Világi Oszkár: Nagykanizsán születik a jövő ipara

2021. április 12., 09:18
Matus Tibor

Világi Oszkár, a Mol-csoport innovatív üzletágak és szolgáltatások ügyvezető igazgatója beszélt a Magyar Nemzetnek a Mol és a Pannon Egyetem által létesítendő Körforgásos Gazdaság Tudományos és Innovációs Park részleteiről.  A Nagykanizsán épülő kutatás-fejlesztési központban a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó legfontosabb kérdésekre keresik a választ.

Fotó: Magyar Nemzet
A körforgásos gazdaság nagyon leegyszerűsítve arról szól, hogy az összes megtermelt, legyártott terméknek mekkora részét hasznosítjuk újra és mekkora részét tudjuk valamilyen formában újrafelhasználni. Ezzel védjük leginkább a környezetünket.

 Világi elmondta, hogy

a Mol ebben régiós vezető akar lenni, és ehhez fontos az is, hogy részt vegyünk a körforgásos gazdaság kutatásában.

Ezért a Pannon Egyetemmel közösen olyan kutatás-fejlesztési és innovációs központot hoznak létre Nagykanizsán, amely reményeik szerint nemzetközi mércével tekintve is élen jár majd.

A körforgásos hulladékgazdálkodás mellett a fő kutatási területek a megújuló energia, például a hidrogéngazdaság, az akkumulátorok újrahasznosítása, a szén-dioxid hasznosítása, valamint a fenntartható vízgazdálkodás lesznek.

Arra keresik a válaszokat, hogyan lehet csökkenteni a környezetterhelést és hogyan tudják megőrizni értékes erőforrásainkat a jövő generációinak.

Világi Oszkár elemezte a tudományos parkok, az ún. science parkok helyzetét Magyarországon, amelyre sajnos az elmúlt évtizedekben nem volt jellemző az a fajta együttműködés, amelyeknél egy-egy kutatóbázison egymást tudják erősíteni az egyetemi kutatóműhelyek, az ipari és a piaci szereplők. Nyugaton viszont évtizedes hagyományai vannak a science parkoknak.

De ha messzebb tekintünk a múltba, akkor látjuk, hogy Magyarországon sem ismeretlen ez, hiszen a Monarchia időszakában a mezőgazdaság fejlődését jelentős hazai és régiós felsőoktatási kutatások segítették. Így például a fajtanemesítés vagy a vegytan mezőgazdasági felhasználása mögött komoly kutatómunka állt, amelynek eredményei nagyban hozzájárultak a régió mezőgazdaságának fejlődéséhez.

Világi beszámolt arról is, hogy a munka már most megkezdődik az egyetem jelenlegi infrastruktúráján és kutatói bázisán, és várhatóan 2024-ben adják át az intézmény új épületeit.  

A harmincmilliárd forintos beruházás állami forrásból valósul meg, amelyhez a Mol is hozzájárul.

Nyitottak lesznek más vállalati partnerekre is, emellett más egyetemek és kutatóközpontok partnerségére is számítanak.

A Pannon Egyetemmel alapított tudáspark egyébként a meglévő nagykanizsai és veszprémi egyetemi tudásbázis mellett főként hazai és régiós kutatókkal indul, hiszen fontosnak és természetesnek tartják, hogy elsőként a Kárpát-medence országai és kutatócsoportjai között erősítsék az együttműködést.

Világi elmondta:

Nemcsak a történelmünk, de a jövőnk is összeköt bennünket, a körforgásos gazdaság szempontjából az egész régióban kell gondolkoznunk. De biztos vagyok benne, hogy a többi tudásközponthoz hasonlóan idővel itt is nemzetközi csapat alakul majd ki, a világ különböző elit egyetemeiről érkező hallgatókból.

A központ elsődleges célja az, hogy lerakják az alapjait egy független tudásközpontnak, amely hosszú távon képes lesz komoly fejlesztésekre. Rövid távon arra számítanak, hogy itt képezik majd a jövő körforgásos gazdaságának kutatóit, szakértőit. Erre példa az idén elinduló, angol nyelvű Circular Economy tervező-fejlesztő mérnök MSc-képzés (Circularity in Engineering), amely tulajdonképpen ennek az együttműködésnek az egyik eredménye.

Közép- és hosszú távon pedig azt remélik, hogy ez a partnerség lehetővé teszi a Mol 2030+ stratégiája céljainak elérését, valamint az energiaátmenet sikeres megvalósítását.

A science park a vállalat innovációs tevékenységeinek központja lesz, és az általunk vállalt transzformáció első, jól látható fizikai megvalósulása.

Kövesse facebook oldalunkat is!