolgozása során, arról nem is beszélve, milyen hatása lehet a lakosság pszichéjére.
A másik út sem járható zavartalanul!
Szlovákiában jelen állás szerint külön közlik azon elhunytak statisztikáit, akiknél tüdőelváltozásokat okozott a betegség, tehát szinte biztosan a Covid-19-be haltak bele, illetve, s erre sokáig nem volt példa, azon elhalálozások számát, amelyek a "betegséggel összefüggésben" történtek. Világos, hogy a fenti, boncoláson alapuló szigoró kategorizálás csak addig tartható, amíg az ország egészségügye győzi erőforrással és a betegség terjedése, illetve a halálozások száma kontroll alatt tartható. Ráadásul érdemben védhető álláspont lehet az is, ha azt mondjuk, egy a teljesítőképessége határán táncoló egészségügyi rendszer nem feltétlenül üdvös felesleges(?) boncolásokkal terhelni. Nyugat-Európában sem véletlenül nem foglalkoztak ezzel.
A legfrisebb, pénteki statisztikák alapján Szlovákiában 638 a "betegséggel összefüggésben" elhunyt embert tartanak nyilván, így összesen 3426 elhunytról beszélhetünk. A fenti, kissé magyartalan megfogalmazásból is kitűnik, nem egyszerű kiigazodni a járványügyi adatokon, hiszen nincs hivatalos szerv, aki definiálná például az "összefüggés" fogalmát.
Épp erre jók az Euromomo adatsorai!
(Külön cikket érdemelne egyébként a fentihez hasonló, a lakosságot feleslegesen elbizonytalanító, járványszkepticizmust erősítő faramuci szabályok elemzése.)
A dániai székhellyel rendelkező, WHO-val és az illetékes Uniós szervezetekkel is együttműködő Euromomo éppen azért jött létre, még jóval a koronavírus-válság előtt, hogy a hasonló furcsaságok elkerülése érdekében monitorozza az európai halálozási statisztikákat. Nem csak a Covid kapcsán. Az elmúlt években, valós időben(!), értékes népegészségügyi következtetéseket sikerült levonniuk a szezonális influenzajárványok, vagy akár egy-egy erősebb nyári hőhullám kapcsán is, hiszen adatsoraikban ezek hatása rendre megmutatkozott.
2020 márciusa és decembere közt rögzített halálozási adatokból kiderül, egyértelmű jele van a koronavírus halálos szorításának. Vannak országok, ahol elképesztő különbségeket találni a 2019-es, illetve a 2020-as "járványév" azonos időszakaiban, ugyanakkor meg, hogy a dolog ne legyen olyan egyszerű, több országban is a statisztikai hibahatáron belüli a különbség.
De nézzük először az összesítést! Szócséplés helyett egyetlen ábrán is bemutatható a lényeg.
Az X-tengelyen értelemszerűen az évek, az Y-on az összeurópai (pontosabban az Euromomo-nak adatokat küldő országok, Szlovákai nem tartozik ezek közé) halálozások statisztikája látható. Egyértelműen látszik, a téli hónapokban mindig megugranak a számok, 2018-ban és 2019-ben egy influenzajárvány dobta meg az adatokat, de érdemes megfigyelnünk a 2020-as év 17. és 45.-50. heteiben tapasztalható elképesztő kiugrást. A szürke sáv a "normális" ügymenetet jelöli, a piros szaggatott sáv viszont már statisztikailag is kimutatható, egyértelmű különbséget. Ehhez képest nézzük meg a kék vonalat! (A pooled death kifejezés olyan összesített halálozási mutatót jelent, amely számol az adatközlés késésével és egyéb statisztikai torzításokkal is.)
