Ahol az utak véget érnek, ott a lehetőségek is elfogynak - fókuszban Dél-Szlovákia jövője Dunaszerdahelyen – VIDEÓKKAL
A dél-szlovákiai régiók infrastruktúrális helyzetéről, gazdasági kilátásairól és közösségi jövőképéről tartott konferenciát Dunaszerdahelyen a Pro Hungarica Communitate. A „Tour de Szlovákia” című szakmai fórumon kutatók, mérnökök, közgazdászok és megyei politikusok beszéltek arról, milyen állapotban vannak ma a magyarlakta régiók és milyen fejlesztések nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy Dél-Szlovákia ne perifériává, hanem fejlődő térséggé váljon.
A konferenciát Heringes Walter nyitotta meg, aki szerint a konferencia alkalmas volt arra, hogy ne csupán helyzetképet vázoljon fel a dél-szlovákiai régiók állapotáról, hanem esetleges megoldási javaslatokat is tegyen, párbeszédet indítson.
Szabó Tibor, a Pro Hungarica Communitate elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az esemény aktualitását az ősszel esedékes önkormányzati és megyei választások adják.
Mint fogalmazott, a konferencia egyik célja az volt, hogy társadalmi és szociológiai kutatásokon keresztül mutassák be a felvidéki magyarság helyzetét, valamint azt is, hogyan viszonyulnak az emberek a megyei önkormányzatok hatáskörébe tartozó kérdésekhez.
A Pro Hungarica Communitate felkérésére végzett kutatás eredményeit Rákóczi Krisztián ismertette. A felmérés során 2374 értékelhető kérdőív készült felvidéki magyarok körében, elsősorban Nyitra és Nagyszombat megyében. Az eredményekből kiderült: az egészségügyi ellátásban tapasztalt személyes hozzáállással kapcsolatban meglepően magas az elégedettség, ugyanakkor az orvoshiányt, a hosszú várakozási időket és a drága gyógyszereket sokan súlyos problémának tartják.
Az oktatás helyzetét is górcső alá vették. A kutatók szerint a felvidéki magyar iskolarendszer két legnagyobb kihívása ma az asszimiláció és a gyenge szlovák nyelvtudás, amelyek hosszabb távon a gyermeklétszám csökkenésével is összefüggnek.
A konferencia egyik legerősebb előadását Mészáros András tartotta, aki a szlovák gazdaság jelenlegi állapotáról beszélt. Elmondása szerint az ország gazdasági növekedése stagnál vagy lassul, miközben az állami kiadások tovább növekednek.
Kiemelte, hogy Szlovákia a V4-es országok közül a legtöbbet költi szociális kiadásokra, miközben a gazdasági teljesítmény nem tud lépést tartani ezzel a folyamattal. A konszolidációs intézkedések — köztük az adóemelések, tranzakciós adók és járuléknövelések — visszavetették a vállalkozói kedvet és tovább gyengítették a gazdasági dinamizmust.
Külön kitért Dél-Szlovákia helyzetére is. Úgy fogalmazott:
A konferencia panelbeszélgetései során a résztvevők több konkrét példát is említettek a déli régiók infrastruktúrális lemaradására. Sebők Pál építőmérnök szerint sokat elmond a jelenlegi állapotokról, hogy Dunaszerdahely és Kassa között a GPS gyakran magyarországi útvonalat ajánl gyorsabb alternatívaként.
Élesztős Pál különösen problémásnak nevezte a vasúti infrastruktúra állapotát. Elhangzott: Lévától Kassáig gyakorlatilag nincs villamosított vasútvonal, miközben a teljes szlovákiai vasúthálózatnak mindössze 23 százalékát modernizálták.
A szakértők szerint a közlekedési infrastruktúra fejlesztése nem pusztán technikai kérdés, hanem politikai prioritás kérdése is. A beszélgetés során többen is felidézték, hogy az R7-es gyorsforgalmi út megépítése annak az időszaknak az eredménye volt, amikor magyar politikai képviselet is jelen volt a parlamentben.
A második panelbeszélgetésben a megyei képviselők és önkormányzati szereplők, úgy mint Őry Péter, Pro Civis, Csallóközcsütörtök polgármestere; Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere, Nagyszombat megyei képviselő; Cziprusz Zoltán, Besztercebánya megyei képviselő; Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke; Gergely Papp Adrianna, Kassa megyei képviselő, Debrőd polgármestere - Heringes Walter (PHC), elsősorban arról beszéltek, hogy a régiók fejlődésének egyik legnagyobb akadálya továbbra is a túlzott központosítás. Többen hangsúlyozták, hogy a megyéknek és az önkormányzatoknak nagyobb döntési és pénzügyi mozgástérre lenne szükségük ahhoz, hogy gyorsabban és hatékonyabban tudjanak reagálni a helyi problémákra.
A panel résztvevői abban is egyetértettek, hogy a következő évek egyik kulcskérdése az lesz, sikerül-e olyan együttműködéseket kialakítani, amelyek képesek képviselni Dél-Szlovákia érdekeit.
A fórum egyik visszatérő gondolata az volt, hogy a régió fejlesztése nem kizárólag gazdasági ügy, hanem közösségi és stratégiai kérdés is. A résztvevők szerint Dél-Szlovákia jövője azon múlik, sikerül-e olyan infrastruktúrát, gazdasági környezetet és perspektívát teremteni, amely miatt a fiatalok nem elhagyni, hanem építeni akarják majd ezt a térséget. Erről Gubík Lászlóval, a Magyar Szövetség elnökével beszélgettünk kameráink előtt.
