2020. február 22., 11:44

Osztogatás és fosztogatás

A választási kampányban hangsúlyos szerepet kapott a különböző támogatási rendszerek elosztási mechanizmusa. Az MKÖ-t parlamenten kívüli pártként a Magyarországról érkező támogatásokkal próbálják rossz fénybe állítani, amiből a Most–Híd párt vastagon kiveszi a részét. Ugyanakkor kevés szó esik a hidasok által üzemeltetett alapokról.

Galéria
+3 kép a galériában

Ha esik is róluk szó, elsősorban a Kisebbségi Kulturális Alapról, amelyről a Most–Híd büszkén állítja, hogy ez a megvalósult „kulturális autonómia”, amely kétséget kizáróan „független és pártatlan”. Ennek megítélését másra hagyom, csupán egy kérdésem lenne: milyen módszerrel választják ki az arra érdemes projekteket, ha ugyanarra a pályázatra az egyik bíráló 100 pontot ad, a másik pedig 15-öt? Ezek szerint nem kaptak egységes bírálati szempontokat a bizottsági tagok, ha ekkora lehet a szóródás a pontozásnál.

Persze mindig lesznek olyanok, akik nem kapnak semmit, vagy csak a kért támogatás töredékét, és lesz néhány kiválasztott, aki megkapja a teljes támogatást. Emögött természetesen ne keressünk személyes összefonódásokat.

A felvidéki magyar kultúra támogatására szétosztott négymillió eurót azért is álságos sikertörténetként beállítani, mert ez csak töredéke annak az összegnek, amivel az anyaország a Szlovákiában adózó felvidéki magyarokat támogatja.

Sőt, egyenesen jó üzlet vagyunk a szlovák költségvetésnek, hiszen a Magyarországról bejövő támogatások több adó-, járulék-, vagy ÁFA-jövedelmet jelentenek, mint amennyit ránk költ a szlovák állam.

De vizsgáljunk meg egy független állami alapot, amelyet a Most–Híd által vezetett környezetvédelmi minisztérium üzemeltet.

Állítólag mindenki megelégedésére. A környezetvédelmi alaphoz támogatásért, vagy kedvezményes kölcsönért lehet folyamodni, ha egy önkormányzat vagy más jogi személy valamilyen környezetvédelmi programot szeretne megvalósítani (levegő, víz, hulladék, csatornázás témakörökben).

A Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság az elérhető adatokból megvizsgálta, hogy a sikeres önkormányzatok esetében volt-e hatása a pályázó polgármesterek párthovatartozásának.

Ami persze nagyon kényes kérdés, hiszen egy projekt sikere mögött sok minden állhat: a polgármester személyes ügyessége, a projektcsapatok hozzáértése is. A nagy számok törvénye alapján azonban néhány sejtés megfogalmazható.

Kezdjük azzal, hogy

Szlovákiában 2014-ben megválasztottak 2925 polgármestert, akiknek a 38%-a független volt, 35,7%-a smeres, 4,6%-a MKP-s, 3,7%-a Most–Híd-as.

A 2018-as önkormányzati választások után kicsit változott a kép,

több lett a független, számuk 42,4%-ra nőtt, a smeresek aránya 27,9%-ra csökkent, az MKP-sok aránya 4,6% maradt, míg a hidasoké 5,8%-ra emelkedett.

Ezek a polgármesterek tehát valamely párt színében indultak. Ha pártszövetségben, akkor az elsőnek megjelölt párt alapján sorolták be őket. Ennek alapján meg lehetett vizsgálni, mennyire voltak sikeresek az egyes pártokba sorolható polgármesterek által irányított községek pályázatai a környezetvédelmi alapnál.

Az elmúlt években az önkormányzatok az alapból változó mértékben nyertek támogatást. Volt év, amikor összesítve 15 millió eurót, volt, amikor 60 milliót kaptak.

Az elmúlt hét évben 264 millió euróra tehető az a környezetvédelmi támogatás, ami az önkormányzatokhoz jutott.

