A választási rendszer átalakítására készül a szlovák kormány, közben a Szövetség is dolgozik a saját javaslatán

A jelenleg használatos, 1998-ban még Vladimír Mečiarék által elfogadott választási rendszer ugyan átment néhány apróbb ráncfelvarráson, de a lényege nem változott. A kilencvenes években használatos, az országot Pozsonyra, illetve nyugati, középső és keleti részre osztó rendszer 1998-ban gyökeresen átalakult. Azóta egyetlen országos választási listára szavazhatnak a polgárok.

Már akkor teljesen nyilvánvaló volt, hogy az új rendszer leginkább Vladimír Mečiaréknak kedvez. 

A HZDS elnökének személyes népszerűsége 1998-ban még arra engedett következtetni, hogy egy országos lista segítségével simán behúzzák a választást. Utólag derült csak ki, Mečiar elszámította magát, a reform nem hozta a várt eredményt: a HZDS ugyan egy paraszthajszállal megnyerte a választást (27% és 43 képviselő az SDK 26,3%-ával és 42 képviselőjével szemben), de végül képtelenek voltak kormányt alakítani, jött az MKP-val, az SDĽ-lel és az SOP-val kiegészült kék koalíció. 

Akkor és azóta is számos politológus figyelmeztetett, az 1998-ban elfogadott rendszer több hátránnyal jár, ráadásul az utóbbi évek átalakult erőviszonyai és pártműködése miatt ezek csak még hangsúlyosabbak lettek.

Csak egy példa. A jelenlegi parlamenti képviselők harmada Pozsony megyéből érkezett a törvényhozásba, míg a Trencséni kerületnek mindössze hét "képviselője" van a 150 fős parlamentben. Más kérdés, hogy a közismert, nagy médiajelenléttel rendelkező politikusoknak ez értelemszerűen kapóra jön.

Bár a koronavírus-járvány szinte minden egyéb tervet felülírt, az új kormány programjában is szerepelt a választási rendszer átalakítása. A dokumentum igen óvatosan fogalmaz:

Egyelőre se párbeszéd, se analízis, se törvénymódosítás, mindenesetre a téma érezhetően egyre nagyobb teret kap a sajtóban és a közbeszédben. Nem is csoda, hiszen nem csak a nemzeti közösségek profitálhatnának egy átalakított rendszerből, de egyre több önkormányzati, megyei politikus is szorgalmazza a változást. A Hospodárske Noviny úgy tudja, a belügyminisztérium berkeiben már elindult valami. Roman Mikulec tárcavezető a lapnak megerősítette, hogy létre is hoztak egy munkacsoportot, de, hogy pontosan hol tart a "párbeszéd", lesz-e egyáltalán eredménye, arról nem beszélt. 

A választási körzetek átalakításáról tehát alig tudni konkrétumokat. Szakági pletykák szerint nyolc, a kerületi felosztásnak megfelelő körzet létrehozását tervezik.

Ez értelemszerűen azzal járna, hogy a legközelebbi parlamenti választásokon eltérő listáról szemezgethetne egy csallóközi és egy ung-vidéki választó. Papíron ez alapján számos, országosan kevésbé ismert, de saját régiójában népszerű politikus kerülhetne helyzetbe, ugyanakkor az olyan országosan népszerű politikusok mint Peter Pellegrini csak Besztercebánya megyében, míg Igor Matovič (bár esetében a jelző talán túlzásnak tűnik) csak Nagyszombat megyében számíthatna szavazatokra.

Az elmúlt két év alapján nincs is abban semmi meglepő, hogy a választási reform heves vitákat váltott ki a koalíción belül. Habár, mint írtuk, a kormányprogram tartalmaz erre vonatkozó utalásokat, több kormánypárti politikus nem támogatja a reformot. Igor Matovič, az OĽaNO és Veronika Remišová, a Za ľudí elnöke például jó ötletnek tartja, de az SaS padsoraiból éles kritikák érték az ötletet. Nem véletlenül, hiszen könnyen belátható, hogy az egyetlen, országos listára épülő választás kedvez az erős, karizmatikus vezetőknek, akiknek nem kell mindenféle regionálisan ismert emberekkel felvenniük a versenyt, a szlovák politika pedig tele van erős, vagy legalábbis magukat annak képzelő vezetőkkel. Gyakorlatilag nincs jelenleg olyan parlamenti párt Szlovákiában, amelyik ne egyetlen arcra épülne, több-kevesebb sikerrel, más kérdés, hogy az általunk megkérdezett politológus szerint egy törvénymódosítás kevés az érdemi változáshoz (erről mindjárt!).

