Áder: a klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek
A klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek, mint Európa számos más régiójában - figyelmeztetett Áder János köztársasági elnök hétfőn az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián, amelyet a koronavírus-járvány miatt online térben rendeztek meg.
Az államfő - a rendezvény fővédnöke - a résztvevőkhöz szólva kiemelte:
Áder János azt mondta:
- fejtette ki.
Az államfő szerint a konferencia résztvevőinek vállalása egyszerre "időszerű, reményt keltő és tiszteletre méltó". Időszerű, hiszen
- hangsúlyozta.
Reményt keltő, mert a felhalmozott tudás cselekvésre váltásával még el lehet kerülni a nagyobb bajt.
Tiszteletre méltó, mert a konferencia résztvevői azt vállalják, hogy rengeteg egyeztetést, tanácskozást követően 2023 őszére elkészítik javaslatukat - mutatott rá.
Az államfő azt mondta:
- fejtette ki.
Most - amikor a járvány harmadik hulláma tetőzik - még kevesen gondolkodnak azon, hogy mi lesz a következő években, évtizedekben - emelte ki a köztársasági elnök, megjegyezve:
Az államfő elmondta, hogy a találkozóra készülve néhány kérdés benne is felötlött.
Először, hogy miként lehetséges a klímaváltozásról, fenntarthatóságról való gondolkodás társadalmi támogatottságát növelni.
Miként lehet mindenki számára nyilvánvalóvá tenni, hogy amiről kutatási eredményeik szólnak, "mindannyiunk életét befolyásolják", legyen szó klímaváltozásról, fenyegető vízválságról vagy a biológiai sokféleség hanyatlásáról.
Továbbá miként lehet elérni, hogy a kedvezőtlen tendenciák bemutatása ne "klímadepresszióhoz" vezessen, hanem egyéni és közösségi cselekvés mozgatórugója legyen.
Áder János felhívta a figyelmet arra: ismert, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklése az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a mindennapi élet szempontjából is jelentős változást igényel.
- fogalmazott az államfő, azt kérdezve:
A köztársasági elnök feltette azt a kérdést is:
Áder János szerint az is kérdés, át tudják-e alakítani a gazdasági, közgazdasági gondolkodást, úgy, hogy egy-egy új beruházáskor nemcsak a várható rövid távú hasznokat, hanem a biztosra vehető rövid- és hosszú távú károkat is figyelembe veszik. A szennyező fizet elve mellett hogyan alkalmazható, hogy a szennyezés hatástalanítása a termelési folyamat végéig történjen meg? - kérdezte.
Kiemelte azt is, egyre többször lehet olvasni cikkeket arról, hogy milyen ügyes mérnöki megoldásokkal lehet a klímaváltozás hatásait csökkenteni. Mit kell ehhez a légkörbe juttatni, mit kell a tengerekbe szórni.
- fogalmazott Áder János, aki végül azt a kérdést tette fel:
Társadalmi elfogadottság növelése; különféle érdekek beszámítása; a gazdasági hasznok és a társadalmi károk egyidejű mérlegelése; megelőzés; az álmegoldások elkerülése - összegzett az államfő, hozzátéve: a kérdéseket még hosszasan lehetne sorolni.
Áder János beszéde végén idézte a Nobel-díjas Gábor Dénest, aki már 1963-ban azt mondta:
"Az önök vállalása nem kevesebb, mint hogy segítenek bennünket megküzdeni saját természetünkkel" - mondta a köztársasági elnök, aki sok sikert kívánt a tanácskozáshoz és eredményes munkát a következő évekre.
