A Szlovák Földalap nem tagadja, hogy újraindultak az elkobzások
Ha nincs parlamenti képviselet, akkor teljesen mássá válik a magyar közösség érdekei védelmének a lehetősége – kis kivétellel erre a megállapításra jutott szinte mindegyik nyilatkozónk, akivel arról beszéltünk, hogy Bugár Viktor földügyi szakjogász utánajárása eredményeképpen most már egyértelművé vált, a Szlovák Földalap mostani vezetése felrúgta az előző vezérigazgató döntését, és felújította a II. világháború után elfogadott, a magyarokat és a németeket kollektív bűnösként megbélyegző törvények alapján történt földelkobzások végrehajtását.
Lapunk 2019-ben, azaz hat éve írt először arról a szorgalminak nevezhető közigazgatási jelenségről, amelynek lényege, hogy az állam nevében eljáró, elsősorban földügyi hivatalnokok azt kémlelik és kutatják, vajon vannak-e még olyan ingatlanok – elsősorban mezőgazdasági földterületek – amelyek vélt vagy valós tulajdonosától, annak nemzetisége miatt, már vagy hét évtizede el kellett volna venni ezeket a földeket. Akinek az esetében valamilyen adminisztratív hiba miatt erre nem került sor, azoktól, illetve örököseiktől most megteszi ezt az állam nevében eljáró Szlovák Földalap, amelyet egyáltalán nem érdekel, hogy a politikusok szerint a kiindulási alapot jelentő Beneš-dekrétumok, illetve a szlovák nemzeti tanácsi határozatok már régen nem érvényesek. Mindezek ellenére mégis „mozog” a föld, azaz átvándorol a magyar vagy német nemzetiségű tulajdonosok örököseitől az állam tulajdonába. Természetesen bárminemű kárpótlás vagy ellentételezés nélkül. Csak úgy. Ingyen.
Amit eddig leírtunk, sok olvasónk számára már biztosan ismert történet. Az talán már kevesebb érdeklődőhöz jutott el, hogy az utóbbi néhány évben akadt két olyan, hivatalban lévő szlovák politikus, aki a fentebb leírt pár sor igazságtalanságát valósan vagy látszólag megértette és vagy azonnali lépéseket tett az utólagos konfiskációknak nevezett elkobzások ügyében, vagy ígéretet tett a helyzet törvényi rendezésére.
Az első Ján Marosz, az OĽaNO egykori politikusa volt, aki 2021 novembere és 2023 májusa között vezette a Szlovák Földalapot, és aki 2022 tavaszán fogadta az akkor még csak Szövetség (ma már Magyar Szövetség) párt küldöttségét. A küldöttséget vezető, a Szövetség akkori alelnöki posztját betöltő Mózes Szabolcs lapunknak elmondta, hogy „Ján Marosz vezérigazgató akkor ígéretet tett arra, hogy leállítja az utólagos elkobzásokat. Ezt az ígéretét be is tartotta. Ám már akkor is rámutattunk, hogy a valódi megoldás a törvényi rendezés, hiszen ez így csak a földalap vezetőségének jóindulatán múlik.” Marosz bizonyos rizikót is vállalt ezzel a döntésével, hiszen bár jogszabály erre nem kötelezte, de kérte a kormány hozzájárulását a témában való további eljárásra, amit nem kapott meg. Ugyanakkor amellett kitartott így is, hogy a Szlovák Földalapnál további bírósági beadványokat a földek átíratására nem készítettek.
Említsük meg, hogy a másik szlovák politikus, aki az utólagos konfiskációk ügyében a magyarság számára pozitívnak hangzó nyilatkozatot tett, a jelenlegi államfő, Peter Pellegrini volt. Ő még elnökjelöltként, 2024 márciusában a jövő feladataként kijelentette, az államnak legalább mérlegelnie kellene, hogy több évtizedes konfiskációs határozatokat végre akar-e hajtani?
Főleg, ha – Pellegrini szerint – apró kis parcellákról van szó. Ez utóbbi kiegészítése azért elárulja, hogy az időközben államfőnek választott Pellegrini tájékozatlan a témában, hiszen az elmúlt évek során több száz hektárnyi, több millió euró értékű földterület tulajdonjogától fosztottak meg magyar vagy német felmenőkkel rendelkező embereket. Azóta nyilván szembesült ezekkel a tényekkel, s ez mintegy magyarázata is lehet annak, hogy a kijelentés óta eltelt több mint egy évben teljes passzivitást mutatott e téren. Hiszen más az, ha apró kozmetikázás helyett euró milliók kifizetéséről, illetve, ami a legtöbb szlovák politikus számára még riasztóbb, a Beneš-dekrétumok érvényességének megkérdőjelezéséről van szó.
