A zárónyilatkozatban egyebek mellett azt írják:
Felvidék vonatkozásában hangsúlyozzák, hogy az anyanyelvhasználat és az anyanyelvű oktatás minőségének és hosszú távú jövőjének garanciája az intézményi önigazgatás megőrzése és erősítése, valamint a modern technológiai fejlődés eredményeinek alkalmazása. Támogatják a felvidéki magyar közösség törekvéseit, amelyek oktatási és kulturális intézményhálózatuk megtartását, megerősítését és fejlesztését hivatottak szolgálni. A jószomszédi viszony fenntartása szempontjából is kiemelten fontos, hogy kizárólag olyan átalakítás vagy módosítás történjen az oktatási és kulturális intézményhálózatban, mely az ott élő magyar közösség igényeivel és döntésével összhangban áll."
A MÁÉRT-et követő sajtótájékoztatón Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott:
2010 óta minden magyar közösséget elértünk, nemcsak a Kárpát-medenceiben, hanem a nagyvilágban is, valamilyen programunkkal, valamilyen támogatásunkkal. Minden magyarlakta települést elértünk valamilyen programunkkal, támogatásunkkal a Kárpát-medenceiben, és minden kárpát-medencei magyar ember elértünk valamilyen programunkkal vagy támogatásunkkal."
2010 óta, mióta az ő felelősségi területe a nemzetpolitika, 10.000 beruházást hajtottak végre külhonban. 6.500 magyar intézmény és szervezet működéséhez járultak hozzá.
A MÁÉRT évente száz nemzeti jelentőségű intézményt támogat, hogy finanszírozásuk kiszámítható legyen.
Örömmel jelentettem, hogy csak külhonban 700 óvodát és bölcsődét újítottunk föl, és több mint 150 vadonatúj bölcsődét és óvodát építettük. Az egész Kárpát-medencében 4000 templomot tataroztunk, és 200 újat építettük"
– tette hozzá Semjén Zsolt.
Semjén Zsolt a magyar nemzetpolitika nagy teljesítményének nevezte, hogy 230 ezer külhoni magyar gyermek jár magyar iskolába.
A Határtalanul program keretében minden magyar iskolába járó gyerek járt egyszer, intézményes formában, tanulmányi kiránduláson a határokon túl. Összeszámoltam, összesen 10 ezer tanulmányi kirándulást finanszíroztunk, aminek keretében 600 ezer gyerek jutott el intézményes formában külhoni magyar közösségbe"
– mondta Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes elmondta, 12 ezer határon túli pedagógussal, 200 egészségügyi szakemberrel, 200 újságíróval állnak hálózatszerű kapcsolatban, illetve 3000 vállalkozóval.
Szintúgy támogatták a diaszpórában élők hétvégi iskolai tanárainak akkreditált képzését Magyarországon.
Ami a határon túlra irányuló családi támogatásokat illeti, Semjén elmondta, 2010 óta 70 ezren igényeltek anyasági támogatást, és ugyanennyien babakötvényt.
Az egyik legnagyobb innováció a gazdaságfejlesztés terén volt. Mert szép dolog, hogyha az előzőek alapján az adott hülhonban élő magyar meg tudja őrizni az identitását, de hogyha nem tud megélni a szülőföldjét, akkor el fog vándorolni onnan, és ez a terület kiürül. Ezért tehát örömmel jelentem, hogy összességében 250 milliárd forintot fordítottunk gazdaságfejlesztésnek hülhonban, ami azt jelenti, hogy 62 ezer nyertes pályázat volt"
– mondta.
Ez az összeg azonban megtérül. Semjén szerint "minden egyes forint, amit befektettünk külhonban, az az adott nemzetrésznél két forint növekedést eredményez. És a magyar gazdasága is visszahat, mert ez végeredményben egy magyar gazdasági expanzió, és minden egyes külhonban befektetett forint 50 fillér növekedést eredményez a magyarországi gazdaság tekintetében is. Tehát ez egy abszolút értelmes gazdasági expanziót jelent az egész magyar gazdaság számára."
Semjén Zsolt tájékoztatása szerint 1 200 000 külhoni magyar vette fel a magyar állampolgárságot.
Aki magyar állampolgár akart lenni, az a magyar állampolgár lehetett. És összességében pedig azt tudom mondani önöknek, hogy mi a keretet és a vásznat adjuk, de a festményt a külhoni magyarság festi"
– tette hozzá.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, a MÁÉRT minden résztvevője, beleértve az ellenzéki pártokat is, elutasítja azokat a politikai törekvéseket, amelyek meg akarják vonni a szavazati jogot a külhoni magyarságtól.
Nem gondoltam volna, hogy 2004. december 5. évek a nemzetáruló jellege még egyszer elterjed Magyarországon, de sajnos, van még olyan politikai párt, amelyik zászlajára tűzte, hogy elvegye a szavazati jogot a határon túli magyarságtól"
– tette hozzá.
Szintúgy egyetértés mutatkozott a Brenzovics László melletti kiállásban, az Ukrajnában ellene folyó koncepciós eljárás miatt, illetve szintén elítélték azokat az ukrán próbálkozásokat, hogy a legitim, választói támogatással bíró KMKSZ helyett kamuszervezeteket ültetnek a magyarok képviselőiként állami bizottságokba.
Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár elmondta, nemzetpolitikai törekvéseik arra irányulnak, hogy a nemzeti összetartozás élménye egy természetes érzés legyen.
s az elmúlt 15 évben a nemzetpolitikának az egyik legnagyobb sikere, hogy sikerült elérnünk azt, hogy Magyarországon ez vár a mindennapok része. És igen, vannak politikai pártok, akik ezzel ellen dolgoznak. Igen, vannak politikai erők, akik ezt nem tartják, fontosnak. De a magyar közösségi jelentős része azt gondolja, hogy egy a nemzet és az állam határai nem azonosak a nemzet határaival"
– fogalmazott az államtitkár.
Nacsa elmondta: "olyan nagy országot építünk, aki felelősséget tud viselni a külhoni magyarokért és a diaszpórában élő magyarokért."
Mi nem egy brüsszeli nemzetpolitikát szeretnénk, amely a Minority Safe Pack-et, vagy egyéb kezdeményezéseket a sarokba söpört és kidobott a kukába. Mi a szuverenista nemzetpolitikát szeretnénk a jövőben is folytatni. Ez is lesz a tétje a jövő évi választásoknak"
– zárta szavait az államtitkár.