Leginkább az SaS tiltakozott az elképzelés ellen.

Martin Klus például arról beszélt, a jelenlegi szisztémának jóval több előnye van, mint hátránya, bár a párt kész a preferenciaszavazatok rendszerének átalakításáról tárgyalni. Ez azt jelentené, hogy a választó rendelkezésére álló négy "karika" nagyobb súllyal esne a latba. A Sme rodina ennél óvatosabban fogalmazott, a frakció elnöke, Peter Pčolinský leszögezte, amíg nincs végleges elképzelés, addig nem akarnak nyilatkozni a témáról.

Érdekes módon a Peter Pellegrini vezette Hlas-SD nem utasította el csuklóból az elképzelést. Sőt, szerintük egy magyarországihoz hasonló, vegyes választási rendszer jó alternatíva lehet, ahol az egyéni körzeteket nagyjából a mai járáshatárok szerint húznák meg. Bár a 2021-es népszámláláson kiderült, mindössze két magyar többségű járás maradt (Dunaszerdahely és Komárom), a magyar közösség szempontjából ez is előrelépést jelentene.

A választási rendszer átalakítását szorgalmazza Gyimesi György is, az OĽaNO parlamenti képviselője. Gyimesi javaslata, amely egyelőre úgy tűnik, légüres térbe hull, 12 választási körzetre osztaná fel az országot, a nyolc, nagyjából a kerületnek megfelelő egység mellett további négy választási körzet jönne létre délen. Ez nagyjából a magyar, vegyes választási rendszer hazai megfelelője lenne. Magyarországon a 199 fős Országgyűlésbe 106 képviselő egymandátumos választókerületekből kerül be, 93-an pedig egy országos pártlistáról. Az országgyűlési választás a 2011-es választási törvény óta egyfordulós.

Öllös László politológus, a somorjai Fórum Intézet elnöke portálunk érdeklődésére leszögezte, egyelőre olyan keveset tudni a választási törvény készülő módosításáról, hogy azt érdemben képtelenség minősíteni. Öllös úgy véli, ha egy pillanatra figyelmen kívül hagyjuk a magyar közösség helyzetét, akkor kijelenthető, a jelenlegi politikai kultúra mellett a választási rendszer módosításának nincs különösebb jelentősége. 

Öllös szerint a törvénymódosításnak éppen emiatt nem sok értelme van, hiszen a szlovák pártok nagy része egy-egy ismert arc karizmájára épül. A politikai közeg tipikus hibája, hogy a problémát nem a lényegénél ragadják meg, hanem intézményes változásokkal igyekeznek kezelni azt. Sok mindent tenni kéne ahhoz, - mondja Öllös, hogy az ország politikai értékrendje ne egy-egy karizmatikus személyiséghez kötődjön. "Amíg ez nem változik meg, addig a végtelenségig lehet sakkozni a választási körzetekkel, a polgárok igen jelentős része ugyanúgy szavaz majd. Törvénymódosítással ezt nem lehet kezelni, ehhez az ország politikai kultúráját kellene fejleszteni."

Hogy ez a választási kultúra a felvidéki magyarságra is jellemző-e, Öllös szerint túlzott bátorság lenne egyértelműen kijelenteni. Míg a Most-Híd esetében Bugár Béla karizmája elég volt a választási sikerhez, az MKP esetében sokkal inkább a pártra, mintsem egy-egy személyre szavaztak az emberek.

- hangsúlyozta a ma7.sk-nak Öllös László.

Forró Krisztián a Szövetség elnöke portálunk érdeklődésére elmondta, a Szövetség szakemberei intenzíven dolgoznak egy a magyar közösség számára előnyösebb, a választási törvényt módosító javaslaton. Forró szerint el kell érnünk, hogy a régiók nagyobb beleszólást kapjanak az ország irányításába, a párt által készített törvénymódosítás ezt hivatott biztosítani. A szakmai munka jelenleg is zajlik, az elkészült törvényjavaslatot ezt követően széles körű társadalmi vitára bocsátaná a párt.

- hangsúlyozta.

Bár a pártelnök konkrétumokat nem szeretett volna elárulnia a készülő törvénytervezetről, annyit leszögezett, a Szövetség eleve azzal a céllal jött létre, hogy a régiók pártja legyen, így olyan törvényjavaslattal állnak majd elő, amely ezt biztosítani tudja. "Szorosabb kapcsolatra van szükség az emberek és az őket képviselő politikusok között" - mondta Forró, hangsúlyozva, valódi eredményeket csak úgy lehet elérni, ha a magyar érdekképviselet bekerül a törvényhozásba.

- emelte ki a Szövetség elnöke.