2026. március 4., 13:29

Nyelvi jogok 2.0, avagy a kisebbségi nyelvhasználat új szövetségese lehet a mesterséges intellingencia? - VIDEÓKKAL

Lehet-e egy algoritmus a kétnyelvűség szövetségese? Erről szólt a Pro Civis konferenciája, az MCC Felvidék dunaszerdahelyi központjában, ahol szakemberek és önkormányzati vezetők arról beszéltek, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán technológiai kérdés, hanem kisebbségpolitikai lehetőség is.

Panelbeszélgetés a Nyelvi jogok 2.0 konferenciáján
Galéria
+10 kép a galériában
Panelbeszélgetés a Nyelvi jogok 2.0 konferenciáján
Fotó: Katona Tamás

A mesterséges intelligencia ma már nem a jövő, hanem a jelen. A kérdés nem az, hogy használják-e, hanem, hogy mire. És talán az a kérdés még nem is fogalmazódott meg a Pro Civis kisebbségvédő egyesületen kívül senkiben, hogy mit jelenthet mindez egy kisebbségi közösség számára?

A dunaszerdahelyi konferencián a Pro Civis és az általa meghívott előadók, illetve a panelbeszlégetés résztvevői arra keresték a választ, miként segítheti az MI a felvidéki magyar önkormányzatokat, különösen egy olyan régióban, ahol a nyelvhasználat nem csupán kommunikációs, hanem identitáskérdés is.

Megnyitó beszédében Pomichal Krisztián, az MCC Felvidék igazgatója is rámutatott arra, hogy fájóan keveset foglalkoztunk eddig azzal, miként fordíthatjuk az MI-t a felvidéki magyarság megmaradásának szolgálatába, ezért örömét fejezte ki, hogy éppen az MCC szolgálhat az első ilyen konferencia helyszínéül. 

Pomichal Krisztián
Fotó:  Katona Tamás

Őry Péter, a Pro Civis elnöke, Csallóközcsütörtök polgármestere beszédében és kameráink előtt is megerősítette, hogy 

A digitális korszakban a nyelvhasználatért folytatott küzdelem is új eszközöket kaphat, ha haladunk a korral és kiaknázzuk azok minden javunkra fordítható lehetőségét.

Az interjúban kitértünk arra is, hogy Csallóközcsütörtökben elindult az első szlovákiai kétnyelvű önkormányzati chatbot, amely jelentős mértékben tehermentesíti az önkormányzati dolgozókat. 

Videó:  ma7

A bemutatott fejlesztések között szerepelt a már említett többnyelvű önkormányzati chatbot, ezen belül például a jegyzőkönyv-készítő rendszer is. Ezek nem csupán adminisztratív könnyítést jelenthetnek, hanem konkrét segítséget a kétnyelvű ügyintézésben is. Erről és az MI nyújtotta lehetőségekről Huszty Csaba, az ENTEL ügyvezetője beszélt kameráink előtt. 

Videó:  ma7

Az egyik legérdekesebb kérdés az volt, vajon az AI segítheti-e a kisebbségi jogok érvényesítését? Kállay András, a Pro Civis munkatársa elmondta, hogy tizenöt éve azon dolgoznak:

Fontos, hogy lássák az emberek, hogy az anyanyelvüket ugyanolyan értékben használhatják a hivatali érintkezésben, mint az államnyelvet.

Éppen ezért fordítottak le ezek alatt az évek alatt szlovák törvényeket, végrehajtási rendeleteket, intézkedéseket és ezek módosításait, ami mostanra olyan mennyiségű szövegkorpuszt jelent, ami már gépi kezelést kívánt, így létrejött az MI-alapú törvénytár.  

Videó:  ma7

A fejlesztők hangsúlyozták azt is, hogy nem puszta fordítórendszerről van szó, hanem olyan megoldásról, amely a helyi jogi és adminisztratív környezetre épül. A chatbot tehermentesítheti a hivatalokat, gyorsíthatja az ügyintézést és ami a felvidéki magyarok számára különösen fontos, hogy következetesen biztosíthatja a kétnyelvű kommunikációt.

Csallóközcsütörtök után Komárom városa nem csak chatbot, hanem egy avatar alkalmazásán gondolkodik, erről Keszegh Béla, a város polgármestere beszélt kameráink előtt. 

Videó:  ma7

Megszólalt még Agócs Gergely, Királyrév polgármestere is, aki elmondta, nem olyan régen élnek az MI adta lehetőségekkel, de érezhető a tehermentesítés. 

Videó:  ma7
A konferencia egyik meglepő tanulsága talán az volt, hogy a mesterséges intelligencia kérdése nem elsősorban technológiai, hanem szemléleti kérdés. Merünk-e élni vele? Merjük-e a kisebbségi közösség szolgálatába állítani?
A Nyelvjogok 2.0 konferencia azt üzente, a jövő nem vár és ha nem mi formáljuk, más fogja helyettünk.

 

mi_procivis_torvenytar_2026_3_4_00014
Galéria
+10 kép a galériában
Megosztás
Címkék