Világi Oszkár: Nagykanizsán születik a jövő ipara
Világi Oszkár, a Mol-csoport innovatív üzletágak és szolgáltatások ügyvezető igazgatója beszélt a Magyar Nemzetnek a Mol és a Pannon Egyetem által létesítendő Körforgásos Gazdaság Tudományos és Innovációs Park részleteiről. A Nagykanizsán épülő kutatás-fejlesztési központban a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó legfontosabb kérdésekre keresik a választ.

Világi elmondta, hogy
Ezért a Pannon Egyetemmel közösen olyan kutatás-fejlesztési és innovációs központot hoznak létre Nagykanizsán, amely reményeik szerint nemzetközi mércével tekintve is élen jár majd.
A körforgásos hulladékgazdálkodás mellett a fő kutatási területek a megújuló energia, például a hidrogéngazdaság, az akkumulátorok újrahasznosítása, a szén-dioxid hasznosítása, valamint a fenntartható vízgazdálkodás lesznek.
Arra keresik a válaszokat, hogyan lehet csökkenteni a környezetterhelést és hogyan tudják megőrizni értékes erőforrásainkat a jövő generációinak.
Világi Oszkár elemezte a tudományos parkok, az ún. science parkok helyzetét Magyarországon, amelyre sajnos az elmúlt évtizedekben nem volt jellemző az a fajta együttműködés, amelyeknél egy-egy kutatóbázison egymást tudják erősíteni az egyetemi kutatóműhelyek, az ipari és a piaci szereplők. Nyugaton viszont évtizedes hagyományai vannak a science parkoknak.
Világi beszámolt arról is, hogy a munka már most megkezdődik az egyetem jelenlegi infrastruktúráján és kutatói bázisán, és várhatóan 2024-ben adják át az intézmény új épületeit.
A harmincmilliárd forintos beruházás állami forrásból valósul meg, amelyhez a Mol is hozzájárul.
Nyitottak lesznek más vállalati partnerekre is, emellett más egyetemek és kutatóközpontok partnerségére is számítanak.
A Pannon Egyetemmel alapított tudáspark egyébként a meglévő nagykanizsai és veszprémi egyetemi tudásbázis mellett főként hazai és régiós kutatókkal indul, hiszen fontosnak és természetesnek tartják, hogy elsőként a Kárpát-medence országai és kutatócsoportjai között erősítsék az együttműködést.
Világi elmondta:
A központ elsődleges célja az, hogy lerakják az alapjait egy független tudásközpontnak, amely hosszú távon képes lesz komoly fejlesztésekre. Rövid távon arra számítanak, hogy itt képezik majd a jövő körforgásos gazdaságának kutatóit, szakértőit. Erre példa az idén elinduló, angol nyelvű Circular Economy tervező-fejlesztő mérnök MSc-képzés (Circularity in Engineering), amely tulajdonképpen ennek az együttműködésnek az egyik eredménye.
Közép- és hosszú távon pedig azt remélik, hogy ez a partnerség lehetővé teszi a Mol 2030+ stratégiája céljainak elérését, valamint az energiaátmenet sikeres megvalósítását.