Az alap kedveltségét mutatja, hogy évente minden második község próbálkozott a pályázattal. A sikerben való bizakodás mindenkinél megvolt, hiszen

ha a beadott (még nem nyertes) kérvényeket szétosztjuk a polgármesterek pártállása alapján, akkor az adatok megegyeznek a választási eredményekkel.

Tehát a vizsgált években az MKP-s községekből érkező kérvények tették ki a beadott kérvények 4-5%-át. A hidas polgármesterrel bíró községek adták be a kérvények 3-4%-át.

2018-ban azonban megnőtt az utóbbiak pályázó kedve, ekkor már 6%-át tették ki a Most–Híd-as önkormányzatok kérvényei, s ugyanez 2019-ben már 9%-ra emelkedett.

Ez nyilván azzal is összefügg, hogy a hidas sikeres pályázatok aránya 2016-tól jelentősen megugrott.

Míg 2013-ban a beadott 44 pályázatból csak kettőt nyertek el, mindez a Most–Híd miniszterének beiktatása után jelentősen feljavult. 2016-ban már minden második hidas pályázat nyert, 2017-ben a 70%-uk, 2019-ben a 79%-uk, azaz 145-ből 115.

Az MKP-sok esetében is volt némi javulás, igaz ők is nagyon mélyről indultak, hiszen 2013-ban a beadott 70 pályázatból csak egy nyert. Ez a sikerességi arány javult fel 2019-ben 23%-ra.

A smeresek sikeressége változó volt az elmúlt években: 24 és 50% körül mozgott. Hasonló adat jön ki a függetleneknél, ott ez az érték 11 és 30% között mozog.

Bár ezek csak arányok, mindez a végösszegben is megjelenik. Míg 2013-ban az egyetlen MKP-s önkormányzat 170 ezer eurót nyert, a két hidas pedig 140 ezret, addig

az MKP-s önkormányzatoknál ez az összeg 2019-re 1,2 millióra nőtt, és láss csodát, a hidasok önkormányzatainál 12 millióra. Magyarán: tízszer annyira!

Tovább árnyalhatnánk, hogy ez átlagban mennyit jelent egy-egy beadott kérvény esetében, vagy hogy 2019-ben a sikeres MKP-s pályázatok átlagos nagysága miért volt csak 82 ezer euró szemben a Most–Híd-as 107 ezerrel.

Tény, hogy a környezetvédelmi alapnál az elmúlt hét évben azok a projektek voltak a legsikeresebbek, ahol Most–Híd-as volt a polgármester.

És mindez 2018-ban gyorsult fel

Jó kérdés, hogy mi történt 2018-ban. A Kuciak-gyilkosság miatt ekkor majdnem összeomlott a kormány, és úgy tűnik, a minisztériumnál ettől kezdve érdekes módon kezdték elbírálni a pályázatokat.

A folyamatot már-már osztogatásnak is nevezhetnénk, de szomorú tény, hogy ez az osztogatás rendszerszintűvé vált. Ahány minisztérium, ahány alap, azt mind egy párt felügyeli, amely helyzetbe hozza az övéit.

Ebben az esetben valóban elmondható, hogy Dél-Szlovákia nem mostohagyerek többé, igaz, a megállapítás csak az egyik felére érvényes.

Az ilyen hozzáállásnak az lehet a következménye, hogy a kormányból kikerülve ezeknek a falvaknak azt mondhatják: ti már kaptatok eleget az elmúlt négy évben.

És ez a rövid ideig tartó mértéktelenség minket, felvidéki magyarokat még hatványozottabban sújthat.

Ezek után bölcsnek lehet nevezni azt a döntést, hogy az ilyen módszereket alkalmazó társaság kezelésébe nem szabad átengedni semmilyen támogatási program kezelését (még a tyúkólat sem), mert ezzel csak a saját klientúrájuk zsebét tömik.

Az MKÖ megmutatta a példát a Baross Programon keresztül, hogy a támogatások eljuthatnak tisztességes úton is az arra érdemeseknek.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/8. számában.

Galéria
+3 kép a galériában
Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.