A választás legfőbb tétje az európai béke - nagyinterjú Berényi Józseffel
A kormányfő elleni merénylet hatására várhatóan magasabb lesz a választási részvétel: sikerül-e mozgósítani a magyar választókat? Többségbe kerülhetnek-e a békepárti erők Brüsszelben? Lesz-e mozgástér a nemzeti közösségek jogainak bővítésére? Milyen segítségre számíthatnak az Uniótól a gazdák, vagy éppen a fiatalok? Berényi Józsefet, a Magyar Szövetség európai parlamenti listavezetőjét kérdeztük.
Alig ocsúdott még fel a szlovákiai társadalom a Robert Fico elleni merényletet követően. A kérdés viszont annál indokoltabb, hogyan jutottunk el idáig?
Bizonyára ez egy hosszú évekre visszanyúló probléma. A Kuciak-gyilkosság óta van a társadalmon belül egy éles ellentét, és ez folyamatosan érezteti a hatását. Ugyanakkor, amit én nagyon fontosnak tartok, és most keveset mondják az elemzők, amennyiben a politikusok az utcára viszik a politikát, az nem marad következmények nélkül. A demokrácia nem arról szól, hogy az utcán intézzük a parlamentben intézendő dolgokat. Nagyon is csínján kell bánni azzal, milyen témákat visznek ki az utcára a politikusok. Mikor kérik meg az embereket arra, na most eljött az utolsó pillanat, és meg kell mutatni a kormánynak, hogy ezt nem. Én azt hiszem, hogy ezzel az eszközzel visszaélt az ellenzék.
Amikor a kampányunk jelszavát választottuk: józan ésszel, nem fegyverrel, az ukrajnai háborúra gondoltunk. Nem is sejtettük, hogy a szlovákiai belpolitikában is ennyire aktuális lesz ez a felvetés.
Mielőtt az EP-választásról beszélnénk, térjünk ki néhány aktuális kérdésre. A múlt hétre tervezett találkozó a pártok között nem valósult meg. Elősegítik a pártok reakciói a merényletet követően a társadalmi megnyugvást?
Nyilván nem, a pártok közötti kiélezett kommunikáció folytatódni fog. Lehet, hogy ennek az egyik oka az, hogy európai parlamenti választások előtt vagyunk. Elképzelhető, ha nem lennénk kampányidőszakban, akkor másképp reagálnának a pártok.
Hogyan látja, milyen hatása van a merényletnek a kampányra és a választási esélyekre?
Várhatóan magasabb lesz a részvétel, hiszen a merénylet érzelmileg befolyásolja az embereket. Azt is tudjuk, ma már a politikában ez az érzelmi faktor nagyon erős.
Egy atipikus kampány hajrájához közeledünk, hiszen a merénylet felülírta a politikai témákat. Sikerült ennek dacára megszólítani a magyar választókat?
Ennek igazi mutatója természetesen a választási eredmény lesz. Lehetőségeink szerint látogatjuk a magyarok lakta régiókat. Mindenhol elmondjuk, mi a választás tétje, miről szól az Európai Parlament, és ha mandátumot kapunk, mit akarunk ott elérni.
Azt szokták mondani, Brüsszel messze van, ezért az EP-választások fontosságát kevésbé érzékelik a választók. Ez az alacsony részvételben is rendre megmutatkozott. Ön szerint mi a június 8-i voksolás legfőbb tétje?
Akárhogy is közelítem meg a kérdést, az európai béke a legfőbb tétje a mostani választásoknak. A keleti országrészben nagyon sok polgármesterrel, helyiekkel találkoztam, ott még inkább tapintható ez a félelem, hiszen a szomszédságukban van Ukrajna. Az Európai Unió és annak parlamentje igenis befolyásolja a háború vagy a béke kérdését. Ma háborús uszítás zajlik Nyugat-Európában és néhány kelet-európai országban is. Jelen pillanatban nem úgy néz ki a front, hogy Oroszország hagyományos fegyverzettel legyőzhető lenne, illetve csak akkor, ha Ukrajnába a NATO-tagországok valóban katonákat küldenek, amiről a francia elnök már többször beszélt. Márpedig ez beláthatatlan következményekkel járna.
Lát esélyt arra, hogy a békepárti erők a választásokat követően többségbe kerüljenek az Európai Parlamentben?
Teljes áttörés valószínűleg nem lesz, viszont az elmúlt hónapokban is azt láthattuk, hogy az Európai Parlament reagál a kritikus hangokra. Ahogy kimentek a gazdák az utcákra, abban a pillanatban változtattak néhány korábban meghozott, rossz döntésen. Nem mindegyiken, például az ukrán gabona behozatalát továbbra sem korlátozzák, de néhány területen igenis igyekeznek megfelelni a gazdák követeléseinek. A migránshelyzet kapcsán ugyanezt látjuk, sok területen változtattak a korábbi állásponton. Most már nem elítélendő kerítést építeni a schengeni határokon, mint 2016–17-ben, hanem üdvözlendő dolog. Igaz, a kvótákat továbbra is meghagyták. A környezetvédelmi átalakításoknál is visszavettek a tempóból egy hónappal a választások előtt.
Az előző ciklusban az európai színtéren korlátozott volt a mozgástér a nemzeti közösségek jogainak bővítésére. Elérhető-e változás ezen a téren?
