Nemzeti elkötelezettség és keresztény civilizáció – megkezdődött a MÁÉRT XXIII. ülése – VIDEÓVAL

A Himnusz eléneklését követőe Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tartott megnyitó beszédet. Identitásunk fundamentumaként a nemzeti elkötelezettséget és keresztény civilizációt jelölte meg.

Semjén köszöntőjét követően Orbán Viktor miniszterelnök helyzetértékelő előadása következett. A kormányfő a legfontosabb kérdésként azt jelölte meg, hogy háború lesz-e vagy béke.

Európa vezetői úgy beszélnek az orosz-ukrán háborúról, hogy Európa háborúban áll"

– mondta. Európán egyfajta háborús pszichózis uralkodott el, abban versengenek az államok, ki tud agresszívabb háborúpárti álláspontit megfogalmazni, mondta, noha az Európai Unióhoz tartozó emberek nem harcolnak. Ennek ellenére az EU háborúban álló entitásként tekint magára. Orbán szerint ez nem proxy háború, nem cél a harcoló fél elrejtése, az EU ezt nyíltan vállalja.

Fotó: MTI

"Az amerikai béketörekvések kicsorbultak az EU ellenállásán" – mondta, ennek ellenére az európai vezetők csak az ukránokkal tárgyalnak, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy az amerikaiakat áthozzák az európai, Ukrajnát támogató álláspontra.

Ha az európai vezetők nem hackelnék meg az amerikai béketörekvéseket, már béke lenne"

– mondta.

A valóság az, hogy akik ma döntéshozó pozícióban vannak Európában, azoknak háborús stratégiájuk van. Az európai gazdaságnak egy hadigazdaságra való átállítása is napirenden van"

– fogalmazott.

"Legutóbb egyetlen döntéssel 40 milliárd eurót akartak Ukrajnának adni, mivel azok éppen kifogytak a pénzből" – emlékeztetett.

Az Európai Unió hétéves költségvetéséről szólva Orbán elmondta, annak 25 százaléka Ukrajnába vándorol, úgy, hogy az nem tagja az EU-nak.

Az európai politika mai legnagyobb kérdése a háború és béke kérdése, mely élesebb, mint valaha volt. Annak a veszélye, hogy Európa belevonódik a háborúba, most a legmagasabb"

– mondta.

Mint fogalmazott, Magyarországnak van megoldási javaslata, de az európai reáliákat ismerve ennek esélye csekély. Magyarország álláspontja az, hogy tárgyalni kellene.

A magyar javaslat az, hogy Európa ne arra várjon, hogy meghívják őket Washingtonba, hanem úgy kellene viselkednünk, ami megfelel a tényleges erőnknek, és nem arra várni, hogy az orosz-amerikai megállapodásból deriváljunk valamilyen megoldást magunknak"

– fogalmazott, emlékeztetve, hogy mind népességben, mind gazdaságba, mind katonai erőben erősebb az unió Oroszországnál.

Fotó: MTI

"Ha nem harcolunk, az erőnket egyetlen helyet tudjuk megmutatni: a tárgyalóasztalnál" – mondta.

A kormányfő fontosnak nevezte, hogy egy új európai biztonság keretrendszer alakuljon ki.

Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy gazdasági össztermékének egyre nagyobb részét költse fegyverkezésre. Ezt pedig csak úgy lehet elkerülni, ha létrejön egy biztonsági megállapodás"

– fogalmazott.

Orbán Viktor szólt a csehországi választásokról is, kiemelve a patrióta győzelmet, bár a kormányalakítást elhúzódónak nevezte.

Ha megalakul a cseh kormány, akkor négyen leszünk, akik ellenezzük a háborút: Magyarország, Szlovákia, Olaszország, és remélhetőleg Csehország"

– mondta, arra is utalt, hogy Babiš kormányának megalakulása esetén a V4-et is újraindítják.

"A magyar gazdaság szereplőit meg kell süvegelni, hogy ilyen körülmények között három nagy gazdasági programot is tudunk futtatni" – mondta.

Tavalyi beszédére utalva a magyar kormányfő elmondta, születőben van, felismerhető az, ami a régi, immár széthullott világrend helyén épül. Az elmúlt egy év legfontosabb döntésének az amerikai elnökválasztást nevezte, amely megpróbálja megőrizni az USA vezető szerepét a világgazdaságban, és az ideológiai talapzatról visszatért a józan észhez.

További fontos lépésnek nevezte, hogy megindultak a béketárgyalások az oroszok és az amerikaik között.

