A Magyarországihoz hasonló családpolitikára és otthonteremtési támogatásra van szükség Szlovákiában is
Mennyibe kerül egy gyermek felnevelése? Bármilyen furcsa is, ezt a kérdést manapság egyre többen teszik fel maguknak, vagy kérdeznek rá azoknál, akiknek már kirepültek a családi fészekből a gyermekeik. Egyre dráguló világunkban bizony anyagiak függvénye is, ki és mennyi gyermeket vállal. Miközben jól tudjuk, a jövő hordozói a családok. Ezért végképp nem mindegy, hogy a gyermekvállaláshoz milyen impulzusokat kapnak a fiatalok. Hogy milyen a Szövetség családpolitikája, arra voltunk kíváncsiak, amikor tisztségviselőit kérdeztük.
– mondja el mintegy bevezetőként megkeresésünkre Furik Csaba, Kisgéres polgármestere, Kassa megyei képviselő.
És azzal folytatja, olyan hátrányos helyzetű régióban él, ahol húsz éve folyamatos a kivándorlás. Elmennek a fiatalok. Jórészt Csehországba, kisebb részben Magyarországra és szerte a világba. Azt is látják, hogy ma a fiatalok jóval később vállalnak gyermeket, mint 20-30-40 évvel ezelőtt, és emiatt sokan már csak egy utódnál maradnak.
„Mi, a Szövetségben azt mondjuk, ha két keresettel rendelkezik egy család és minimum két gyermeket vállalnak, akkor az adóterheket csökkenteni kellene. Lehetővé kell tenni a különböző családtámogatások együttes igénybevételét is. Tudomásom szerint nálunk az egyik támogatás kizárhatja a másikat. Ha minden támogatást igénybe tudnának venni a családok, az már valódi segítséget jelenthetne ott, ahol több gyermek van” – vázolja a párt családpolitikájának következő pontjait.
Furik Csaba rögtön hozzáteszi: a gyermekgondozási támogatás összegét is emelni kellene, jó lenne közelíteni a minimálbér felé. A gyermeknevelés ugyanis komoly, szinte 24 órás munka és aki gyermeket szül, az a jövőről gondoskodik.
Az egyedülálló szülők kedvezményeit is növelni kell, hiszen sokan vannak ebben az élethelyzetben, nem ritkán önhibájukon kívül. Ők egy keresetből fizetik a rezsit, abból nevelik a gyermekeiket.
A párt programjában szerepel a bölcsődefejlesztési program indítása is, de legalább ennyire fontos lenne a rugalmas munkaidő vagy a részmunkaidő kiterjesztése.
S még elmondja, a Covid ebben azért hozott előrelépést, hiszen a munkaadók is ráébredtek, hogy online, otthonról is lehet minőségi munkát végezni.
Az energiahatékonyság növelésére is támogatást kellene adni a fiatal pároknak, hisz a rezsi csökkentése folytán több pénz maradhatna más, fontosabb célokra. A jelzáloghiteleseket pedig meg kell segíteni, az elszálló hitelkamatok miatt” – vázolja a családpolitika kiemelten fontos szegmensét.
Hozzáfűzi azt is, az állami és önkormányzati bérlakások építésének a felpörgetésére is szükség van.
„Nálunk, a faluban is nagy iránta az érdeklődés, hiszen egy új bérlakásba költözve 10-20 évig gyakorlatilag nincs más költség, mint a rezsi. Míg egy régi ház felújítása, ami tájainkon inkább jellemző, hosszadalmas és igencsak pénzigényes.”
Furik Csaba még elmondja, a Szövetség szeretné elérni, hogy magyar nyelven is elérhető legyen a szociális, pszichológiai és jogi tanácsadás, a segélyvonalak is működjenek magyar nyelven.
Agócs Kőrösi Ildikó, Pered polgármestere, Nyitra megyei képviselő szerint nehéz egy-két dolgot kiemelni a Szövetség családpolitikájából, hiszen egyaránt fontos a kisgyermekes szülők megsegítése és a tisztességes öregkor biztosítása is.