Nagyon jó kezdeményezést indított el Vincze Loránt az RMDSZ részéről. Az Európai Parlamentben elfogadtatott egy jelentést, amely arról szól, hogy az Európa Tanács (ET) ajánlásait vegye át az Európai Unió, és ezek legyenek kötelező érvényűek. Ezt az utat látom én is egyedül reális lehetőségnek az előrelépésre. Az ET ajánlásait már több uniós tagállam ratifikálta, szerintem ebben a kérdésben kialakítható többség. Ebben kívánok én is aktívan részt venni, hiszen voltam az ET parlamenti közgyűlésének tagja, pontosan ismerem ezeket a dokumentumokat.
A Magyar Szövetség programja kiemelten foglalkozik a fiatalok gondjaival, hiszen komoly elvándorlás mutatkozik főként a közép- és kelet-szlovákiai magyarlakta régiókból. Hogyan segítheti az Unió a fiatalok otthonmaradását?
A hatáskörökből kiindulva két területen tud az Unió segíteni. Egyrészt nagyobb támogatást nyújt az oktatásügynek. Jó, ha a fiatalok elmennek más országba tanulni, világot látni, de utána ösztönözni kell a hazatérést. Másrészt pedig a legnagyobb gond a fiatalok lakhatásának kérdése. A Régiók Bizottságának tagjaként részt vettem egy nemzetközi konferencián, ahol különféle ideológiákat követő fiatalok jöttek össze. Abban, a véleménykülönbségek mellett, mindannyian egyetértettek, hogy az ifjú nemzedékek lakhatásának kérdését sürgősen meg kell oldani. Nemcsak Szlovákiában, de Európa-szerte elképesztően megdrágultak a lakások.
Az már szakmai kérdés, hogy ez vissza nem térítendő vagy kamatmentes kölcsön formájában történjen. Ebben az egyes tagországok lehetőségei eltérnek, de az Unió mindenképpen előre léphetne.
A gazdatüntetések kapcsán említette, ha az Unió erős tiltakozással találja szembe magát, akkor meghátrál. Az ukrán gabona behozatalának a korlátozása ügyében azonban egyelőre nincs elmozdulás. Várható-e a felvidéki magyar gazdákat is érintő kérdés rendezése?
Nyilvánvaló, hogy ebben a kérdésben lépni kell, mert az ukrán gabona behozatala deformációkat okoz a piacon. Az ukrán gazdák egészen más feltételekkel termeszthetnek, mint az uniós tagállamokban élő társaik. Mivel nem olyan szigorúak a környezetvédelmi előírások és a meglévő szabályokat sem ellenőrzik, olcsóbban tudják megtermeszteni a gabonát. Ez a helyzet deformálja a piacot, nem is beszélve arról, hogy nem tudjuk, mit eszünk. Az egy másik kérdés, nem fogjuk megakadályozni, hogy az ukrán gabona rajtunk keresztül eljusson a korábbi piacaira, például Afrikába.
Hasonlóan égető probléma a migránskvóták kérdése is. Közvetlenül a választások előtt döntött a kérdésről az Európai Parlament. Van-e még lehetőség korrekcióra, vagy a tagállamoknak már el kell fogadniuk a játékszabályokat: vagy befogadnak migránsokat, vagy fizetnek?
Több nagy tagállam is bejelentette, hogy nem fogadják el a migránskvótákat. Nemcsak Magyarország és Szlovákia, de Lengyelország, sőt Olaszország is ilyen álláspontra helyezkedett. Van itt egy rendkívül nagy igazságtalanság. Jelen pillanatban 130 ezer ukrán menekült él az öt és fél milliós Szlovákiában, de ezzel nem lehet kiváltani a migránskvótát. Teljesen érthetetlen, miért ilyen a szabályozás. Az igaz, hogy átmeneti jelleggel vannak itt, de akkor is a háború elől menekültek ide. Nemrég Kisszelmencen jártam, ahol Tóth Lajos polgármester barátomtól megtudtam, naponta még most is átlagosan 500 és 1 000 közötti ukrán menekült érkezik. Zömmel nők és gyermekek, de érkeznek férfiak is, akik olyan kategóriába esnek, hogy nem viszik őket katonának.
Ugyanúgy menekültek ők is, gondoskodni kell róluk, biztosítani kell a beilleszkedésüket. Tehát azon leszünk, ha mandátumot kapunk, hogy egyrészt a kvóták vonatkozzanak minden menekültre, másrészt pedig ebben a kérdésben a tagállamok dönthessenek.
Legutóbb néhány száz szavazaton múlott, hogy európai mandátumot szerezzen a felvidéki magyarság. Miben más a mostani helyzet, mi adhat okot optimizmusra, hogy visszaszerezhető az európai képviselet?
Öt évvel ezelőtt két meghatározó párt versenyfutásának lett a következménye, hogy lecsúsztunk az európai mandátumról. Akkor még volt egy erős MKP és egy viszonylag erős Most–Híd.
Ez az egyik nagyon nagy különbség 2019-hez képest. Másrészt pedig mindenki érezheti, hogy nagy világpolitikai kérdésekben Szlovákia túlságosan kicsi ahhoz, hogy bármilyen változást elérjen. Ahhoz, hogy befolyásolni tudjuk a dolgainkat, európai színtéren is meg kell jelennünk. S ahogy kezdtük a beszélgetést, a szövetségeseinkkel kell erőt demonstrálni a háború, a migráció, vagy akár a gender kérdésében. De említhetném a mezőgazdászok és a fiatalok támogatását, az oktatást vagy a környezetvédelmet is.
Megjelent a Magyar7 2024/22. számában.