Bugár Viktor földügyekkel foglalkozó szakjogász azonban folyamatosan aktív volt az ügyben, ő egyébként szakértőként tagja volt a már említett Szövetség-tárgyalódelegációnak is. Bugár doktor, mintegy pro bono – jószolgálati tevékenységként évente érdeklődött a Szlovák Földalapnál, hogy nyújtottak-e be utókonfiskációs kérelmet a bírósághoz, s meglepetéssel tapasztalta, hogy a 2023–2024-es évekre vonatkozóan a földalap igazolta a feltevését, vagyis ismét beindult a gépezet és a bíróságok ismét kaptak olyan kereseteket, amelyekben a világháború utáni kollektív bűnösségről szóló törvényre hivatkozva kérik a tulajdonjog megváltoztatását az állam javára. Bugár Viktor elmondása alapján a MAGYAR7 is kérdéssel, kérdésekkel fordult a Szlovák Földalaphoz, de konkrét számok és adatok helyett csak annyi választ kaptunk, hogy folyamatban lévő ügyekről van szó és ezért személyiségi jogokra hivatkozva nem adhatnak részletesebb adatokat.
Tehát a földalap elismerte, hogy vannak folyamatban lévő ügyek. Az pedig már akár nevetségesnek is nevezhető, hogy a Szlovák Földalap a tulajdonosok személyiségi jogaira hivatkozik, miközben éppen a földjeik tulajdonjogát vonják meg.
Marosz vezérigazgató 2023 májusi leváltásával úgy tűnik, hogy az új vezetés már nem tartotta fontosnak e beadványok felfüggesztését. Fel is hívtuk Ján Maroszt, aki tőlünk hallotta a hírt, hogy a földalap felújította az utókonfiskációkat. Első reakciójában azt hangúlyozta, ez a hír azt jelenti, hogy azok a lobbisták, akiket az ő hivatali ideje alatt eltávolítottak a földalaptól, most vagy újra visszatértek, vagy nyilvánvalóan hatást gyakorolnak a Szlovák Földalap ezirányú tevékenységére. Marosz ugyanis nem tartja véletlennek az utókonfiskációkat, s ezek mögött üzleti érdekeket sejt. Hasonlóképpen nyilatkozott Mózes Szabolcs is, akit elmondása szerint nem lepne meg, ha időközben újraindulnának az elkobzások, hiszen 2020 előtt is egy smeres-SNS-es politikai fedésű társaság végezte ezeket az igazságtalan és arcátlan elkobzásokat.
Lapunk megkereste Őry Pétert, a Magyar Szövetség alelnökét, Csallóközcsütörtök polgármesterét is, aki kis kutatás eredményeképpen rájött, hogy az utókonfiskációba bevont földterületek nagy része Dénesd, Misérd, Pozsonyhidas, Éberhárd, Csallóközcsütörtök települések – azaz a pozsonyi körgyűrű környékére esik, és a földalap jelentése szerint mezőgazdasági és erdőterületekből építési telkekké váltak. Akárcsak Mózes,
Őry is úgy látja, hogy tényleges megoldás csak a magyar politikai érdekképviselet parlamenti bejutásával várható, hiszen e nélkül csak egy-egy egyén jóindulatán múlik egy kedvezőbb hozzáállás, ami aztán csak ideig-óráig tartható fenn.
Amennyiben parlamenti erővé válna ismét a magyar párt, akkor viszont politikai súlya rendkívül felértékelődne, hiszen aktív, ráhatással bíró részesévé válna a törvényhozásnak. Bugár Viktor el is készítette azt a törvénymódosító javaslatot, amely a szlovákság szempontjait is figyelembe véve, nem a Beneš-dekrétumokat és a szlovák nemzeti tanácsi határozatokat, hanem csak azok hatályosságát szüntetné meg. Azaz senkitől sem lehetne már ezekre a törvényekre hivatkozva földet konfiskálni. A törvénymódosító javaslathoz most már csak az kell, hogy a magyar párt, a Magyar Szövetség parlamenti mandátumokat szerezzen és így a pozsonyi parlament tevékeny részévé válva, kölcsönösen előnyös megegyezéseket köthessen partnereivel.
Megjelent a Magyar7 2025/19.számában.