Nem lehet eléggé kihangsúlyozni, ezek a hatalmas kiugrások az összesített statisztikából származnak. Úgy földrajzilag, mint korcsoport szempontjából. Aki tehát azt állítja, nincs bizonyíték a koronavírus jelentette veszélyre, az hazudik! Toljuk bátran az orra elé az alábbi görbéket! Mutassuk meg neki például a 15-44 év közti, illetve a 65 év feletti korosztály mutatóit, nem szem elől tévesztve a "normál" halálozási adatokat kijelölő szürke sávot. Elképesztő a differencia!
Legalább ilyen érdekes viszont az egyes országok összevetése.
Spanyolország és Magyarország között például ordító a különbség, hiába volt ősszel az utóbbi Közép-Európa egyik legrosszabb járványügyi mutatóival rendelkező országa, ez a halálozások alakulásán egész egyszerűen nem mutatkozik meg.
Fontos kiemelni, itt a kék vonal nem abszolút számokat jelöl, hiszen az eltérő lélekszám miatt ennek semmi értelme nem lenne. A kék vonal egy ún. Z-értéket szemléltet, amely egy a statisztikában gyakran alkalmazott mutató. Definíció szerint a "Z-érték megadja, hogy a mintaelem eltérése a minta átlagától a standard deviáció, azaz a minta szórásának hányszorosa". Rendkívül pongyolán, de közérthetően megfogalmazva, tulajdonképpen megmutatja az átlagtól való eltérést és lehetővé teszi, hogy számos paraméterben eltérő adatsorokat érdemben összevessenek. Talán az is elég, bár ettől a téma szakértői már sikítófrászt kapnának, ha a Z-értékre mint a halálozási többletet jelölő számra tekintünk. Minél magasabb, annál kiugróbb a különbség a korábbi évekkel szemben, kiemelve, hogy az érték természetesen negatív is lehet! (Az ilyesmire fogékony olvasóink a Z-értékről ITT találhatnak bővebb tájékoztatást.)
Az Euromomo weboldalán órákig lehet játszadozni az összehasonlító statisztikákkal, bátran ajánljuk az érdeklődők figyelmébe.
Arra azonban nem kapunk választ, vajon mi okozza ezeket az anomáliákat, mi lehet az oka annak, hogy bár Magyarországon tízezer felett van a COVID-ban elhunytak száma, ez statisztikailag nem mutatható ki.
Itt mi is csak találgatni tudunk. Azt például alig-alig lehet kiolvasni a statisztikákból, hogy a korcsoportokat arányaiban milyen különbséggel érintette a járvány az egyes országokban. Ha például Magyarországon a Covid halálos áldozatainak nagy része az idősebb korosztályból került ki, érthető, hogy a görbén és a statisztikákban ez nem látszik, hiszen az elhunytak nagy része, sajnos koruknál fogva, így vagy úgy, de egyébként is meghalt volna. Továbbgördítve a gondolatmenetet, arról sincsenek összehasonlító adatok, hogy az egyes országban felbukkant vírustörzsek közül melyik volt veszélyesebb a fiatalabbakra és/vagy a jobb egészségi állapotban lévőkre, vagy melyik okozott nagy bajt az idősek között. Értelemszerűen ez is növelheti a különbségeket, ennek vizsgálatára azonban legfeljebb évek múlva kínálkozhat csak lehetőség.
Összegzésül ezt a térképét ajánljuk:
Minél sötétebb egy ország, annál nagyobb a különbség 2020 és a korábbi évek statisztikái között, természetesen az előbbi javára az adott időszakban! Magyarországon például kettő alatt van a mutató az év 52. hetében, azaz nincs kiugró halálozás az ilyenkor szokásos méretekhez képest (egyébként a 44-46. hét környékén volt a legkritikusabb a helyzet), Svájcban viszont elképesztő a többlet.
Zárásul újfent szeretnénk kihangsúlyozni, jelen írás nem arra való, hogy a járvány veszélyeit bagatellizálja, éppen ellenkezőleg. Csak nézzék meg a 65 év felettiek halálozási adataira vonatkozó grafikont...
