2021. május 6., 10:38

A magyarok, a társadalom peremén élők és más kisebbségek

Szlovákia kulturális minisztériuma olyan háttéranyagot tett közzé március folyamán, amely első pillantásra sokaknak meglepetést okozott. A tervezet egyebek mellett azt is javasolja, hogy a kisebbségben lévő nemzeti közösségek kultúráját támogató Kisebbségi Kulturális Alap (Kult Minor) minden más kisebbségként számontartott csoport kultúrájának a támogatását is vállalja fel. A Kult Minor új neve Kisebbségi Csoportok Kultúráját Támogató Alap lenne.

Bieščad Matúš
Matúš Bieščad: Praktikus okokból javasoltuk egy kisebbségi csoport támogatását egy másik alaphoz csatolni
Fotó: Somogyi Szilárd

Első ránézésre a törekvés akár logikusnak is tűnhet, hiszen ki ellenezné, hogy a magyar mellett a ruszin, a német és a többi őshonos nemzeti közösség támogatását egy helyről intézzék? Annál is inkább, mert a valóságban ez már néhány éve így működik. Azon persze lehetne vitatkozni, hogy a közel félmilliós szlovákiai magyarság, vagy a több százezres, növekvő számú szlovákiai roma etnikum miért kerül egy kalap alá az alig ezer lelket számláló szlovákiai bolgár, horvát vagy szerb közösséggel, de ezt a témát a szebb és a leginkább pontosabb jövőről szóló írásunknak hagyjuk meg. Az aktuális helyzet tehát az, hogy az országban elismert 13 nemzeti és etnikai közösség kisebbségi ügyeit, akárcsak kulturális támogatásukat már most is egy helyről intézik.

Mi az, amin a minisztérium változtatni szeretne?

A kulturális minisztérium, pontosabban annak a Kulturális Politikai Intézete (KPI) által kidolgozott reformtervezet azt javasolja, hogy a társadalom hátrányos helyzetben levő csoportjainak támogatását is a fent említett Kisebbségi Kulturális Alap intézze.

A kulturális minisztérium már eddig is támogatta ezeket a csoportokat, így pontos meghatározásukkor elég, ha elolvassuk a tárca ide vonatkozó anyagait, amelyek első helyen az egészségügyi fogyatékkal élőket említi. A sor a nyugdíjas korosztállyal folytatódik, őket követik a szegénység és a társadalmi kirekesztettség által fenyegetett gyermekek és fiatalok. Őket követik a migránsok, a társadalom peremén élő felnőttek, a büntetés-végrehajtásból visszatérők, a tartósan munkanélküliek, a hajléktalanok, a családon belüli erőszak kárvallottjai, a nemek közötti esélyegyenlőtlenséggel érintettek, továbbá az erőszak minden formája, a diszkrimináció, a rasszizmus, az idegengyűlölet és más negatív társadalmi jelenségek által sújtottak csoportjai.

Mi lehet a közös nevező a nemzeti közösségek (akik az „államalkotó” szlovák nemzethez képest számbeli kisebbségben vannak) és az imént felsorolt hátrányos helyzetű közösségek között, ami alapján a minisztérium ezeket egy polcra szeretné rakni?

A minisztérium az anyagot megküldte a nemzeti kisebbségek kormánybiztosi hivatalának, hogy véleményezze. A kisebbségi biztos hivatala mellett működő Kisebbségi Bizottság március végi ülésén foglalkozott is ezzel, és szinte szokatlan egyetértésben utasította el. Bukovszky László kormánybiztos lapunk olvasóinak elmondta, szerintük nem helyes, hogy pusztán a kisebbségi jelző alapján összevonjanak különböző csoportokat egy már működő rendszerbe.

A Kisebbségi Bizottság szerint a jövőben az Alap elveszítheti az eredeti küldetését, amelynek a célja a nemzeti közösségek kultúrájának a támogatása.

– Ha csak a fogyatékkal élők kulturális igényeit nézzük, kizártnak tartom, hogy a minisztérium közös nevezőt tudna találni a nemzeti kisebbségek és a fogyatékkal élők csoportja között – mondta a kormánybiztos. Szerinte maga a döntéshozatali mechanizmus hasonló lehet, a célok mégis nagyon különbözőek.

