Az Európai Parlament eljárás előkészítését kéri Magyarországgal szemben

Az áprilisi plenáris vita nyomán készült előterjesztést a szociáldemokrata, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakció együtt nyújtotta be, az elfogadásához azonban más képviselőcsoportok tagjainak a szavazatára is szükség volt.

A 393 szavazattal, 221 ellenében, 64 tartózkodás mellett jóváhagyott határozat szerint az elmúlt néhány év fejleményei együttvéve "rendszerszintű fenyegetést jelenthetnek a jogállamiságra nézve" Magyarországon. A parlament ezért utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy készítsen különjelentést Magyarországról, hogy a plénum szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a tagországok kormányait tömörítő tanácsban.

A kormány vonja vissza a felsőoktatási és civilszervezetekről szóló törvényt

A szövegben felszólítják a magyar kormányt a párbeszéd folytatására az Európai Bizottsággal, illetve arra, hogy helyezze hatályon kívül a felsőoktatási törvény módosítását és a menekültügyi szabályozás egyes elemeit, valamint vonja vissza a civil szervezetekről szóló szabálytervezetet. A bizottságtól pedig az EP azt kéri, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyarországi felhasználását.

Az EP sérelmezi, hogy az utóbbi években "súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete" Magyarországon, példaként említve a többi között a gyülekezés, az egyesülés, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságát, a kisebbségekhez tartozó személyek és a menekültek emberi jogait, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Mint írták, úgy vélik, hogy "a jelenlegi bizottsági megközelítés elsősorban a jogszabályok marginális, technikai vonatkozásaival foglalkozik, figyelmen kívül hagyva a tendenciákat, az ismétlődő mintákat és az intézkedéseknek a jogállamiságra és az alapvető jogokra gyakorolt együttes hatását", ezért a "kötelezettségszegési eljárások a legtöbb esetben nem eredményeztek tényleges változásokat".

"Magyarország egyfajta teszt az EU számára, amelynek során bizonyíthatja, hogy képes és hajlandó választ adni saját alapvető értékeinek valamely tagállam általi fenyegetésére és megsértésére" - fogalmaztak.

Gianni Pittella, a szociáldemokrata képviselőcsoport vezetője aláhúzta: "lejárt a szavak ideje", az EP-nek "kötelessége tenni valamit a magyarországi illiberális fordulattal szemben". Orbán Viktor miniszterelnök "immár hét éve a demokrácia alapjainak lebontásán dolgozik" - mondta.

A Néppárt enyhébb javaslatáról nem is szavaztak

A Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt egy másik, "enyhébbnek" számító határozati javaslatot nyújtott be a magyarországi helyzetről, a szociáldemokrata-liberális-zöldpárti-radikális baloldali tervezet elfogadása után azonban erről már nem szavazott a strasbourgi plenáris ülés.

A négypárti határozattervezetre más képviselőcsoportok tagjai közül is sokan átszavaztak. A 216 fős néppárti frakcióból 67-en támogatták a "szigorúbb" szöveget, 40-en pedig tartózkodtak a szavazáson.

Manfred Weber néppárti frakcióvezető a szavazás előtt közölte, pártja sem zárja ki a hetes cikk megindításának lehetőségét, amennyiben más nem vezet eredményre, de előbb lehetőséget kellene adni a magyar kormánynak egy tisztességes meghallgatásra. Szerinte "károkat okozhatna", ha anélkül indulna meg az eljárás, hogy Budapest válaszolhatna a felmerült aggályokra. Hozzátette, elvárják, hogy Magyarország haladéktalanul hajtsa végre a bizottság ajánlásait a felsőoktatási törvény módosításáról, az egyetemek bezárása ugyanis teljességgel elfogadhatatlan.   

A többlépcsős eljárás még nem indulhat meg

A szerdai szavazást követően továbbra is legalább két lépés kell még ahhoz, hogy meginduljon Magyarországgal szemben az a többlépcsős eljárás, melyet az alapjogok megsértése esetére kodifikáltak az uniós jogba. Elsőként az EP-nek ténylegesen el kell fogadnia az indoklással ellátott javaslatot, amely kezdeményezi az eljárást elindítását. Ehhez a leadott voksok több mint kétharmada és az EP-képviselők abszolút többségének támogatására lenne szükség az Európai Parlamentben. Ezt követően a tagállamokat tömörítő tanács súlyozott szavazással, négyötödös többséggel dönthet arról, hogy fennáll a veszélye Magyarországon annak, hogy csorbulnak az EU alapértékei.

Ezt követően több lépcsőben több lehetőség is van a folyamat leállítására és felülvizsgálatára. A végső szankció az alapjogokat megsértő bármely tagállammal szemben az, hogy miután egyhangú megállapítást nyert, hogy sérti az alapértékeket, és ezt nem is orvosolja, a tanács úgy dönthet, hogy felfüggeszti az adott ország szerződésekből fakadó egyes jogait. Ezek között említi példaként az uniós szerződés a szavazati jog lehetséges felfüggesztését, ami az adott ország ideiglenes kizárását jelenti a tanács döntéshozatalából.

A hetes cikk törvénybe foglalása óta még soha sem volt példa arra, hogy bármely tagállam ellen bármelyik uniós intézmény kezdeményezze az eljárás megindítását.

Fidesz: nincs esély a hetedik cikkely életbelépésére

A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint nincs reális esélye annak, hogy életbe lépjen az uniós szerződés hetedik cikkelye Magyarországgal szemben.

Hidvéghi Balázs budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a "Soros-jelentés" felháborító, és "hetet-havat összehord". Egy újabb frontális támadás a magyar kormány ellen, amit a kabinet elutasít. A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint a határozat arról tanúskodik, hogy az uniós képviselők is Soros György "kottájából játszanak".

Az EP Magyarországra akarja erőltetni az illegális bevándorlást - hangoztatta Hidvéghi Balázs.

Szijjártó: a Tavares-jelentés után itt a Soros-jelentés

A Tavares-jelentés után itt a Soros-jelentés - reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Parlament (EP) döntésére. A mostani európai parlamenti szavazás "gyakorlatilag egy Tavares-jelentés helyett egy Soros-jelentésről szólt, Soros György hálózatának egy újabb támadását láthatjuk Magyarországgal szemben".

Szijjártó Péter hangsúlyozta: teljesen mindegy, hogy "milyen nyomást akarnak ránk gyakorolni", teljesen mindegy, hogy milyen jelentéseket fogadtatnak el az EP-vel, a magyar kormány csak Magyarország és a magyar emberek biztonságát tartja szem előtt. Mindenki biztos lehet abban, hogy "Magyarországra egyetlen egy illegális bevándorló sem teheti be a lábát" - jelentette ki a külügyminiszter.

Alapjogokért Központ: példátlan politikai támadás az EP határozata

Példátlan politikai támadásnak nevezte az Európai Parlament (EP) Magyarországgal kapcsolatos határozatát az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerdán az M1 aktuális csatornán.

Kovács István úgy fogalmazott, ezt nem lehet szó nélkül hagyni, de nem csak a magyar kormánynak: több tagállam is vitatni fogja ezt a lépést. A szakértő szerint a többi tagállam sem szeretné, hogy "kiengedjük a szellemet a palackból", s "ködös, jogilag megalapozatlan vádak" alapján lehessen politikai eljárást indítani egy tagállammal szemben. Most Magyarország "van szégyenpadon", de ha Európában változik a politikai többség, más tagállamok is "könnyen ezen a padon találhatják magukat" - jegyezte meg Kovács István.