Felpörgött szélerőművesítési kedv
Mintha sót szórnánk, úgy lepi majd el Nagyszombat megye területének jelentős részét a szélerőművek tömege, ha létrejön az a gyorsítási terv, amelyet még a Heger-kormány fogadott el, és amelynek lényege, hogy a Helyreállítási Alap egyes támogatásaiért cserébe Szlovákia vállalja: nagy mennyiségben telepít és üzemeltet majd szélerőműveket.
Hogy mi számít nagy mennyiségnek, azt akár abból is eldönthetjük, hogy az eddig, magánbefektetők által tervezett szélerőműparkok legfeljebb egy-két tucat turbina felállításával számolnak (ilyen például a legutóbbi számunkban ismertetett 17 turbinás csallóközi telepítési terv is). Az állami telepítés viszont ennél nagyobb pályás, és két projekt keretén belül Nyugat-Szlovákiában, Galgóc régióban, 69 turbinát építene meg, Kelet-Szlovákiában, Nagymihály környékén pedig 45 erőmű termelne energiát a kedvező szélviszonyokkal rendelkező vidéken.
A kormány a megvalósítást az atomenergetikában érdekelt szlovákiai Javys Rt. és a cseh energetikai óriás, a ČEZ Rt. által közösen működtetett, hangzatos nevű Jess társaságra bízta, mintegy szimbolikusan is igent mondva a megújuló energia forrásának eddig Szlovákiában kevésbé elterjedt változatára.
A tervek szépek és hangzatosak, a kormányok viszont jönnek és mennek, aminek egyik eredménye, hogy a mostani Smer–Hlas–SNS koalíció nem hogy támogatná, kimondottan fékezi a megvalósítás lehetőségét, bár gyakran ellentmondások fedezhetőek fel ebben is, hiszen míg a szlovák nemzeti párti jelölt, Tomáš Taraba vezette környezetvédelmi minisztérium a visszaszorítás mellett érvel, a Hlas párt uralta, a helyreállítási és uniós alapokért felelős kormányalelnöki tárca viszont, legalábbis a szavak szintjén, támogatja a korábban tett vállalások megvalósítását.
Mindezek ellenére a környezetvédelmi minisztérium kezdeményezte, hogy az erőművek megvalósításának folyamata ez év november elejétől szigorodjon. A törvénymódosítás például azt is előírja, hogy az érintett települések lakosságának jóváhagyása már az engedélyezés egy jóval korábbi szakaszában meglegyen.
Emellett novembertől szükség lesz két, eddig az engedélyezésbe be nem vont hivatal jóváhagyása is. Mindez kiváltotta, hogy azok a befektetők, akik eddig még nem adták be kérelmüket, most szinte lóhalálában, még a jelzett dátum előtt megtegyék ezt. Ennek egyik eredménye, hogy a közszolgálati enviroportal.sk weboldal szinte hemzseg az október végi beadási dátumú tervezetektől, ezek közül nagyságát tekintve is kiemelkedik a bevezetőnkben említett két projekt, amelyek a Nyugat pilotzóna, illetve a Kelet pilotzóna nevet kapták. Ahogy az a nagy sietség közepette viszont gyakran előfordul, még ilyen nagy beruházások esetében is elmarad egy-két fontos összetevő, amely aztán későbbi problémák forrásává válhat.
Az egyik ilyen problémaforrás, hogy a befektetők elmulasztják, vagy talán semmibe veszik az érintett települések lakosságával való kommunikációt, s ugyanúgy hanyagolják az érintett önkormányzatokkal való egyeztetéseket is, ami aztán oda vezet, ami november második felében a „Nyugat” tervvel történt.
A terv részleteiről már Nagy Józsefet, egykori környezetvédelmi minisztert kérdezzük, aki a Magyar Szövetség párt környezetvédelmi szakértőjeként, illetve a párt Nagyszombat megyei képviselőjeként és a megyei önkormányzat környezetvédelmi bizottságának alelnökeként több ponton is kapcsolódik a szélerőműparkok telepítésének közigazgatási folyamatához.
Nagy azt is elmondta, hogy a kormány és szintén az államot képviselő befektető szakemberei viszont kötötték az ebet a karóhoz, hogy a tervnek létre kell jönnie, mivel ez alapfeltétele a Helyreállítási Alapból Szlovákiának tervezett 785 millió eurós kifizetésnek. Beszélgetőpartnerünk nem titkolta, hogy a minisztérium képviselői részéről olyan kijelentés is elhangzott, mondhatnak a nyilvános meghallgatás résztvevői bármit, a terv így is, úgy is megvalósul.
Az egykori környezetvédelmi miniszter azt is elmondta, hogy mindezek miatt is november 24-ére összehívták a Nagyszombat Megyei Önkormányzat Környeztvédelmi Bizottságát; elsősorban azzal a céllal, hogy a megye hatáskörében lévő összes lehetőséget kihasználva megakadályozzák a szélerőműparkok elkapkodott telepítését. Ennek zálogát Nagy abban látja, hogy minden egyes projekt esetében meg kell vizsgálni, az egyes helyi önkormányzatok területrendezési tervében már szerepel-e az adott szélerőműpark, vagy ezt csak egy későbbi fázisban kívánják kezdeményezni, illetve, hogy a november 1-je óta érvényben lévő lakossági támogatást élvezik-e a korábban beadott projektek?
Tehát az önkormányzat azt szeretné elérni, hogy a tervek lakossági támogatottsága már az új törvényi előírások szerint a megvalósítás egy korábbi fázisában legyen meg. A megyei önkormányzat viszont nem szeretné elkövetni a közösségi véleményt semmibe venni látszó befektetői hibákat, így természetesen azokat az észszerű terveket, ahol a lakosság támogatottsága adott, nem kívánja akadályozni – monda el a környezetvédelmi szakpolitikus.
Azt mi is meglepetéssel hallottuk, hogy a Nagyszombat megyei felülvizsgálat 18 különböző szélerőműpark tervét érinti, amelyből 14 kimondottan a megye területén, 2 a megyén átívelő terv keretében, további kettő pedig Nyitra megyének a nagyszombatival határos területén valósulna meg. Ha befektetői szempontból minden jól megy, akkor pár éven belül jelentősen megváltozik majd a tájkép. Ez egyébként a Magyar Szövetség egyik fő kifogása is a szélerőművek telepítésével kapcsolatosan, hogy a mind nagyobb és magasabb építmények óriási beavatkozást jelentenek a környezetbe. De a megfogalmazott kifogásokat még sorolhatnánk, amelyek közül most csak a sok kérdőjelet kiváltó pénzügyi hátteret, illetve az erőművekkel kapcsolatos, nem tisztázott környezeti hatásokat említjük.
A pénzügyi megoldások Nagy József számára amiatt furcsák, hogy sok esetben hosszabb megtérüléssel számolnak, mint amennyi az építmények élettartama, illetve fenáll annak is a gyanúja, hogy a projektek hitelezése során a terheket a lakosság, az előnyöket viszont külföldi cégek könyvelhetik majd el.
A legfontosabb azonban, hogy a lakosság tájékoztatása, illetve az érintettek véleménynyilvánítása nélkül ezek a tervek csak holt értéket képviselnek, így az érdekelteknek, legfőképpen a szélenergiába befektetőknek tudatosítaniuk kell, ezek nélkül a lakosság ellutasító álláspontja előre borítékolható lesz.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2025/48. számában.
