Tovább növelné az energiaválságot a brüsszeli zöldadó
Az utóbbi hetekben a világ több országában is drasztikus mértékben emelkedtek az energiaárak, ami a téli hónapokban komoly pluszköltséget jelent majd a háztartások számára. A folyamatos árnövekedés ráadásul szinte egész Európában energiaválsággal párosul, aminek negatív hatásait várhatóan az Európai Unió által javasolt klímavédelmi csomag is tovább erősíti majd, ami a nagyvállalatok helyett, továbbra is a családokkal fizettetné meg a klímavédelem árát.
Ma már mindenki számára egyértelmű, hogy az utóbbi évek legsúlyosabb energiaválsága van kialakulóban Európában, aminek előidézésében komoly szerepe van az egyes országok elhibázott energiapolitikájának.
A 2015-ös párizsi klímaegyezmény után a világ több országa is ígéretet tett a széndioxid-kibocsátás csökkentésére, ami miatt a fosszilis energiahordozókat szinte egyik-napról a másikra próbálták meg kiváltani a megújuló energiát termelő szél és naperőművekkel.
Csakhogy az újonnan felállított erőművek nem voltak képesek kiszolgálni az országok egyre növekvő energiaigényét, ami az elmúlt években az áram és földgáz tartalékok fokozatos csökkenését eredményezte. A helyzetet tovább rontotta, hogy a kontinensen időközben végigsöprő koronavírus-járvány és az ezzel párhuzamosan kialakult gazdasági válság miatt a nagyvállalatok és a lakosság energiaigénye is folyamatosan csökkent, ami miatt az országok vezetői nem tartották szükségesnek a tározók feltöltését.
A 2021-ben bekövetkezett gazdasági „visszapattanásnak”, és az élet hirtelen újraindulásnak köszönhetően azonban a vállalatok és az emberek fogyasztása is nagymértékében megemelkedett, amit a legtöbb országban a mindössze félig feltöltött tározók már csak komoly nehézségek árán tudtak kiszolgálni.
Mindez mára olyan energiaválsághoz vezetett, ami a téli fűtésszezon közeledtével több nyugat-európai országban is ellátásbeli kockázatokat eredményezhet. Emiatt Ausztriában például már óriásplakátokon és a katasztrófavédelem által készített online hirdetésekben készítik fel az embereket egy esetleges hosszabb áramkimaradásra, Németországban pedig szintén online juttattak el az emberekhez kisfilmet arról, hogy az idősebb, egyedül élő polgárok hogyan tudnak védekezni egy több napig tartó energiakimaradás esetén.
A hirtelen megnövekedett kereslet miatt ráadásul az energiaárak is elképesztő mértékben szabadultak el az idei évben.
A földgáz ára több mint 250 százalékkal, az áramé pedig 200 százalékkal nőtt az elmúlt egy évben, ami miatt egy nyugat-európai lakosnak a tavalyi 7,7 euró helyett, ma már körülbelül 28 eurót kell fizetnie egy megawattórányi földgázért. A világpiaci árak emelkedése miatt Olaszországban emellett a földgáz ára 14 százalékkal, az elektromos áramé pedig közel 30 százalékkal nőtt 2021-ben, Spanyolországban pedig szintén drasztikus, mintegy 44 százaléknyi áremelkedést hajtottak végre, ami miatt például az elmúlt napokban is több tízezren vonultak utcára Barcelonában, a rezsiárak csökkentését követelve.
Richard Sulík emellett azt is bejelentette, hogy országban jövőre szinte biztosan emelkedik majd a gáz-, távhő- és az áramszolgáltatás ára, aminek következtében a gázért éves szinten várhatóan 70 euróval, az áramért pedig akár 48 euróval is többet kell majd fizetniük az embereknek. A gazdasági miniszter emellett arról is beszélt, hogy egy extrém hideg tél esetén az ország gázkészlete is elfogyhat februárra, ebben az esetben pedig a kormány akár több nagy földgázfogyasztó vállalatnál is kikapcsolhatja majd a gázszolgáltatást pár napra, hogy biztosítani tudja a lakossági gázellátást.
Az elszabadult energiaáraknak azonban uniós szinten is komoly következményei lehetnek, amit az Európai Unió által javasolt klímavédelmi csomag is tovább erősíthet.
A Brüsszel által javasolt Fit for 55 javaslat értelmében ugyanis az ipari szereplőket érintő adók mellett, a tagállamok lakosságára is plusz költségeket, úgynevezett karbonadót vetnének ki a jövőben, ami amellett, hogy jelentős áremelkedést okozna a háztartások rezsiköltségeiben, vélhetően komoly munkanélküliséget is eredményezne az EU több tagállamában.
Egy túlzott adóemelés esetén ugyanis a nagyvállalatok is könnyen kibújhatnának a kötelezettségeik alól, amik amellett, hogy a pluszköltségeket egyszerűen tovább terhelnék a fogyasztók felé, olyan „szennyezőparadicsom” országokba vándorolhatnának, ahol a termelést olcsóbban tudják kivitelezni, valamint szigorú környezetvédelmi normáknak sem kell megfelelniük.
Nem véletlen, hogy a V4-ek vezetésével már több tagállam is jelezte, hogy nem értenek egyet a több sebből vérző klímacsomaggal, és a családok megsarcolása helyett, inkább a szennyező országok és nagyvállalatok szigorúbb szabályozását és ésszerű megadóztatását támogatják.
A kritikák ellenére azonban egyelőre úgy tűnik, hogy „zöldadó” mellett továbbra is kitartanak a brüsszeli bürokraták, aminek bevezetése várhatóan az árak és az energiaválság további növekedését is eredményezi majd a jövőben, mindez pedig hosszútávon akár a kontinens gazdasági teljesítményét is negatívan befolyásolhatja.
(A szerző a XXI. Század Intézet elemzője)
