Ukrajna hazarendelte a budapesti nagykövetét
"Ukrajna álláspontja a Magyarországhoz fűződő kapcsolatairól változatlan, készek vagyunk bármilyen kérdést konstruktívan megvitatni" - szögezte le Klimkin. Hozzáfűzte, hogy hamarosan Budapestre utazik, de pontos dátumot nem közölt. Reményét fejezte ki, hogy látogatása eredményes lesz. Kijelentette továbbá, hogy kész ellátogatni a Debreceni Egyetemre és Kárpátaljára is.
A frissen hatályba lépett új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A jogszabály jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára.
Románia és Lengyelország is tiltakozott
A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke azonban több ország, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része - amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe - kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól kezdődően, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.
Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
Kutató: kétséges, hogy változik az ukrán oktatási törvény
Ukrán politikusi nyilatkozatok ellenére kétséges, hogy változik vagy enyhül az ukrán oktatási törvény - jelentette ki a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének főmunkatársa pénteken az M1 aktuális csatorna műsorában.
Fedinec Csilla közölte: a törvény hatályba lépéséig, vagyis szeptember 28-ig sehol sem tették közzé a jogszabály szövegét. Vélhetően azért, mert az ukrán politikum próbálta kikerülni a felmerülő problémákat - tette hozzá.
Arra az újságírói felvetésre, hogy több dokumentum, magyar-ukrán keretegyezmény és szerződés garantálja a magyar kisebbség nyelvhasználatát, felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar-ukrán alapszerződés éppen az oktatással kapcsolatban különbözőképpen fogalmaz ukránul, illetve magyarul. A magyar szöveg az anyanyelv tanulásához való jogot és az anyanyelven tanulás jogát is rögzíti, az ukrán szövegben viszont ez vagy kötőszóval szerepel.
Fedinec Csilla arról is szólt, hogy a törvény célja nem csupán az, hogy az orosz kisebbséget rákényszerítsék az ukrán nyelvhasználatra, hanem azokkal a polgárokkal is el akarják sajátíttatni az ukrán nyelvet, akik ugyan ukránnak vallják magukat, ám oroszul beszélnek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ország nyugati és középső részén 90 százalék feletti az ukrán iskolák aránya. Ez az arány csupán Kárpátalján, Odessza megyében és a két szakadár keleti területen 70 százalékos - mondta a kutató.
