Vízen innen, szárazságon túl – konferencia a Dél-Szlovákiát sújtó aszályhelyzetről – VIDEÓKKAL
A Dél-Szlovákiát sújtó aszályhelyzetről rendezett konferenciát szeptember 30-án, Dunaszerdahelyen a Pro Hungarica Communitate és a Szlovákiai Agrárkamara . A „Vízen innen, szárazságon túl” című szakmai tanácskozás célja, hogy a résztvevők átfogó képet kapjanak a térség vízhiányának okairól, gazdasági és mezőgazdasági következményeiről, valamint az alkalmazkodás lehetséges útjairól. A szervezők szerint a konferencia célja, hogy a jelenlegi helyzet bemutatása mellett a tartós szárazsághoz való alkalmazkodásról és a lehetséges megoldásokról is párbeszéd induljon.
Nemcsak az idei termésről van szó. A tartós szárazság már a következő vetés, az állattartás, az öntözés és a gazdaságok működőképességének kérdésévé vált. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) adatai szerint 2026 nyarán az aszály csúcspontján a jelentős vagy annál súlyosabb szárazság az ország mintegy 90 százalékát érintette, miközben Dél-Szlovákia több térségében különösen kevés csapadék hullott. A déli régiókban különösen szembetűnő volt a csapadékhiány. Július első 27 napjában Ógyallán mindössze 4 milliméter csapadékot mértek, miközben a Dunamenti-alföld több térségében is rendkívül alacsony talajnedvességet regisztráltak. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) szerint a hosszú és intenzív szárazság miatt 2026 nyarán a mezőgazdasági kultúrák jelentős részénél 10-40 százalékos terméskiesés volt várható. A korai érés miatt az őszi búza betakarítása helyenként a megszokottnál több héttel korábban kezdődött.
A következmények nem érnek véget a betakarítással. A Szlovákiai Agrárkamara szeptemberi adatai szerint a dél-szlovákiai gazdák csak az öntözésre mintegy 980 ezer eurót fordítottak annak érdekében, hogy mérsékeljék az aszály okozta károkat. A kamara becslése szerint a vizsgált déli régiókban a kukorica terméskiesésének értéke megközelíti a 40 millió eurót, míg más mezőgazdasági kultúráknál további 100 millió eurót meghaladó kieséssel számolnak. A gazdák számára ugyanakkor már a következő gazdasági év is kérdéseket tartogat, hiszen biztosítaniuk kell a takarmányt, el kell vetniük a következő kultúrákat, és fenn kell tartaniuk az állatállományt.
Patasi Ilona, a Szlovák Agrárkamara elnökasszonya szerint a gazdák kártérítésre egyelőre ne számítsanak.
A „Vízen innen, szárazságon túl” című dunaszerdahelyi konferencia nem pusztán helyzetértékelésre vállalkozott, arra kereste a választ, hogyan lehet alkalmazkodni ahhoz, hogy a vízhiány egyre kevésbé rendkívüli, és egyre inkább tervezési tényező. Meteorológiai, gazdasági és agrárszakmai nézőpontok találkoztak a rendezvényen, hogy a szárazság következményei mellett a lehetséges megoldásokról is szó essen.
Erről beszélt portálunknak Szabó Tibor, a Pro Hungarica Communitate elnöke is.
A konferencia első előadásában Soósné dr. Dezső Zsuzsanna meteorológus, az ELTE Meteorológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa az éghajlatváltozás Kárpát-medencei okairól és hatásairól beszél. Az előadás egyik fontos kérdése, hogy a mostani szélsőséges időjárási helyzet mennyiben illeszkedik a hosszabb távú éghajlati trendekbe, és milyen változásokkal kell számolnunk a következő évtizedekben. A szakember portálunknak azt is elmondta, mit tud tenni a hétköznapi ember a mindennapok szintjén az élhetőbb környezetért.
Ezt követően Csápai Ádám, a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusa az aszály gazdasági hatásait vizsgálja szlovákiai és európai összefüggésben. A terméskiesés ugyanis nem kizárólag a gazdálkodók problémája, hatással lehet a mezőgazdasági vállalkozások működésére, az állattartás költségeire, az élelmiszer-termelésre és az árakra is. Erről ír Az aszály című kiadványában is.
A délelőtt második felében szakmai panelbeszélgetés következett „Vízió víz nélkül – Mit kezdhet a mezőgazdaság és a társadalom a tartós szárazsággal” címmel. A beszélgetésben a mezőgazdasági termelők szempontjai mellett a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és az alkalmazkodás kérdései is megjelennek. A panelbeszélgetés résztvevői Patasi Ilona a Szlovákiai Agrárkamara elnökasszonya, Nagy József, környezetvédelmi szakember, a Magyar Szövetség politikusa, Mészáros András, a Dunaszerdahelyi Regionális Agrárkamara elnöke, Tóth László, építészmérnök, a DunaVit társalapítója és Pecsérke Andreas - a Felvidéki Falugazdász Hálózat fő falugazdásza voltak.
A konferencia egyik legfontosabb kérdése így már nem pusztán az volt, hogy mennyi víz hiányzik a földből, hanem az is, hogyan lehet a rendelkezésre álló vizet hosszú távon jobban megtartani és felhasználni. Szóba kerülhet az öntözési infrastruktúra fejlesztése, a vízvisszatartás, a mezőgazdasági technológiák alkalmazkodása, valamint az is, hogy milyen segítségre van szükségük azoknak a gazdáknak, akiknek a termését már most jelentős veszteség érte.
A rendezvény tehát a jelenlegi károk számbavétele mellett egy hosszabb távú kérdést is felvet, hogyan gazdálkodjunk akkor, ha a vízhiány nem egy-egy rendkívüli év problémája, hanem a mezőgazdasági tervezés állandó tényezőjévé válik?
