A saját dolgaink csak nekünk fontosak - nagyinterjú Forró Krisztiánnal
A szlovák pártokra nem bízhatjuk magunkat, mindig csak a választások előtt akarják megszólítani a közösségünket, azután rendre megfeledkeznek rólunk – mondja Forró Krisztián. A Szövetség országos elnökét a hétvégi parlamenti választás kihívásairól, a magyar érdekképviselet esélyeiről kérdeztük.
Néhány nap választ el minket a parlamenti választásoktól. Milyen tapasztalatokkal szolgált a finisébe forduló kampányidőszak?
Nagyon örülök, hogy ennyi emberrel sikerült találkoznom az elmúlt hetekben. Valljuk be őszintén, a kampány elején sokan szkeptikusak voltak. Azt kérdezték, miért nem vagytok egyben, miért mentek el néhányan. Ez megváltozott, az emberek látják, egyetlen magyar pártnak van esélye bejutni a parlamentbe, ez pedig a Szövetség. Azok, akik hátat fordítottak a pártnak, hátat fordítottak a közösségnek is. Nekünk magunkra kell összpontosítanunk, ők majd számoljanak el a saját lelkiismeretükkel. Arra a több százezer magyarra kell figyelnünk, akik itt élnek a Felvidéken, az ő érdekeiket kell képviselnünk. Mi erre felkészültünk, én mindenkit arra tudok buzdítani szeptember 30-án, legyünk minél többen, hiszen nagy a tét a közösségünk szempontjából.
A legutóbbi választások alkalmával, 2020-ban is több magyar érdekeltségű lista indult. Mennyiben tér el a mostani helyzet az akkoritól?
Láthattuk ezt az elmúlt időszakban is, a kormányprogramba is bekerültek azok a témák, amelyek számunkra fontosak, ezekből azonban végül semmi sem valósult meg, maradtak a gesztusok szintjén. Az emberek érzik, a szlovák pártok lenézik a felvidéki magyarokat, vagyis szükségünk van a saját érdekképviseletre. Csak magunkra számíthatunk, senki másban nem bízhatunk. Egy nyolcszázalékos közösségnek az ötszázalékos küszöb átlépése teljesen reális, érthető elvárás. Ráadásul a megyei választások megmutatták, hogy a közösségünkben mekkora erő van. A megyei közgyűlésekben 54 képviselői helyet szereztünk, ezzel a legerősebb párttá váltunk Szlovákiában. A számok is minket igazolnak, örülök neki, hogy egyre több közvélemény-kutatás méri a parlamentbe a Szövetséget, illetőleg a felmérések mindegyike azt igazolja, hogy növekszik a párt támogatottsága.
2020-ban minden harmadik választó, aki az urnákhoz járult, szlovák pártokra adta a szavazatát. Jól értem, hogy nem tart ennek megismétlődésétől?
Sokan látják, hogy hiba volt megbízni a szlovák pártokban. 2020 óta egyetlen centiméterrel sem folytatódott az R7-es építése, de említhetném a déli és a keleti régiókban tervezett elkerülő utakat is, amelyeket hátra soroltak. Minél keletebbre megyünk, annál szembetűnőbb, hogy a településeken nincs kiépítve a csatornahálózat. Sok településen nincs vezetékes ivóvíz. Ha azt akarjuk, hogy ez megváltozzon, tudatosítanunk kell, hogy ebben csak magunkra számíthatunk. Az elmúlt években mindenki büntetve volt amiatt, hogy Dél- vagy Kelet-Szlovákiában él. Magyarok, szlovákok, romák, ruszinok – nemzetiségtől függetlenül mindenki, aki ezekben a régiókban él. Ezen csak akkor tudunk változtatni, ha saját képviseletünk lesz a parlamentben. Mit láttunk az elmúlt napokban? Volt miniszterelnök és korábbi belügyminiszter verekednek, pofozkodnak. Hát hol vagyunk? Ez is azt mutatja, szükség van arra a stabilitásra, amelyet a magyar párt tud biztosítani.
Az utóbbi választásokon rendre alacsonyabb volt a részvétel a magyarlakta régiókban, mint az országos átlag. Hogy érzékeli, sikerült a kampány során mozgósítani a magyar választókat?
Az alacsony részvétel annak volt köszönhető, hogy folyamatosan két párt rivalizált, az emberek pedig azt szerették volna, hogy legyen egy egységes magyar párt, amely képviseli őket. Most az emberek azt érzékelik, van egy egységes párt, mert mindenki helyet kapott a Szövetség listáján, aki a magyarokat képviselni akarja. A múlt őszi választások is megmutatták, ha összefogunk, együtt milyen nagy sikert tudunk elérni. Ezt az eredményt most is meg tudjuk ismételni, és meg is fogjuk ismételni. A mozgósításra komoly hangsúlyt fektetünk, próbálunk minél több emberrel személyesen is találkozni, én magam is. Sokszor ismeretlen emberekhez is bekopogtatok, hogy szeptember 30-án választunk, és ez fontos.
Milyen a fogadtatás?