Bukovszky feltette a kérdést, nem lenne-e célszerűbb a társadalmilag hátrányos helyzetben levő csoportokat a már rég létező Kulturális Alaphoz, nem pedig a Kisebbségek Kultúráját Támogató Alaphoz csatolni, hiszen az utóbbiaknál már most is 13 különböző közösség igényeit kell összehangolni.

Megkérdeztük a kulturális minisztérium államtitkárát, Zuzana Kumanovát, akinek a Kisebbségi Bizottság az elutasító véleményét címezte. Az államtitkár a Kult Minor új igazgatójának a megválasztásáig, illetve egyéb változások miatt nem akart a témáról nyilatkozni. Ezért magához az anyag kidolgozójához, a Kulturális Politika Intézetének vezérigazgatójához, Bieščad Matúšhoz fordultunk. A KPI vezetője elsősorban szervezési okok miatt javasolta a fenti összevonást. Mint elmondta, a minisztérium azt a reformfolyamatot szeretné végigvinni, amelynek lényege, hogy a támogatási rendszerek kikerüljenek a tárca közvetlen fennhatósága alól, és külön alapok formájában, közszolgálati intézményekként, szinte teljes függetlenséget élvezve működjenek. Bieščad elmondta, hogy jelenleg két ilyen alap szervezése áll előttük.

Szeretnék kiszervezni a minisztérium alól a műemlékek védelmének támogatását, valamint a társadalmilag hátrányos helyzetben levő csoportok kulturális támogatását. Mivel ez utóbbi támogatási rendszer viszonylag kis összegű kerettel (1 millió euróval) dolgozik, ezért praktikusnak tűnt, hogy ezeket a már létező Kult Minor-hoz csatolják.

A KPI vezérigazgatója szerint erre a legkézenfekvőbbnek a Kult Minor tűnt, mivel annak keretében is kisebbségi helyzetben levő közösségek igényeiről döntenek. (A Kisebbségi Kulturális Alap 8 milliós kerettel rendelkezik.) Bieščadot, mint mondta, meglepte, hogy a nemzetiségi kisebbségek képviselői ebben a tervben veszélyt sejtenek, és a jelenlegi függetlenségüket, de főképpen a nemzeti prioritásaik fokozatos meg-gyengítését látják.

Felhívtuk a vezérigazgató figyelmét, hogy a nemzeti kisebbségeknek hosszú évtizedekre visszamenőleg több alkalommal kellett elszenvedniük a hátrányos megkülönböztetés gyötrelmeit, így nem csodálkozhat azon, hogy ezek a reflexek a mostani javaslatukkal kapcsolatban azonnal működésbe léptek. Bieščad erre azt válaszolta, nem ragaszkodik hozzá, hogy a társadalmilag hátrányos helyzetben levő (szintén kisebbségi) csoportok támogatási rendszere a Kult Minorhoz legyen csatolva. Akár azt is el tudja képzelni, hogy külön alapot hozzanak létre ezen csoportok számára, bár ez utóbbit gyakorlati szempontból nem tartaná praktikusnak.

Az eddigiekből annyit mindenesetre leszűrhetünk, hogy a minisztérium pusztán praktikus okból keresett egy befogadó alapot a viszonylag kis költségvetésű hátrányos csoportok támogatási rendszerének. A „kisebbségi” kifejezés pedig számukra olyan fogalom, amibe minden belefér, ami nem többségi.

Kérdés, hogyan gondolhatták komolyan, hogy például a magyar vagy a roma kultúra általános támogatása egy kalapba kerülhet a börtönből szabadulók, a hajléktalanok speciális igényű támogatásával, hiszen arra külön apparátus kell.

Még szerencse, hogy a tervezet kikerült véleményezésre, és nem mindjárt képviselői törvényjavaslatként ment a parlamentbe! Kíváncsian várjuk, vajon az ötletgazdák tudnak-e változtatni elképzelésükön.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/18. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.