Harmadikként az Amerikán kívüli nemzetközi szerveződést nevezte, a BRICS szerepének előretörését.

"A negyedik fontos fejlemény a közel-keleti békefolyamat" – mondta, hozzátéve, hogy a békemegállapodás Gázai övezetre vonatkozó részét nehéz lesz betartani.

Orbán emlékeztetett, 2007-8 környékén Európa és Amerika világgazdasági részesedése 25 százalék körül áll, Amerikáé most is ott jár, Európáé viszont 18-ra csökkent.

Orbán beszélt a robbanásszerű technikai fejlődésről, melynek során a mindennapjainkba nagyon gyorsan lépnek be olyan technológiák, mint a robotika, az energiatermelés, a mesterséges intelligencia. Mint elmondta, munkája során ő is használja a mesterséges intelligenciát. "Ennek az adatrendszernek a döntéshozatalba való beépítése az elkövetkező években mindent át fog alakítani" – mondta.

Orbán elmondta, a blokkosodással szemben Magyarországnak olyan külpolitikát kell folytatnia, amely a világ minden részével kapcsolatban áll. "Aki nem vesz részt a fejlesztésben, kiesik a holnapból" – mondta.

"11 millió ukrán távozott az országból, ezek egy része bizonyos feladatokkal – fogalmazott, elmondta, hogy az ország külpolitikai érdekérvényesítő képessége erős. – Fontos a hidegvér, és az ottani kisebbség érdekeinek szem előtt tartása. Szeretném az itt levőknek a teljes garanciát megadni, hogy Magyarország mindenkor a kárpátaljai magyar kisebbség mellett áll."

A román-magyar viszonyról szólva elmondta, az most jónak mondható. Gratulált az RMDSZ-nek a kormányzati szerepvállaláshoz, ugyanakkor az ország helyzetét nehéznek nevezte a költségvetési hiány miatt.

Ausztriáról nem érdemes most beszélnünk, az egy tiszta ügy. A patrióták megnyerték a választásokat, de nem engedik őket kormányt alakítani. Ilyen a germán demokrácia"

– mondta.

"A szerb-magyar kapcsolatrendszer ügyében köszönettel tartozunk a délvidéki politikusainknak" – mondta. Pásztor Bálintnak köszönetet mondott "édesapja munkájának folytatásáért". Orbán bízik benne, hogy Szerbiában marad a jelenlegi politikai irányvonal.

Horvátországgal "sajátságos viszonyt ápolunk. Minden európai csúcson tárgyalunk a horvát miniszterelnökkel. A makrogazdasági mutatók csinosak, de a népesség egyre csökken. Ez nemzetstratégiai kérdéseket vet fel az ország számára." Orbán gratulált a horvátországi magyarok képviselőinek, mivel megbízható partnerek.

Fotó: MTI

Szlovéniáról szólva elmondta, véleménye szerint ott változás várható. "Mi egy nyugatos Szlovéniát látunk, de hatalmi szerkezetét nézve egy nagyon nehéz ország" – mondta, abban bízik, hogy egy könnyebb időszak következik a szlovéniai magyarság számára.

A Szlovákiával való kapcsolatról elmondta, Magyarország akadályoztatása esetén ők képviselhetik a magyar álláspontot az EU-ban. A történelmi sérelmek ugyan léteznek, de a kapcsolat jelenlegi állása azt mutatja: nincs reménytelen országközi viszony. A Dunán egy újabb teherhidat fognak építeni. Korábban a szomszédos országok elzárkóztak az út- és hídépítéstől, de ez a múlté.

A MÁÉRT-on Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke is részt vett. A közösségi oldalán a következőképpen foglalta össze az eseményt.

A diaszpórában élő magyaroknak is köszönetet mondott, mivel alkalmanként nehéz helyzetben kellett helyt állniuk. "Ma nincs olyan nyugat-európai ország, ahol a migráció tekintetében ne a magyar állásponttal értenének egyet, és ez így lesz a háborúval is" – fogalmazott.

A magyar kormányfő annak a meggyőződésének adott hangot: a határon túli magyarság jelentőségét nem látó erők Magyarországon nem tudnak kormányra kerülni. A határon túli magyarok bizakodva tekinthetnek az elkövetkező időszak és a választások elé.

Beszéde végén Orbán Viktor megköszönte az elmúlt 15 év munkáját a tagszervezeteknek, mivel a következő ülésre a választásokat követően kerül sor.

Orbán Viktor előadását követően az ülés zárt ajtók mögött folytatódik. Vélhetően 14.30 körül jelentkezünk új információkkal.

Megosztás

Címkék