MAGoncokkal a vadonban - természettudományi kalandszakkör

Batka Péter a polgári társulás elnöke elmondta, régi álmuk valósulhatott meg azáltal, hogy a Bethlen Gábor Alaphoz beadott pályázatuk sikeres lett.

- sorolja.

A tavaszi időszakban nyílt a szakkör, 14 alap- és középiskolás gyerekkel és néhány szülővel, akiket érdekelt ez a fajta tanulás, tapasztalás, a természetben való élet. Eleinte kisebb túrákat tettek, ismerkedtek az íjászattal, a lövészettel, a népi játékokkal, de Péter szerint a speciális, polifómmal borított kardokkal vívott csapatjáték mindent vitt. Ezt kedvelik a gyerekek a legjobban.

Fokozatosan minden munkát, technikát, túlélési trükköt megtanultak.

Gyújtottak tábortüzet szikravetővel, menedéket építettek, túrabotot faragtak, vagy épp túlélő karkötőket kötöttek. Ez utóbbi igen fontos az erdőben, mert szükség esetén szétbontva van egy nagyon hosszú, erős kötelük. Megtanulták a csomók kötését, gyűjtöttek gyógynövényeket, keresték az állatok nyomait, figyelték a tavaszi zsongó életet.

Pályázati pénzből légpuskákat is vásároltak.

Ki kellett alakítaniuk egy lövészpályát, amelyen a gyerekek gyakorolhatnak, versenyezhetnek. Egy ilyen megmérettetésre Tóth Kurucz András lövészbajnok is ellátogatott közéjük ellátva a fiatalokat jó tanácsokkal. Egyéb szakköri foglalkozásokra is szakembereket hívtak, akik igazán érdekes dolgokat tudtak mutatni és mesélni, nem csoda, ha a gyerekek sokszor itták minden szavukat.

A késő tavaszi foglalkozások alkalmával volt jurtaállítás, forráskereső túra és éjszakai bátorságpróba.

Beszereztek egy víztisztítót és be is mutatták, hogyan nyerhető ivóvíz a reggeli harmatból, a pocsolyából. Megmutatták a gyerekeknek,

végszükség esetén a korhadt fák alatt megbúvó óriáshangya és tojásai is ehetők.

Ezeket a foglalkozásokat a komoly túrázói múlttal rendelkező Nyőgér Tibor vezette. Egy alkalommal Fischter Magdolna néprajzos is velük tartott, aki mesélt a tájról, a környező hegységekről, a tájékozódásról. Azt is megtanulták a résztvevők, hogyan kell a tereptárgyakat felvinni a térképre, iránytűvel, tájolóval bemérni a tartózkodási helyet. Gál Ákos segítségével összevetették a GPS koordinátáit a rajzolt térképpel, amit egy esetleges baleset esetén be kell diktálni a mentőknek.

Az egyik szeptemberi alkalomkor eljött közéjük Csordás Zoltán helikopteres mentőorvos, aki viccesen magyarázta el a praktikus dolgokat –

hogyan kell a sérülteket ellátni, bekötözni, szállításra előkészíteni úgy, hogy két gyerek is elbírjon akár egy súlyos felnőttet is.

Dolgoztak baltával, fűrésszel, megtanultak késsel bánni, oszlopot leállítani, faragni, díszíteni. Így elkezdhették a tanösvény kijelölését - úgy alakították ki, hogy az becsatlakozzon a megyei bicikliösvényre.

Az októberi pilisi túrán Hőgyes Károly vezetésével ismerkedtek Klastrompuszta történetével, kötélen ereszkedtek le a tündérbarlanghoz.

Éjjelre mindenki magának épített menedéket és készített tűzön vagy nyárson vacsorát.

Itt már élesben gyakorolhatták a tanultakat, amelyek mind egymásra épülnek. Különleges élmény volt, hogy Török Péter egyetemi tanár, amatőr rádiós felvitt a hegyre egy rádiót, melynek segítségével még a kínai magyar adást is sikerült befogniuk, emellett vadkamerát is felállítottak. Életre szóló élmény volt a résztvevőknek, akik közül sokan még nem is aludtak a szabadban, a csillagos ég alatt. Megtapasztalhatták, milyen erdő neszeinek hallgatása közben álomra hajtani a fejüket.

Batka Péter főszervező elmondta, a tábor lényege az volt, hogy a gyerekek megszokják a természetjárást, tudjanak tájékozódni, az erdőben túlélni. Olyan kontrolált szituációkat hoztak létre, amiket többször átélve már nem esik pánikba a fiatal komoly gond estén se. Mivel a MAGoncoknak nagyon tetszett a természettudományos szakkör, biztos, hogy lesz folytatása.

– mondta el beszélgetésünk végén Péter.