– emeli ki.
Ő maga is a szülés után rögtön visszatért a munkahelyére, az első tíz hónapban családi segítséget vett igénybe, később egy néni volt a kislányával, amíg ő dolgozott, majd kétévesen a vágsellyei bölcsődébe kezdte hordani, ami a legközelebb volt hozzájuk. Ott is megtapasztalta, az intézménynek mennyire be kellett osztania a szülőktől kapott hozzájárulást ahhoz, hogy működni tudjon.
Az anyukák zöme azért kénytelen a gyermekgondozási szabadság lejárta előtt visszatérni a munkahelyére, mert a családi kasszából hiányzik az ő kereste. Pláne, ha netán jelzálogkölcsönt is fizetnek. Az ideális valahol az lenne, ha bölcsőde nagyjából annyiba kerülne a szülők számára, mint az óvoda.
– magyarázza, miért lehetetlen küldetés a bölcsődenyitás.
„Nem megy ritkaságszámba az sem, hogy valaki bölcsődébe kényszerül adni a gyermekét, mert kell a családi kasszába az ő fizetése is, de néhány hónap múlva, főleg, ha a kicsi gyakran betegeskedik, inkább ismét visszamegy gyesre.”
Agócs Kőrösi Ildikó szerint az nagyon is jó, hogy az anyukák három évig lehetnek otthon kisgyermekeikkel. Ezen változtatni nem kell, a gyermekgondozási támogatást viszont jó lenne emelni, hiszen a családok minden költsége emelkedik. Ezzel talán azt is el lehetne érni, hogy szívesebben vállaljnak több gyermeket a fiatalok. De ebben kulcskérdés az otthonteremtés támogatása, mai Magyarországon egy jól bevált rendszer szerint működik.
Falunkban is rengeteg felújtásra váró öregebb családi ház van, de ez olyan költséges, hogy százszor is meggondolják a fiatalok, belevágjanak-e. Inkább saját telkek vásárlására törekednek, ahol előbb vagy utóbb felépülhet a házuk. De közel sem olyan egyszerű ez, mint Magyarországon” – fűzi hozzá.
Beszél arról is, hogy településükön 140 községi bérlakás található, ami nagy segítség a fiatal pároknak, de egyre inkább az időseknek is. Ők, ha megözvegyülnek, sokszor eladják nagy, fenntarthatatlan családi házaikat és kisebb lakásokba költöznek. A bérlakásépítés viszont nehézkessé vált és nagyon megdrágult, bonyolult az adminisztráció is körülötte.
– összegzi a Szövetség családpolitikáját Forró Krisztián, a párt országos elnöke, Nagyszombat megyei képviselő.
Ahhoz, hogy a jövőben a fiatalok gyermekeket vállaljanak, a magyarországihoz hasonló otthonteremtési támogatásokra van szükség, mert Szlovákiában jelenleg csak olyanok érhetők el, ahol csupán felső korhatár van. Semmiféle kedvezményben nem részesül az, aki több gyermeket vállal. Nincs ösztönző erő arra, hogy kicsit nagyobb családokban gondolkodjanak a fiatal párok.
Forró Krisztián szerint intézkedések egész sorára volna szükség, hiszen például a szülői bónuszt sem tudja mindenki igénybe venni, holott ez volna a kívánatos. A lényeg, hogy járjon jól, aki dolgozik és több gyermeket nevel. A nőket is ösztönözni kell a gyermekvállalásra, azt kell érezzék, hogy a karrierjük attól nem szenved csorbát, ha egy időre anyaként funkcionálnak. Magyarországon például a negyedik gyermek után a nőknek már nem kell jövedelemadót fizetniük.
– hangsúlyozza.
Megemlíti, hogy a fiatalok itthon tartása is kiemelt feladat, hiszen vannak leszakadó régiók, ahonnét nagy számban költöznek el, másutt keresve a boldogulást.
– tudjuk meg Forró Krisztiántól.
