Szigorúbb ellenőrzés vár az egyéni vállalkozókra?
A munkaügyi tárca projektet indít a tartósan munkanélküliek aktivizálására április 1-től az év végéig. Körülbelül 15 ezer embert támogatnak aktiválási munkákkal és havi 86,60 eurós hozzájárulással. A projektre 2,6 millió eurót különítettek el az állami költségvetésből.
„Ezek az emberek kisebb szolgáltatásokat nyújtanak városok és települések, önkormányzati régiók és szervezetek számára. Nem akarjuk, hogy a tartósan munkanélküliek csak üljenek otthon és ne csináljanak semmit. A projekt keretében fejleszthetik közösségüket, és ezáltal megőrizhetik munkavégzési szokásaikat, vagy fejleszthetik készségeiket, hogy készen álljanak a munkaerőpiacra" – magyarázta a médiának Erik Tomáš, a szociális tárca vezetője.
A kérelmezőnek havonta legalább 64 órát kell dolgoznia az aktivációs járadék megszerzéséhez, miközben azt az anyagi rászorultsági pótlékon felül is megkeresheti. Az osztály a jelentkezőknek havi 18,84 eurós pótlékot fizet pályázónként, amelyet munkasegítésre fordítanak.
A tárca a munkaügyi felügyeletről szóló törvény módosításának tervezetét is előkészíti. Többek között magasabb szakértelmet kell hoznia a felügyelőségeken, és csökkentenie kell az úgynevezett kényszerű egyéni vállalkozók számát. A statisztikai adatok szerint Szlovákiában az elmúlt tíz évben 84 ezerről csaknem 110 ezerre nőtt a fiktív egyéni vállalkozók száma. A munkaügyi minisztérium még ebben az évben szeretné jóváhagyni a jogszabályi változásokat.
A munkaügyi miniszter szerint a cégek a költségek csökkentése érdekében gyakran kényszerítik az embereket, hogy munkavállalás helyett vállalkozást indítsanak. Ez már a munkaügyi felügyelet szempontjából a gyakorlatban nehezen bizonyítható probléma. „Egyrészt a munkáltatók megsértik az illegális munkavégzésről és az illegális foglalkoztatásról szóló törvényt, másrészt az egyéni vállalkozók jogaik széles körét elvesztik” – mondta Ladislav Kerekeš, az Országos Munkaügyi Főfelügyelőség (NIP) szóvivője.
A miniszter szerint következetesebben kellene ellenőriznie, hogy hol érvényes a kereskedési jog és hol nem.
„Egyértelműen szeretnénk meghatározni azokat a kritériumokat, amelyek alapján már fel tudjuk mérni, hogy a munkavállaló egyéni vállalkozó vagy normál munkavállaló legyen” – mondta el Tomáš. Elismerte, hogy a szankciók az egyik lehetőség, amiről tárgyalnak.
