A szakképzés volt középpontban a Szakközépiskolák II. Országos Konferenciáján - VIDEÓKKAL
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, az SZMPSZ Iskolavezetők Országos Társulása és a Komáromi Regionális Pedagógiai Központ 2024. április 18-án rendezte meg a szakközépiskolák II. Országos Konferenciáját „Középpontban a szakoktatás” címmel. A szakközépiskolák igazgatóit és pedagógusait egy szakmai fejlesztésről szóló közös gondolkodásra és tapasztalatcserére várták a szervezők.
A rendezvénynek a Közös Igazgatású Magániskola adott otthont Gútán. A konferenciát Morvay Katalin, az SZMPSZ Iskolavezetők Országos Társulásának elnöke nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszak rendkívül embert- és iskolát próbáló időszak volt. Ismertette, hogy az értekezésen olyan változások, problémák, kihívások lesznek porondon, amelyekkel a szakképzésben dolgozó iskolaigazgatók és pedagógusok néznek szembe.
Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke szerint a konferencia címe pontosan kijelöli azt a célt, ami minden középiskolának az álma, hiszen ezt várja el egy szakközépiskolától a társadalom, a diákok, szülők, a minőségi oktatást, amely magába foglalja a magasfokú szakmai tudást, digitális ismereteket és az általános műveltséget. Kiemelte:
Nincs olyan tudományos és technikai fejlettség, ami helyettesíthetné a szakértelmet és hozzáértő munkát, hiszen a munkaerő piacon a magasan képzett, jó szakemberekért ölre mennek. Ezért fontos, hogy szakmájának mestere legyen minél több felvidéki magyar diák.
Majd hozzátette, közelíteni kell az oktatás és a nemzetgazdaság igényeit, hogy ne forduljon elő olyan helyzet, hogy az iskola olyan szakembereket képez, akik azért nem tudnak elhelyezkedni, mert az iparnak éppen olyan szakemberekre nincs szüksége. Ugyanez fordítva: az ipar hiába keres szakembereket, mivel az iskolák nem képeznek olyan szakirányban hozzáértőket.
Szokol Dezső, mérnök, a Közös Igazgatású Magániskola iskolafenntartója örömét fejezte ki amiatt, hogy a konferencia idén egy magán jellegű iskolában került megrendezésre és bízik benne, hogy érdemben hozzájárulnak a felvidéki magyar gyerekek minőségi oktatásához.
Az otthont adó intézmény igazgatónője, Szokol Katalin kiemelte, azért fontosak az ilyen jellegű összejövetelek, hogy az egyre bővülő kérdéskörre ne csak válaszokat, hanem tényleges megoldásokat is találjanak. Valamint kameráinknak kifejtette, van-e különbség egy magánjellegű, illetve állami oktatási intézmény között.
Rigó Gyula, a kassai Szakkay József Műszaki és Közgazdasági Szakközépiskola, közismertebb nevén a kassai ipari igazgatója elmondta, nagy kihívásokkal kell szembenéznie a felvidéki magyar szakiskoláknak, főként a gyerekhiány és a szlovák iskolák elszívó hatása miatt.
Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója a szlovákiai magyar közoktatás fogalmát tisztázta, elmondta, büszkének kell lennünk arra, hogy
A szlovák közoktatás 5,6%-át teszik ki így a magyar oktatási intézményeket látogató gyerekek. Ebben az átlagban az alapiskolák állnak a legjobban, a legrosszabb helyzetben a gimnáziumok és szakiskolák vannak. Mi az oka ennek? Ezt a kérdést elemezte előadásában.
A konferencián olyan vitaindító, együtt gondolkodásra sarkalló kérdések vetődtek fel, mint, hogy
mennyire rugalmasan formálható a felvidéki magyar szakoktatás? Mennyire reformálható? Létező forma az autonómia az oktatásban? Megfelelnek-e a munkaerőpiaci követelményeknek a szakközépiskolák? Van-e elegendő minőségi segédanyag? Van-e lehetőség egy korszerű szemléletet megvalósítani? Létezik-e a szakoktatásban olyan kapcsolatrendszer, amikből meríteni tudnak a felvidéki magyar iskolák? Van-e érdemi együttműködés a felvidéki magyar iskolák között?
