2021. április 12., 11:50

"Az volt a bűnünk, hogy magyarok vagyunk!" - A felvidéki magyarok kitelepítésének emléknapja - VIDEÓVAL

Április 12-e a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja immár kilenc éve. 2012-ben az Országgyűlés ellenszavazat nélkül döntött erről. Az emléknap apropóját az adja, hogy hetvennégy évvel ezelőtt ezen a napon indultak el az első szerelvények. Több mint 100 ezer felvidéki magyar kényszerült ideiglenesen, vagy végleg elhagyni szülőföldjét.

"Fől a jó paprikás, útra kész. 1947. május 28. Galánta"
Fotó: Fortepan

A Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Rákóczi Szövetség szervezésében ma online, a Youtube-on közvetített megemlékezést tartottak, amelyen Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Forró Krisztián, az MKP elnöke mondott beszédet. 

A mai emléknap lehetőséget biztosított arra, hogy az események megemlékezéssé váljanak! A megemlékezésnek a közösség az ereje, míg a közösségnek a megemlékezés.

- hangzott el a Himnuszt követően a megemlékezés nyitóbeszédében. 

Potápi Árpád János beszéde elején leszögezte,

Huszadik századi traumáinkra emlékezni gyász, de egyben összetartozásunk hitvallása is. A második világháború vége a felvidéki magyaroknak nem a békét hozta el, hanem a jogfosztást, az üldöztetést, majd a kitelepítést.

Potápi egy rövid történelmi visszatekintést adott a kitelepítés időszakáról, felvázolva azokat a történelmi eseményeket, amelyek e máig ható tragédiáig vezettek. Potápi leszögezte, ő maga is egy olyan térségben nőtt fel, a tolnai Völgységben, ahol napjainkig érezhető nyomokat hagyott a svábok kitelepítése, a felvidéki magyarok és a bukovinai székelyek betelepítése. Több mint 3000 felvidéki magyar érkezett a háború után ebbe a régióba. Emlékeiket, gyökereiket máig őrzik, ápolják.

potápi
Fotó:  Rákóczi Szövetség/youtube
A mai emléknapon ne csak a veszteségeinket vegyük számba. Adjunk hálát Istennek azért, hogy a felvidéki magyar közösség képes volt a túlélésre! Jövőépítés csak összefogással lehetséges!

Potápi kiemelte, a magyar fiatalok ma már egységes magyar nemzetben gondolkodnak. "Ha ragaszkodunk magyarságunkhoz, ha összefogunk, nem tudnak minket megtörni" - hangsúlyozta az államtitkár. 

Az a kötelék, amely '45 után összetartotta a magyarságot, ma is működik. Legyen ez a mai megemlékezés egy kiállás, nagyszüleink, szüleink meg nem alkuvása mellett.

- zárta beszédét Potápi Árpád János. 

Az államtitkár után Dr. Urbán Jánosné Forró Gizella üzenetét közvetítette a Rákóczi Szövetség. A Pozsonyvezekényről származó asszony hétévesen élte át a kitelepítést, megrázó vallomásában vázolta fel az odáig vezető mindennapokat.

urbán
Fotó:  Rákóczi Szövetség/youtube

Elérzékenyülve mesélt arról, mihez kezdett családja, miután kiderült, az ő nevük is rajta van a kitelepítendők listáján. A Vezekényről kitelepített asszony megemlékezése azért volt igazán különleges, mert rámutatott arra, nem csak egy nép tragédiája, hanem egyéni drámák sorozata volt a kitelepítés. A traumára való felkészülés mindennapjainak leírása kiemelte Forró Gizella megemlékezését az ilyenkor elhangzó beszédek sorából.

Állandó kopácsolásra emlékszem. (...) vagy mi, vagy a szomszédok, de valaki mindig kopácsolt. Útiládák készültek, az állatoknak ketrecek. (...) senki sem mondta meg, hová kerülünk. (...) Az volt a bűnünk, hogy magyarok vagyunk!

Forró Krisztián, az MKP elnöke elmondta, szülőfalujából, Nagymácsédról 61 családot telepítettek ki, akik azt sem tudták, hová viszik őket, látják-e valaha még rokonaikat, barátaikat. Forró leszögezte,

a legöntudatosabb magyarokat telepítették ki, ezzel évtizedekre megpecsételték a felvidéki magyarság sorsát. 

forró
Fotó:  Rákóczi Szövetség/youtube

A pártelnök tisztázta azt a félreértést is, mely szerint a lakosságcsere közös akarat mentén zajlott volna, holott a felvidéki magyarokat kényszerítették a költözésre, helyükre viszont önkéntesen érkeztek Magyarországról szlovákok. Forró kihangsúlyozta, ma is hoznak döntéseket a háború utáni jogfosztó intézkedésekre hivatkozva.

Mindent meg kell tennünk azért, hogy a felvidéki magyarokról lekerüljön a háborús bűnösök bélyege. (...) Ehhez arra van szükség, hogy erős és egységes képviseletünk legyen.

Forrót a Rákóczi Szövetség egyik alapítójának, a 93 éves Dr. Lukács Ferenc visszaemlékezése követte, akit családjával együtt Zselízről telepítettek ki. Elmesélte, néhány alkalommal az esztergomi bazilikadombról integetett a párkányi oldalon álló nagyszüleinek, akikkel nyolc éven keresztül nem tudott beszélni. Csak 1956-ban, a forradalom előtt találkozott újra nagyapjával. 

lukács ferenc
Fotó:  Rákóczi Szövetség/youtube

A megemlékezést Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnökének beszéde zárta. Csáky kiemelte, a Rákóczi Szövetséget olyan hölgyek és urak alapították, akik ennek a sötét időszaknak voltak áldozatai.

csáky csongor
Fotó:  Rákóczi Szövetség/youtube

Köszönet jár nekik azért, mert felismerték, felelősséget kell vállalni az otthonmaradottakért, az elszakítottakért - fogalmazott Csáky.

Olyan tragédia ért bennünket, magyarokat a huszadik században, amelynek következményeit ma is magán viseli közösségünk. (Azt kívánom) tudjunk erre emlékezni, tudjunk ebből erőt meríteni és tudjunk belőle magyar jövőt építeni!

- zárta megemlékező beszédét a Rákóczi Szövetség elnöke.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.