Néha nagyon megható pillanatokat élek át. Amikor kinyitják az ajtót, és ott áll a Szövetség elnöke váratlanul, nem egy esetben könnybe lábad az emberek szeme, elnök úr, ön személyesen? Ezek nagyon felemelő pillanatok. Ezért is biztatok mindenkit arra, rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek mondja el, mi ennek a választásnak a tétje. Mi minden változhat még rosszabb irányba, ha mi nem vagyunk ott. Egyetlen példát említek. Tavasszal kihozták a közigazgatási reform tervezetét. Megszüntetnék a Galántai, a Vágsellyei, a Komáromi járást. A Dunaszerdahelyi járás egyharmadát Pozsonyhoz csatolnák. Nem azt mondták, hogy ez tévedés, ilyen nem lesz, csak a választásokig ez nem kerül napirendre. Ne legyenek illúzióink, a választások után ezt a témát elő fogják venni. Ha mi nem leszünk ott, akkor ezt véghez is viszik. Onnantól kezdve, hogy a magyarság aránya az egyes járásokban csökken, annak olyan következményei lesznek, amelyeken később már nem tudunk változtatni.
Például a megyei választások esetében…
A Szövetség kampányának egyik központi üzenete a déli és a keleti régiók segítése, felemelése. Milyen konkrét intézkedéseket terveznek?
Azt, hogy a déli és a keleti régiók elhanyagolt, elfelejtett térségei az országnak, jól mutatják a legutóbbi népszámlálás adatai. Éppen ezekben a régiókban csökkent a legnagyobb mértékben a lakosság száma. Rozsnyón például háromezer emberrel él kevesebb most, mint tíz évvel ezelőtt. Ez azt jelenti, az emberek elköltöznek onnan, mivel nincsenek olyan feltételek, hogy ott akarjanak maradni. Nem látják biztosítva a gyermekeik, unokáik jövőjét, és elmennek. Ha ezt a folyamatot fel akarjuk tartóztatni, nagyon sok mindenen kell változtatni. Ilyen a közút- és a vasúthálózat, a csatornázottság, az ívóvízzel való ellátottság bővítése. Zselíz környékén például 22 településen nincs bevezetve az ivóvíz, és nincs kiépítve a csatornahálózat sem. Ha valaki ott beruházni szeretne, hotelt, éttermet vagy gyárat létrehozni, a Közegészségügyi Hivatal nem ad neki engedélyt, mert nincsenek meg a működéshez szükséges alapvető feltételek. Ezen a helyzeten mindenképpen változtatnunk kell. Ahogy a közösségünk megmaradásához szintén fontos feladat az anyanyelvi oktatás megőrzése, a magyar kultúra megerősítése. Ezeket az ügyeket a Szövetségen kívül senki más nem fogja felvállalni a következő időszakban, ebben biztosak lehetünk. Parlamenti pártként, ahogy a megyékben, úgy az országos politikában is meg fogjuk találni a partnereket ahhoz, hogy a célkitűzéseinket megvalósítsuk. A felvidéki magyarság legsikeresebb időszaka az volt, amikor az egységes MKP vállalta fel az érdekeit. Tény, hogy abban az időszakban is voltak hibák, sok mindent lehetett volna jobban csinálni, de ezekből a hibákból tanultunk, ezért most jóval felkészültebbek vagyunk.
Ha jól értem, kormányzati szerepre készülnek…
Úgy érzi, a szlovák pártok partnerek lesznek abban, hogy az önök programját elfogadják, és közösen megvalósítsák?
Könnyen elképzelhető, hogy a kormányalakításnál a Szövetség lesz a mérleg nyelve. Ez komoly tárgyalási alap, a szlovák pártoknak szüksége lesz ránk. Egy ilyen helyzetet a lehető legjobban ki kell tudnunk használni, nem tehetjük meg, hogy az ideológiák mentén megosztjuk a sorainkat. Számunkra két prioritás lesz, hogyan tudjuk a legjobban segíteni a felvidéki magyarságot, és hogyan tudjuk a lehető leginkább előmozdítani a közösségünk által lakott régiók, települések fejlődését. A megyei példák is azt mutatják, a polgárok érdekében hajlandóak vagyunk kompromisszumokra, stabil tényezői lehetünk minden egyes kormánynak. Ha viszont úgy látjuk, hogy valami már nem a polgárok érdekét szolgálja, akkor fel fogjuk emelni a hangunkat.
A felvidéki magyarság szempontjából kiemelt fontosságú a magyar–szlovák államközi kapcsolatok alakulása. Az elmúlt években több barátságtalan gesztust tett a szlovák fél. Milyen szerepe lehet a Szövetségnek a kétoldalú viszony új alapokra helyezésében?
Nekünk nagyon fontos az, hogy Magyarország sikeres legyen, hiszen a magyar nemzet részei vagyunk. Ugyanakkor fontos számunkra az is, hogy Szlovákia is egy sikeres ország legyen, hiszen itt élünk, azt szeretnénk, hogy a gyermekeink és az unokáink is itt éljék le az életüket. Ezért abban vagyunk érdekeltek, hogy a két ország közötti kapcsolatok a lehető legszorosabbak legyenek. A Szövetség a két ország között kapocs most is, és az lesz a jövőben is. Örülök annak, hogy az elmúlt években is voltak kézzelfogható eredményei a magyar–szlovák együttműködésnek: új hidak épültek a közös határon, és sikerült összekötni az energiahálózatot is. Ha kitekintünk Közép-Európára, ugyancsak fontos számunkra a V4-es együttműködés megerősítése. Meggyőződésem, hogy a ránk váró kihívásokat, így az ismét fokozódó illegális bevándorlást, csakis közös fellépéssel tudjuk eredményesen kezelni. A belső határok lezárása nem megoldás, a migrációs válságra valódi megoldást az jelentene, ha az uniós tagállamok szolidárisak lennének, és a migráció frontvonalában lévő államoknak érdemben segítenének a külső határok védelmében.
A beszélgetés a Nézőpont szeptember 25-i adásának szerkesztett változata.
Megjelent a Magyar7 2023/39.számában.
