A műanyagszemét is okozhatja a sarkköri jég olvadását

Az Északi-sarkon az utóbbi időben szokatlanul meleget, 30-40 °C-kal magasabb hőmérsékletet mértek, aminek következtében hatalmas jégtáblák szakadtak le a jégtakaróból.

A bremerhaveni Alfred Wegener Kutatóintézet (AWI) tudósai a Nature Reviews Earth & Environment című szaklap keddi számában adták hírül, hogy a mikroműanyagok magas koncentrációját regisztrálták a tengervízben, a tengerfenéken, a lakatlan partszakaszokon, a folyókban, sőt még a jégben és a hóban is.

Az AWI kutatói norvég, kanadai és holland kollégáikkal együtt értékelték az adatokat. Összefoglalójuk szerint évente mintegy 19-23 millió tonna műanyag hulladék kerül a világ vizeibe, ami percenként két teherautó rakományának felel meg.

Mivel a műanyag nagyon nehezen bomlik le, fölhalmozódik az óceánokban, idővel egyre kisebb szemcsékre esik szét.

A tudósok szerint a szemétáradat tovább erősödik: 2045-ig ugyanis a világ műanyagtermelése várhatóan megduplázódik.

Nemcsak a sarkvidéki települések, de távolabbi vidékek szemete is szennyezi a környező tengereket: az Atlanti-óceán, valamint a Bering-szoroson keresztül a Csendes-óceán északi részének áramlatai is hozzájárulnak a műanyagszemét felhalmozódásához.

Az Északi-sarkvidék európai részén a műanyagszemét nagy része a halászatból származik, a használhatatlanná váló hálókat és a köteleket is a tengerbe dobják ki.

A folyók, köztük Szibéria folyamai is, magukkal sodorják a műanyaghulladékot a sarkvidék felé, és a levegőben lebegő műanyag-mikroszemcsék is elérik az Arktiszt.

A műanyagszennyezésnek az Északi-sarkvidék tengeri élőlényeire gyakorolt hatását keveset vizsgálták, de a következmények hasonlóan súlyosak lehetnek, mint a jobban kutatott vidékeken – jelezte Melanie Bergmann, a AWI biológusa, a tanulmány társszerzője.

Valószínű, hogy a műanyagszemét az Arktisz élőlényeinek növekedését és szaporodását is akadályozza és szöveteikben gyulladásos reakciót vált ki.

A mikroműanyagok emellett a klímaváltozáshoz is hozzájárulhatnak.

– magyarázta Bergmann.

A jég a benne lévő sötét szemcsék miatt több napfényt vesz fel, ez felgyorsítja az olvadást, ami viszont erősíti a globális fölmelegedést. Ezenkívül a levegőben lévő műanyagszemcsék kondenzációs magokat képeznek, melyekből felhő és csapadék lehet, aminek hosszú távon úgyszintén hatása lehet az időjárásra és a klímára.

A műanyagáradat olyan ökoszisztémákat sújt, amelyek már enélkül is rendkívüli terhelésnek vannak kitéve – hangsúlyozta Bergmann.

Az Északi-sarkkör a klímaváltozás következtében jelenleg háromszor gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része.