Gubík László a pozsonyi tüntetésen: abszurd, erkölcstelen, vállalhatatlan ez a hatalmi arrogancia, szűklátókörűség és érzéketlenség - VIDEÓKKAL
Kedden este Szlovákia több városában Pozsonytól Kassáig, Nyitrán át Nagyszombattól Besztercebányáig egyszerre zajlottak tüntetések az elmúlt napokban elfogadott törvénymódosítások miatt, amelyek komoly politikai és társadalmi feszültséget generálnak. A megmozdulásokat ellenzéki pártok és civil kezdeményezések szervezték, tiltakozásul az ellen, hogy a parlament éjszakai ülésen, vitatott eljárással fogadott el alkotmányossági aggályokat felvető jogszabályi „hozzátoldásokat”.
A hivatalos felhívásban a jogállam leépítéséről, a politikai felelősség elhárításáról és a hatalom önvédelméről beszéltek. A szervezők szerint az elfogadott „törvényi toldások” célja egyes politikai szereplők jogi védelme, miközben figyelmen kívül hagyják a demokratikus fékeket és ellensúlyokat. A törvénymódosítás része, illetve annak értelmezése körüli vita újra reflektorfénybe helyezte a Beneš-dekrétumokat is.
Ebben a politikailag feszült közegben külön jelentősége van annak, hogy a Magyar Szövetség elnöke, Gubík László szónokként meghívást kapott a pozsonyi demonstrációra. Fontos, hogy egy magyar felszólaló beszélhetett arról, mit jelentenek a Beneš-dekrétumok a felvidéki magyar közösség számára és milyen máig ható következményei vannak a földelkobzásoknak. Ritka alkalom, hogy a többségi társadalom nyilvános terében hangzik el egy kisebbségi tapasztalat. Egy olyan tapasztalat, amelyet évtizedek óta hajlamosak lezárt ügyként kezelni, miközben emberek sorsa, tulajdona és jogbiztonsága függ tőle a mai napig. Gubík László kameráink előtt elmondta, a meghívás és az elmúlt hetek, napok szereplései azt bizonyítják, a Magyar Szövetség, ezzel együtt a felvidéki magyarság kezd visszakerülni a szlovák politikai térképre.
Gubík László beszédében elmondta:
Hiszünk a tisztességes politizálásban, és abban, hogy verekedés és cirkusz helyett a józan szakmai vitákra alapozható csak egy állam politikai kultúrája.
Hiszünk abban, hogy ebben a megfáradt, önmaga karikatúrájává váló régi nemzedékek helyett a világra nyitott új nemzedéknek és friss gondolatoknak lesz szerepe.
Hiszünk a szólás szabadságában, és abban, hogy törvénnyel nem adhatnak ránk szájkosarat csak azért, mert az elődeink megpróbáltatásai előtt tisztelgünk.
Igen, itt álljunk meg egy pillanatra. Egy kényes, érzékeny, de szükséges és őszinte pillanatra. Tapasztaltunk mi már sokmindent a fiatal szlovák demokráciában: kaptunk pénzbírságot a nyelvünk használatáért, fenyegette bezárás az iskoláinkat és azt is tudjuk, hogy Pozsonyt Kassával inkább légvonalban kötik össze, minthogy autópálya épüljön a magyarok által is lakott területeken. De az egy teljesen új dolog, hogy amikor a Földalap hamis praktikáinak leállításáról merünk beszélni, és ebben ellenzéki partnerre is találunk, akkor erre a kormánypártok válasza a büntető törvénykönyv módosítása legyen".
A több ezres tömegben megkérdeztünk magyar tüntetőket is, miért tartották fontosnak, hogy jelen legyenek a demonstráción.
A strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bírósága már évekkel ezelőtt kimondta: Szlovákiában a dekrétumokra hivatkozva ma is történnek vagyonelkobzások. A hazai jogorvoslat azonban rendre elakad. Mindez jogbizonytalanságot, nemzetiségi alapú megkülönböztetést és mély bizalmi válságot eredményez.
Felvidéki magyar újságíróként nehéz nem kimondani: nonszensz, hogy egy európai uniós tagállamban a kollektív bűnösség elvén született jogszabályok érinthetetlen tabuként éljenek tovább, miközben ártatlan emberek tulajdonjoga sérül. A kérdés nem az, ki milyen pártot támogat, hanem az, hogy egy magát demokratikusnak mondó állam hajlandó-e szembenézni a saját múltjával és annak jelenkori következményeivel.
