A kultúra stratégiája és a stratégia kulturálatlansága
Szlovákia Kulturális Minisztériuma februárban közzétette „A Szlovák Köztársaság kultúrájának és kreatív iparának stratégiája 2030-ig” című dokumentumát, amely alcímében mindjárt hangsúlyozza, hogy nem törvényalkotási dokumentumról van szó, azaz elsősorban tézisek és elvek, illetve az ebből következő gyakorlati elképzelések szintjén szeretnék meghatározni e vonatkozásban Szlovákia fejlődésének irányát.
A minisztérium kétségkívül nagyot alkotott, legalábbis a szó elsődleges értelmében, hiszen a kiadott anyag 236 oldalon keresztül tárgyalja, milyen irányba és milyen módon kellene Szlovákiában fejlődnie az államilag támogatott és ellenőrzött kultúrának, illetve kreatív iparnak. Ne feledjük ugyanis, hogy bár kultúrkörökben illik kerülni a piszkos anyagiak kérdését, az állam jelenléte ezen a területen is főképpen – bár nem kizárólag – a javak elosztását jelenti.
A tárcaközi egyeztetésre bocsátott dokumentum hét, pozitív kicsengésű, mondhatni trendi fogalmakkal megnevezett stratégiai célt említ, amelyeket első hallásra nem lehet nem szeretni. Ilyen például a Felelősségteljes kultúra, a Tiszteletre méltó kultúra vagy az Inkluzív kultúra, illetve a Minőségi kultúra és az ehhez hasonlók. Így tényleg idő és némi tapasztalat szükséges hozzá, hogy a több mint kétszáz oldalt átböngészve az ember rájöjjön, a szépen csengő célok nem elsősorban, sőt talán még másodsorban sem számolnak a szlovákiai magyar közösség kultúrájának hatékony fejlesztésével. Ezt már nem mi mondjuk, hanem a témában minisztériumi szinten is jártas Rigó Konrád, a Fico-, majd Pellegrini-kormány kulturális államtitkára.
De a kulturális stratégiát országos szinten is gyenge próbálkozásnak tartja, már csak azért is, mert a stratégia csak 2024-től irányoz elő új pénzügyi forrásokat. Rigó Konrád szerint abban az időszakban már vélhetően nem lesz döntési pozícióban a stratégiát létrehozó vezetés, és feltette a kérdést, minek alapján gondolja Natália Milanová (OĽaNO) miniszter asszony, hogy előírhatják a kultúrpolitikát a következő kormány számára?
Rigó még ebben a helyzetben is lényegesnek tartja azonban megvizsgálni, vajon hogyan tekint Milanová minisztériuma a nemzeti kisebbségek kultúrájára. Kiemelte, a dokumentum 131 elképzelése közül csak öt foglalkozik ezzel a területtel, s annyira elvi szinten, hogy csak egy 60 ezer eurós keretet említ konkrét javaslatként (a kisebbségi kormánybiztos hivatalának szánva a kisebbségi kultúrák népszerűsítésére).
Visszafogottabban nyilatkozik a tervezetről a fentebb említett kisebbségi kormánybiztosi hivatal, ahonnan érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy a tárcaközi véleményezésbe bevonták a kisebbségi bizottság tagjait. Érdemi választ csak az után tudnak adni felmerülő kérdéseinkre, ha az anyagot saját részükről kiértékelik és az érintettektől is megkapják az esetleges javaslatokat. Hozzátették, hogy ez egy keretdokumentum, amely általános víziókat és középtávú célokat tartalmaz a kultúra támogatására.
A kormánybiztosi hivatal által említett kisebbségi bizottság egyik tagja, Ravasz Ábel (a Most–Híd volt romaügyi kormánybiztosa) a Magyar7-nek elmondta, a kulturális minisztérium még a 2016–2020-as időszakban vállalta, hogy elkészíti a kisebbségi és regionális kultúrákra vonatkozó stratégiai dokumentumot, amit röviddel a hivatalba lépése után a Natália Milanová vezette minisztérium törölt a feladatok közül. Amikor ez ellen tiltakozott Ravasz, behívták a minisztériumba, hogy biztosítsák, a „nagy” stratégiai dokumentumban megfelelő helyet kapnak ezek a témák is.
A most bemutatott anyag láttán azonban Ravasz Ábel megállapította, a kisebbségi kultúrákat egyáltalán nem a súlyuknak megfelelően kezelték.
A megoldás lehetőségét sem látja, legalábbis nem a közeli jövőben, mert a hivatalban lévő ügyvezető kormányt képtelennek tartja arra, hogy feldolgozza az alulról jövő kezdeményezéseket. A Bél Mátyás Intézet elnöki posztját betöltő egykori politikus érdeklődésünkre megerősítette, a kormányzati munkában egyáltalán nem új keletű, hogy egy kormány olyan középtávú, stratégiainak mondható döntéseket hoz, amelyek végrehajtása (vagy éppen törlése) már a következő kormányzati időszakra esik.
A lényeg, hogy a stratégiai dokumentum ez év március 8-áig hivatalosan is véleményezhető akár intézmények, akár a nyilvánosság részéről érkező kezdeményezésként. A Szövetség párt ezt elősegítendő egy központi e-mail-címet hozott létre (kultura@szovetség.sk), ahova várja az érdeklődő kérdéseket, véleményeket, javaslatokat, hiszen a párt mindenképpen segíteni kívánja, hogy a nyilvánosság hangja eljusson a tárcaközi egyeztetés fórumára. Ezt március 2-án, a párt pozsonyi központjában tervezett közös, szakmai műhelymunka megtartásával is erősítenék.
Megjelent a Magyar7 2023/8. számában.
