Az új kenyér ünnepe Bősön - múlt és jelen találkozása egy szelet kenyérben - VIDEÓKKAL
Bősön idén is közösen ünnepelte a közösség az új kenyér megszegését. A Csemadok-ház parkjában megtartott rendezvényen a nemzeti és vallási hagyományok találkoztak, hiszen nemzeti lobogónk felvonása után az új búzából sütött kenyereket katolikus és református atyák áldották meg, majd a résztvevők együtt ízlelhették meg a „Bősiek kenyerét”. A kenyér egyszerre jelenti a mindennapok biztonságát, a közösségi összetartozást és a magyarság ezeréves szakrális hagyományát.
Augusztus 20-a a magyarság egyik legfontosabb nemzeti ünnepe: Szent István király emléknapja és az új kenyér megszentelésének ideje.
A hagyomány szerint az aratás után, Szent István napon sütötték az új búzából készült első kenyeret. Ezért nevezték augusztus hónapot az új kenyér havának is. Bár az államalapító király ünnepét a világ magyarsága mindenütt megüli, az új kenyér ünnepe egy különös pluszt ad ehhez: a mindennapokhoz köti a szakrális élményt. A kenyér ugyanis nemcsak táplálék, hanem a megélhetés, a gondoskodás és a közösség szimbóluma.
Kameráink előtt a Csemadok helyi szervezetének elnöke, Nagy Anikó elmondta, évek óta fontosnak tartják, hogy ebből az alkalomból is összegyűljön a helyi magyarság.
A bősi program a nemzeti lobogó felvonásával indult, majd ökumenikus áldás keretében katolikus és református lelkipásztorok szentelték meg az új búzából készült kenyereket. Az ünnepi beszédeket követően a közönség közösen szegte és kóstolta meg a „Bősiek kenyerét”, amely a helyi közösség összefogásának jelképe.
Az ünnepség nemcsak a hagyományok ápolásáról szólt, hanem közösségi élményt is adott. Szerepet kaptak a helyi néptánccsoportok, versmondók, a cserkészek, valamint táncház is várta az érdeklődőket a Pántlika zenekar kíséretében. Mindez azt mutatja, hogy a kenyér ünnepe egyszerre vallási, kulturális és közösségi esemény. Fenes Iván, Bős város polgármestere elmondta, az ilyen jellegű események erősítik igazán az közösségi szellemet és összefogást.
A kenyér szakrális jelentősége több ezer éves: az életet, a termékenységet, a biztonságot jelképezi. A kereszténységben különösen kiemelt szerepe van, az eucharisztia alapja is kenyér. A magyar hagyományban pedig mindig augusztus 20-a környékén áldották meg az új búzából készült kenyeret, ezzel adva hálát a termésért és kérve áldást a következő évre.
Erről Szakál László esperes és Oros Csaba református lelkészek beszéltek stábunknak.
